Mindkét fél részéről eredményesnek értékelték Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tegnapi találkozóját. A miniszterelnök a brüsszeli látogatásról az M1 aktuális csatornának nyilatkozott, és újfent „jó döntésnek” nevezte az egykori német védelmi miniszter bizottsági elnökké választását.
– Jó döntést hoztunk, eddig – mondta, hozzátéve: Ursula von der Leyen egy olyan politikus, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. A miniszterelnök megfogalmazta, amit lengyel és cseh kollégája a napokban már kijelentett: Von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.
Mint mondta, az új bizottsági elnök érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget; azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Hazánk kritikusainak bánatára Ursula von der Leyen is pozitívan nyilatkozott a brüsszeli egyeztetésről.
– Eredményes találkozót folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel a politikai irányvonalaimról. Megállapítottuk, hogy a migráció kérdésében új kiindulópontra és pragmatikus megközelítésre van szükség. Tárgyaltunk továbbá a versenyképességről, és arról, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós intézmények és a tagállamok között. A jogállam szintén kulcsfontosságú kérdés, amelynek az alapelveit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Egyetértés volt abban is, hogy erős védelmi unióra van szükség – tudatta Von der Leyen a Twitteren.
A találkozón a november 1-jén munkába álló Európai Bizottság összetétele is szóba került, de Orbán Viktor szerint azt csak szőrmentén érintették. – Magyarországon a Fidesz–KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a magyar álláspont változatlan, így hazánk a volt igazságügyi minisztert szeretné a testületbe delegálni. A tagállamoknak augusztus 26-ig kell megnevezniük a biztosjelölteket.
– Ursula von der Leyen és Orbán Viktor találkozója bizonyította, hogy pragmatikus, észszerű és az Európai Unióban (EU) szerteágazó érdekeket beazonosítani tudó vezetők egyeztettek egymással a tegnapi nap folyamán. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnökeként, Orbán Viktor pedig kormányfőként kívánja saját politikája alapján biztosítani az országa és az EU jövőjét, amire a migrációs kérdésekben egymáshoz közeledő álláspontok, a határvédelem fontosságának elismerése, valamint az EB jövőbeni szerepének hasonló módon történő azonosítása jó lehetőséget biztosítanak – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Úgy vélte, a találkozó a migrációs válságot helyén kezelő politikusok egyeztetése lett, Von der Leyen kijelentései azt mutatják, hogy hajlandó lehet a kötelező kvótarendszer kérdését levenni a napirendről. – Az Európai Bizottság biztosainak kiválasztási folyamata azonban még nem zárult le, ám Trócsányi László a legerősebb mandátummal bíró jelöltek között van, így a korábbi igazságügyi miniszternek továbbra is lehet esélye a V4-eknek stratégiai fontosságú bővítési posztot megszerezni – húzta alá. Tóth Erik szerint optimizmusra adhat okot, hogy Közép-Európának egyfajta ígéretet tett az egykori német védelmi miniszter arra, hogy a pozíciók elosztásakor földrajzi értelemben is figyelembe fogja venni azok betöltését. – Mindemellett az EB-t november 1-jétől vezető elnök szakítani fog a Juncker-bizottság politikai felfogásával, vagyis az inkorrekt, jogi köntösökbe bújtatott politikai támadásoktól mentes bizottságot hoz majd létre. Mindkét fejlemény pozitív a magyar kormánynak, ezeket ismételten megerősíthették a megbeszélésen – fogalmazott a politológus.
– Jelentős előrelépés lehetőségét mutatják Magyarország és az Európai Bizottság (EB) viszonyában az Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ursula von der Leyennek, a Bizottság újonnan megválasztott elnökének a tegnapi találkozóján elhangzottak – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója. A politológus rámutatott: Von der Leyen sokkal kompromisszumkészebbnek tűnik a Jean-Claude Juncker által elnökölt leköszönő Bizottságnál, emellett közös alap is van – egyebek mellett a családok előtérbe helyezése és a közös európai haderő létrehozása –, amelyre lehet építeni. – Az egyik legfontosabb dolog, hogy az EB új elnöke elismeri, több megoldás is elképzelhető a migráció kezelésére – Leyen asszony a schengeni határon kívül létrehozandó hot-spotokat említette alternatívaként – amelyet egyébként az osztrákok korábban már felvetettek –, s nem az európai megoldás kizárólagosságát hirdeti. A klímakérdésben pedig Magyarország engedett korábbi álláspontjából. Ez a koncepció a többsebességes Európát jelenti, amelyben minden tagállam magára ismerhet: kényszer nélkül mehetnek előre egy-egy témában, ha akarnak – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Megjegyezte: a kormány novemberig, az új EB felállásáig érhet el eredményeket a megválasztott elnöknél lobbizással, nyomásgyakorlással. A magyar uniós biztos jelölésével kapcsolatban az elemző a miniszterelnök szavait úgy értelmezte, hogy még nem született megállapodás, még nem biztos Trócsányi László jelölése. – Ha Von der Leyen elfogadja Trócsányi jelölését – bár még várhatóan küzdeni fog azért, hogy Magyarország egy nőt jelöljön uniós biztosnak –, akkor valószínűleg egy kevésbé stratégiai területet fog kapni – ahogyan annak idején Kovács László vagy Navracsics Tibor –, nem pedig az általa preferált uniós bővítéssel foglalkozó feladatkört – fejtette ki a politológus.
