Ellesni a hangyabölcsességet

A legóvatosabb becslések szerint is minden emberre nagyjából 150 ezer hangya jut. A hangyakolónia úgy működik, mint egy soksejtű szervezet, csak a sejtek szerepét itt a hangyadolgozók végzik – ehhez hasonló különlegességek olvashatók Csősz Sándor ökológusnak A földi idegenek – A hangyák világa című könyvében.

A kolóniák vizsgálatával agyunk működését is jobban megérthetjük Fotó: Havran Zoltán

Általánosan elterjedt babona, hogy ha valaki hangyakolóniát talál a háza bejárata mellett, gazdagságra és biztonságra számíthat. Népi megfigyelés, hogy a hangyák viselkedésének drasztikus megváltozása az időjárás változását jelezheti. Ha hirtelen sok hangya bukkan fel például a házfalak tövében vagy a járda hasadékaiban, az esőt hozó légköri front közeledtét jelzi. Régebben azt gondolták, hogy aki nem sajnálja az időt a tanulmányozásukra, ellesheti a hangyák bölcsességét. Az ebbéli hit a bibliában is megjelenik: „Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál, és akkor bölcs leszel” (Példabeszédek könyve 6.6). Csősz Sándor nem sajnálta az időt, húsz éve kutatja őket; eddig hatvanhárom új hangyafajt írt le, és most látta elérkezettnek az időt, hogy a nagyközönséggel is megismertesse a hangyákat.

Őshonos hangyáink életét az ökológus szerint eddig nem veszélyeztették a délről északabbra költöző fajok. Az igazi gondot az ember által behurcolt fajok jelentik. Európában ilyen a Dél-Amerikából behurcolt argentin hangya, amely a portugál tengerparttól az olasz partokig összefüggő telepet alkot. A többi hangyafajt mára már teljesen kiszorították a területükről, természetes ellenség híján dinamikusan terjeszkednek. A szürke fahangyát – amelyet Angliában elektromos hangyának neveznek, mert kapcsolószekrényekbe, transzformátorokba költözik, ahol előbb-utóbb zárlatot okoz – Magyarországon írták le először. Feltételezések szerint Közép-Ázsiából virágcserepekben kerülhetett Európába, ahol aztán a nagyvárosokban szinte mindenütt elterjedt.

– Azért adtam A földi idegenek – A hangyák világa címet a könyvemnek, mert ugyanannyira nem értjük őket, mint egy képzeletbeli földön kívüli társadalmat. Ha idegenek jönnének el hozzánk, hasonló problémáink támadnának, mint a hangyák megértésével. A hangyákat ősidők óta kitüntetett figyelem övezi, mert látszólag hozzánk nagyon hasonlóan működnek: összetett társadalomban élnek, kommunikálnak, alakítják a környezetüket, de mégis, a hangyák társadalma alapjaiban más pilléreken áll, mint az emberé. Ezek a hasonlóságok azonban megtévesztenek minket, ez pedig oda vezet, hogy pontosan úgy próbáljuk megérteni egy hangyakolónia történéseit, mintha emberi társadalmat vizsgálnánk. Olyan érzelmekkel ruházzuk fel őket, amelyekbe saját világunkban is kapaszkodunk, így hát alaposan félreértjük őket. A könyvem igyekszik támpontokat adni a hangyák társadalmának jobb megismeréséhez – tájékoztat Csősz Sándor, aki szerint a legfontosabb, amit a hangyák vizsgálata során megtudhatunk, hogy jobban megérthetjük önszerveződési folyamataikat.

A kolóniák vizsgálatával agyunk működését is jobban megérthetjük
Fotó: Havran Zoltán

Mi, emberek, individuális társadalomban élünk, nálunk van hierarchia, de mégis sokkal képlékenyebb ez a rendszer, mint a hangyáké. A hangyakoló­niák nem kicsi emberek társadalmi, hanem egy végletekig szabályozott hálózat, szuperorganizmus, ahol az egyed önmagában életképtelen. Hasonló ez a szisztéma a soksejtű szervezetekhez, csak a sejtek szerepét itt a hangyák adják. Ha úgy tetszik – mondja az ökológus –, sokkal inkább egymás mellé rendelt „névtelen” egyedek hálózatáról beszélünk. Hálózatról, amelynek nincs irányítóközpontja. Az ilyeneket nevezik önszerveződő rendszereknek. Akárcsak az agyunk, amely sok milliárd idegsejt hálózataként írható le, szintén irányítóközpont nélkül működik. Léteznek olyan kutatások, amelyek éppen a hangyák kolóniáinak vizsgálata nyomán szeretnének jobb képet alkotni az agyunk működéséről.

Az összes szárazföldi állati biomassza huszonöt-harminc százaléka hangya. Ez elképesztő mennyiség, különösen, ha arra gondolunk, hogy az állati biomasszán belül az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek együttesen tíz százalékot tesznek ki. Az amazóniai esőerdőben megnézték, hogy mi történik, ha valahonnan kizárják a hangyákat. Mivel az elhullott állatok hatvan százalékának eltüntetését végzik el, nélkülük a tetemek felgyülemlenek a területen, hiszen nincs olyan élőlény, amely eltakarítsa őket. Azaz a hangyák eltűnése vagy számuk lecsökkentése esetén komolyan sérül az ökoszisztéma működése.