Szólt arról is, hogy Mátyás király számára a legfontosabb a bíráskodás perjogi szabályozása volt, fel akarta számolni a visszaéléseket és a perek elhúzódását, de odafigyelt a részletekre, például az ügyvédi visszaélésekre, és előírta, hogy egy ügyvéd legfeljebb 14 ember ügyét vállalja el.
Részben ezek miatt az intézkedések miatt Mátyás nevével összefonódott az igazságosság, okosság, bátorság, leleményesség, ő lett a mértékletes, erős, bátor, példamutató, emberséges, tréfakedvelő uralkodó – jegyezte meg.
Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója a kötetet méltatva elmondta, a Decretum Maius új fejezetet teremtett a magyar jogtörténetben azzal, hogy megteremtette a jogi ügyek kiszámíthatóságát, hiszen a szokásjogot általános érvényű, írott normák váltották fel, így kiszámíthatóvá vált a jogi élet, ami a jogbiztonság legfontosabb összetevője. Hozzátette: Mátyás királynak át kellett formálnia az igazságszolgáltatás rendszerét is.
A kötetet Peres Zsuzsanna és Révész T. Mihály szerkesztette.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!