Von der Leyen bár megválasztásakor ígéretet tett rá, hogy a nemek közötti egyenlőség nevében valamennyi országon kettő (egy női és egy férfi) jelöltet fog számon kérni, a gyakorlatban eddig egyetlen tagállam sem teljesítette a kérését.
Trócsányi korábban a bővítési és szomszédságpolitikáért, illetve a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős tárcát nevezte meg a szakmai tapasztalatainak megfelelő portfóliókként. Ezek fontosabb szakterületek, mint Navracsics Tibor jelenlegi magyar biztos oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős portfóliója. Bár a baloldali és liberális vélemények szerint Magyarországnak nem járna ki az „előrelépés” a Bizottságban, Közép-Európa egészének az ügyét segíti, hogy a kezdetektől fogva kiállt Von der Leyen mellett. Andrej Babis cseh miniszterelnök hétfőn Brüsszelben hasonlóan érvelt.
Mint mondta, a fontos uniós pozíciókban ez idáig nem volt földrajzi és politikai egyensúly, így Prága jelöltjének – Vera Jourova eddigi jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosnak – a jelenleginél fontosabb tárcát kell kapnia. Szintén biztató jel, hogy Von der Leyen az elmúlt két hétben az elsők között ült tárgyalóasztalhoz a visegrádi országok vezetőivel. Berlin és Párizs után rögtön Varsóba utazott, a héten pedig Orbán Viktor mellett már Andrej Babis cseh kormányfőt is fogadta.
A magyar sajtó liberális része az Orbán–Von der Leyen-találkozó margóján firtatta azt is, hogy miért nem a német politikus utazott Budapestre, de az Európai Bizottság csak úgy reagált az összeesküvés-elméletre: természetesen nincs idő arra, hogy a bizottsági elnök a hivatalba lépéséig valamennyi tagállamba ellátogasson.
Végrehajtottuk a korrupcióellenes ajánlásokat
Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (Greco) jelentéseinek több ajánlását is, egyebek mellett történt előrelépés az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén – közölte tegnap a szakértői csoport.
– Ursula von der Leyen és Orbán Viktor találkozója bizonyította, hogy pragmatikus, észszerű és az Európai Unióban (EU) szerteágazó érdekeket beazonosítani tudó vezetők egyeztettek egymással a tegnapi nap folyamán. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnökeként, Orbán Viktor pedig kormányfőként kívánja saját politikája alapján biztosítani az országa és az EU jövőjét, amire a migrációs kérdésekben egymáshoz közeledő álláspontok, a határvédelem fontosságának elismerése, valamint az EB jövőbeni szerepének hasonló módon történő azonosítása jó lehetőséget biztosítanak – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Úgy vélte, a találkozó a migrációs válságot helyén kezelő politikusok egyeztetése lett, Von der Leyen kijelentései azt mutatják, hogy hajlandó lehet a kötelező kvótarendszer kérdését levenni a napirendről. – Az Európai Bizottság biztosainak kiválasztási folyamata azonban még nem zárult le, ám Trócsányi László a legerősebb mandátummal bíró jelöltek között van, így a korábbi igazságügyi miniszternek továbbra is lehet esélye a V4-eknek stratégiai fontosságú bővítési posztot megszerezni – húzta alá. Tóth Erik szerint optimizmusra adhat okot, hogy Közép-Európának egyfajta ígéretet tett az egykori német védelmi miniszter arra, hogy a pozíciók elosztásakor földrajzi értelemben is figyelembe fogja venni azok betöltését. – Mindemellett az EB-t november 1-jétől vezető elnök szakítani fog a Juncker-bizottság politikai felfogásával, vagyis az inkorrekt, jogi köntösökbe bújtatott politikai támadásoktól mentes bizottságot hoz majd létre. Mindkét fejlemény pozitív a magyar kormánynak, ezeket ismételten megerősíthették a megbeszélésen – fogalmazott a politológus.
– Jelentős előrelépés lehetőségét mutatják Magyarország és az Európai Bizottság (EB) viszonyában az Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ursula von der Leyennek, a Bizottság újonnan megválasztott elnökének a tegnapi találkozóján elhangzottak – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója. A politológus rámutatott: Von der Leyen sokkal kompromisszumkészebbnek tűnik a Jean-Claude Juncker által elnökölt leköszönő Bizottságnál, emellett közös alap is van – egyebek mellett a családok előtérbe helyezése és a közös európai haderő létrehozása –, amelyre lehet építeni. – Az egyik legfontosabb dolog, hogy az EB új elnöke elismeri, több megoldás is elképzelhető a migráció kezelésére – Leyen asszony a schengeni határon kívül létrehozandó hot-spotokat említette alternatívaként – amelyet egyébként az osztrákok korábban már felvetettek –, s nem az európai megoldás kizárólagosságát hirdeti. A klímakérdésben pedig Magyarország engedett korábbi álláspontjából. Ez a koncepció a többsebességes Európát jelenti, amelyben minden tagállam magára ismerhet: kényszer nélkül mehetnek előre egy-egy témában, ha akarnak – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Megjegyezte: a kormány novemberig, az új EB felállásáig érhet el eredményeket a megválasztott elnöknél lobbizással, nyomásgyakorlással. A magyar uniós biztos jelölésével kapcsolatban az elemző a miniszterelnök szavait úgy értelmezte, hogy még nem született megállapodás, még nem biztos Trócsányi László jelölése. – Ha Von der Leyen elfogadja Trócsányi jelölését – bár még várhatóan küzdeni fog azért, hogy Magyarország egy nőt jelöljön uniós biztosnak –, akkor valószínűleg egy kevésbé stratégiai területet fog kapni – ahogyan annak idején Kovács László vagy Navracsics Tibor –, nem pedig az általa preferált uniós bővítéssel foglalkozó feladatkört – fejtette ki a politológus.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!