Fotó: Havran Zoltán
Mi, emberek, individuális társadalomban élünk, nálunk van hierarchia, de mégis sokkal képlékenyebb ez a rendszer, mint a hangyáké. A hangyakolóniák nem kicsi emberek társadalmi, hanem egy végletekig szabályozott hálózat, szuperorganizmus, ahol az egyed önmagában életképtelen. Hasonló ez a szisztéma a soksejtű szervezetekhez, csak a sejtek szerepét itt a hangyák adják. Ha úgy tetszik – mondja az ökológus –, sokkal inkább egymás mellé rendelt „névtelen” egyedek hálózatáról beszélünk. Hálózatról, amelynek nincs irányítóközpontja. Az ilyeneket nevezik önszerveződő rendszereknek. Akárcsak az agyunk, amely sok milliárd idegsejt hálózataként írható le, szintén irányítóközpont nélkül működik. Léteznek olyan kutatások, amelyek éppen a hangyák kolóniáinak vizsgálata nyomán szeretnének jobb képet alkotni az agyunk működéséről.
Az összes szárazföldi állati biomassza huszonöt-harminc százaléka hangya. Ez elképesztő mennyiség, különösen, ha arra gondolunk, hogy az állati biomasszán belül az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek együttesen tíz százalékot tesznek ki. Az amazóniai esőerdőben megnézték, hogy mi történik, ha valahonnan kizárják a hangyákat. Mivel az elhullott állatok hatvan százalékának eltüntetését végzik el, nélkülük a tetemek felgyülemlenek a területen, hiszen nincs olyan élőlény, amely eltakarítsa őket. Azaz a hangyák eltűnése vagy számuk lecsökkentése esetén komolyan sérül az ökoszisztéma működése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!