Közös gondolkodás Európa jövőjéről Von der Leyennel

Ursula von der Leyen eddig sikeresen egyensúlyoz a nyugati és keleti, illetve kis és nagy méretű tagállamok között. Az Európai Bizottság következő elnöke tegnap első alkalommal folytatott négyszemközti találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel Brüsszelben. „A jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben” — mondta Orbán Viktor a német politikusról a tárgyalást követően.

Brüsszeli kézfogás a német politikussal. Reményteljes kezdet Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Mindkét fél részéről eredményesnek értékelték Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tegnapi találkozóját. A miniszterelnök a brüsszeli látogatásról az M1 aktuális csatornának nyilatkozott, és újfent „jó döntésnek” nevezte az egykori német védelmi miniszter bizottsági elnökké választását.

– Jó döntést hoztunk, eddig – mondta, hozzátéve: Ursula von der Leyen egy olyan politikus, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. A miniszterelnök megfogalmazta, amit lengyel és cseh kollégája a napokban már kijelentett: Von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-euró­paiak fejével gondolkodni.

Mint mondta, az új bizottsági elnök érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget; azt, hogy míg a nyugat-euró­paiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni.

Brüsszeli kézfogás a német politikussal. Reményteljes kezdet
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Hazánk kritikusainak bánatára Ursula von der Leyen is pozitívan nyilatkozott a brüsszeli egyeztetésről.

– Eredményes találkozót folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel a politikai irányvonalaimról. Megállapítottuk, hogy a migráció kérdésében új kiindulópontra és pragmatikus megközelítésre van szükség. Tárgyaltunk továbbá a versenyképességről, és arról, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós intézmények és a tagállamok között. A jogállam szintén kulcsfontosságú kérdés, amelynek az alapelveit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Egyetértés volt abban is, hogy erős védelmi unióra van szükség – tudatta Von der Leyen a Twitteren.

A találkozón a november 1-jén munkába álló Európai Bizottság összetétele is szóba került, de Orbán Viktor szerint azt csak szőrmentén érintették. – Magyarországon a Fidesz–KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a magyar álláspont változatlan, így hazánk a volt igazságügyi minisztert szeretné a testületbe delegálni. A tagállamoknak augusz­tus 26-ig kell megnevezniük a biztosjelölteket.

Von der Leyen bár megválasztásakor ígéretet tett rá, hogy a nemek közötti egyenlőség nevében valamennyi országon kettő (egy női és egy férfi) jelöltet fog számon kérni, a gyakorlatban eddig egyetlen tagállam sem teljesítette a kérését.

Trócsányi korábban a bővítési és szomszédságpolitikáért, illetve a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős tárcát nevezte meg a szakmai tapasztalatainak megfelelő portfóliókként. Ezek fontosabb szakterületek, mint Navracsics Tibor jelenlegi magyar biztos oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős portfóliója. Bár a baloldali és liberális vélemények szerint Magyarországnak nem járna ki az „előrelépés” a Bizottságban, Közép-Európa egészének az ügyét segíti, hogy a kezdetektől fogva kiállt Von der Leyen mellett. Andrej Babis cseh miniszterelnök hétfőn Brüsszelben hasonlóan érvelt.

Mint mondta, a fontos uniós pozíciókban ez idáig nem volt földrajzi és politikai egyensúly, így Prága jelöltjének – Vera Jourova eddigi jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosnak – a jelenleginél fontosabb tárcát kell kapnia. Szintén biztató jel, hogy Von der Leyen az elmúlt két hétben az elsők között ült tárgyalóasztalhoz a visegrádi országok vezetőivel. Berlin és Párizs után rögtön Varsóba utazott, a héten pedig Orbán Viktor mellett már Andrej Babis cseh kormányfőt is fogadta.

A magyar sajtó liberális része az Orbán–Von der Leyen-találkozó margóján firtatta azt is, hogy miért nem a német politikus utazott Budapestre, de az Európai Bizottság csak úgy reagált az összeesküvés-elméletre: természetesen nincs idő arra, hogy a bizottsági elnök a hivatalba lépéséig valamennyi tagállamba ellátogasson.

Végrehajtottuk a korrupcióellenes ajánlásokat

Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (Greco) jelentéseinek több ajánlását is, egyebek mellett történt előrelépés az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén – közölte tegnap a szakértői csoport.

A miniszterelnök Brüsszelbe érkezett, majd eredményes tárgyalást folytatott az új bizottsági elnökkel
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A jelentés megállapítja ugyanakkor, hogy továbbra sem a közvetlen hierarchikus struktúrán kívül zajlanak az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások. A jelentés szerint a magyar hatóságok lépéseket tettek például a pártnyilvántartás átláthatóságának és naprakészségének biztosítása, valamint a pártok jövedelemforrásainak tisztázása érdekében, a finanszírozás átláthatóságával kapcsolatos általános helyzet viszont nagyrészt változatlan maradt. Kiemelték továbbá, hogy bár jelentős késéssel, de a hatóságok engedélyezték a decemberi, valamint két másik, 2017-es jelentés közzétételét, a pártfinanszírozás átláthatóságáról, valamint a magyar parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében esetlegesen megjelenő korrupció megelőzéséről. A Greco felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében.

Tóth Erik

– Ursula von der Leyen és Orbán Viktor találkozója bizonyította, hogy pragmatikus, észszerű és az Európai Unió­ban (EU) szerteágazó érdekeket beazonosítani tudó vezetők egyeztettek egymással a tegnapi nap folyamán. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnökeként, Orbán Viktor pedig kormányfőként kívánja saját politikája alapján biztosítani az országa és az EU jövőjét, amire a migrációs kérdésekben egymáshoz közeledő álláspontok, a határvédelem fontosságának elismerése, valamint az EB jövőbeni szerepének hasonló módon történő azonosítása jó lehetőséget biztosítanak – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Úgy vélte, a találkozó a migrációs válságot helyén kezelő politikusok egyeztetése lett, Von der Leyen kijelentései azt mutatják, hogy hajlandó lehet a kötelező kvótarendszer kérdését levenni a napirendről. – Az Európai Bizottság biztosainak kiválasztási folyamata azonban még nem zárult le, ám Trócsányi László a legerősebb mandátummal bíró jelöltek között van, így a korábbi igaz­ságügyi miniszternek továbbra is lehet esélye a V4-eknek stratégiai fontosságú bővítési posztot megszerezni – húzta alá. Tóth Erik szerint optimizmusra adhat okot, hogy Közép-Európának egyfajta ígéretet tett az egykori német védelmi miniszter arra, hogy a pozíciók elosztásakor földrajzi értelemben is figyelembe fogja venni azok betöltését. – Mindemellett az EB-t november 1-jétől vezető elnök szakítani fog a Juncker-bizottság politikai felfogásával, vagyis az inkorrekt, jogi köntösökbe bújtatott politikai támadásoktól mentes bizottságot hoz majd létre. Mindkét fejlemény pozitív a magyar kormánynak, ezeket ismételten megerősíthették a megbeszélésen – fogalmazott a politológus.

Kiszelly Zoltán

– Jelentős előrelépés lehetőségét mutatják Magyarország és az Európai Bizottság (EB) viszonyában az Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ursula von der Leyennek, a Bizottság újonnan megválasztott elnökének a tegnapi találkozóján elhangzottak – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója. A politológus rámutatott: Von der Leyen sokkal kompromisszumkészebbnek tűnik a Jean-Claude Juncker által elnökölt leköszönő Bizottságnál, emellett közös alap is van – egyebek mellett a családok előtérbe helyezése és a közös európai haderő létrehozása –, amelyre lehet építeni. – Az egyik legfontosabb dolog, hogy az EB új elnöke elismeri, több megoldás is elképzelhető a migráció kezelésére – Leyen asszony a schengeni határon kívül létrehozandó hot-spotokat említette alternatívaként – amelyet egyébként az osztrákok korábban már felvetettek –, s nem az európai megoldás kizárólagosságát hirdeti. A klímakérdésben pedig Magyarország engedett korábbi álláspontjából. Ez a koncepció a többsebességes Európát jelenti, amelyben minden tagállam magára ismerhet: kényszer nélkül mehetnek előre egy-egy témában, ha akarnak – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Megjegyezte: a kormány novemberig, az új EB felállásáig érhet el eredményeket a megválasztott elnöknél lobbizással, nyomásgyakorlással. A magyar uniós biztos jelölésével kapcsolatban az elemző a miniszterelnök szavait úgy értelmezte, hogy még nem született megállapodás, még nem biztos Trócsányi László jelölése. – Ha Von der Leyen elfogadja Trócsányi jelölését – bár még várhatóan küzdeni fog azért, hogy Magyarország egy nőt jelöljön uniós biztosnak –, akkor valószínűleg egy kevésbé stratégiai területet fog kapni – ahogyan annak idején Kovács László vagy Navracsics Tibor –, nem pedig az általa preferált uniós bővítéssel foglalkozó feladatkört – fejtette ki a politológus.