Indokolt a Facebook szabályozása is

Hamarosan megalakulhat az Igazságügyi Minisztériumban a technológiai óriáscégek szabályozásának lehetőségét vizsgáló munkacsoport. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a kérdés áttekintésének, hiszen a vállalatok nem szűrhetik akárhogy a felhasználók bejegyzéseit. Másképpen: igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Sziget Fesztiválon jelentette be, hogy munkacsoportot hoznak létre az ügyben Fotó: MTI/Mónus Márton

Kérdés, hogy az államok vagy a nemzetközi közösség mit tud tenni, amikor ilyen hatalmas befolyással és határokon átívelő felhasználói körrel rendelkező mamutvállalatokról van szó.

– Láttunk már kezdeményezéseket a nemzeti törvényhozók részéről is – például a német gyűlöletbeszéd-szabályozást, amely azonnali lépést vár el a platform üzemeltetőjétől –, és az Európai Unió is keresi a hatékony fellépés lehetőségét. Megjelentek azok az első szabályozások, amelyek az új online világhoz igyekeznek szabni a felelősségi viszonyokat: az uniós szerzői jogi vagy médiajogi irányelvek új szabályai már ebbe az irányba mutatnak. Egyrészt tehát létezik nemzeti online tér, ahol a nemzeti jogalkotóknak lehet szerepük, másrészt az Európai Unió közös fellépése láthatóan globális hatással bír a meghatározó folyamatokra – mondja az első szabályozási kísérletekről az alkotmányjogász.

A kérdést és a hamarosan felálló munkacsoport feladatát tovább bonyolíthatja, hogy szinte minden nyugati országban vannak jogszabályok – például a gyűlöletbeszéd vagy a holokauszttagadás vonatkozásában –, amelyek határt szabnak a véleménynyilvánítás szabadságának.

– Mindenképpen helye van a gyűlöletkeltő, kirekesztő vélemények korlátozásának, ezekkel szemben az állam is felléphet különféle eszközökkel – mondja Török Bernát.

– A platformok mint magánszereplők szűkebb körben további elvárásokat is megfogalmazhatnak a felhasználóikkal szemben: az államot a gyalázkodó vélemények tűrésére szorító alkotmányjogi érvek az esetükben például nem perdöntőek.

A már említett társadalmi befolyásuk miatt ugyanakkor a közösségi szabályaik megfogalmazásakor és érvényesítésekor már nem járhatnak el szabad belátásuk szerint, nem torzíthatják önkényesen a közéleti vitát – fejti ki, hozzátéve, önkényes torzítás lehet, ha egyes témákat eleve szűrnek. Leegyszerűsítve a lényeg: a demokratikus közvélemény nem ismerhet eleve tiltott témát vagy eleve elmondhatatlan álláspontot – összegez az NKE intézetvezetője.