Tuzson Bence: Közös társadalmi cél, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyünk

Arra kell törekednünk, hogy minden fejlesztés abba az irányba hasson, hogy az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni – mondta az államtitkár.

Tuzson Bence a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett Civitas Sapiens '19 – Okos Város szakmai konferencián tartott nyitóelőadásában közös társadalmi célnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyen.

Közölte: ennek megvalósulásához több területen is komoly előrelépésre van szükség, amelyek közül a családtámogatást, a kkv-k, továbbá „az összetartó erő, a kultúra” megerősítését említette az államtitkár.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy a „szigetszerű” korszerűsítések helyett komplex, nagy fejlesztésekre valósuljanak meg, hogy „Magyarországnak ne legyenek olyan területei, amelyek lemaradnak” – fogalmazott arra is kitérve, hogy ma már a falvakban élő emberek igényei nagyon hasonlítanak a városlakókéhoz.

„Arra kell törekednünk, hogy minden fejlesztés abban az irányba hasson, hogy az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni” – hangoztatta Tuzson Bence, arra is kitérve, hogy ehhez szükséges a közigazgatásról való gondolkodás megváltozása is.

Álláspontja szerint adatalapú közigazgatásnak kell kialakulnia azért, hogy az államnak – a megfelelő jogi garanciák mentén – a szükséges mennyiségű adat álljon rendelkezésre, annak érdekében, hogy megfelelően megalapozott, „jó döntéseket tudjunk hozni”.

Az adatok jó elemzésével lehet megfelelően szolgálni az állampolgárokat, valamint a kormányzat számára folyamatokat is előre lehet jelezni – mondta.

Tuzson Bence előadásában kiemelte, hogy be kell vonni a mesterséges intelligenciát az állam működésébe és az állami döntések előkészítésébe. „Annak az adatmennyiségnek, ami az okos városok és a közigazgatás rendszerén keresztül előáll, olyan irányba kell hatnia, hogy megváltoztassuk a kormányzati döntéshozatal rendszerét. Annak alapját a jól feldolgozott és folyamatokat előrejelző adatok is szolgálják – hangoztatta.

Tuzson Bence az okos városok és az okos otthonok esetében is a komplex fejlesztések szükségességét hangsúlyozta, annak érdekében is, hogy előbbieket az okos állammal össze lehessen kapcsolni ”nem sziget-, hanem kontinensszerűen„.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a digitalizáció kihívásairól és kiemelt területeiről tartott előadásában a többi között arról beszélt, hogy a kormánynak a hazai kkv-k számára megfelelő tőkét kell biztosítania a digitális fejlesztések megvalósításához.

Szavai szerint a legkülönfélébb ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak is szükséges felismerni, hogy miként tudják a digitális eszközök munkájukat segíteni, ezért a digitalizációra a versenyképesség megőrzése miatt is költeni kell. A kormány a kkv-k digitalizációja érdekében számos kiemelt és pályázati programot indított – emlékeztetett a politikus, aki részletesen ismertette a kabinet több más, köztük a digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló programjainak eredményeit is.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati helyettes államtitkára előadásában a tárca és Monor okos város kialakítását célzó együttműködését mutatta be. A kísérleti projekt a jövőben modellként szolgálhat a többi magyar település digitális fejlesztéséhez.

Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében egyebek mellett szólt arról, hogy sok magyar egyetemen még mindig ”idegenkednek„ a digitalizációtól. A magyar felsőoktatás versenyképessége megőrzéséhez ezen a ”megcsontosodott„ megközelítésen változtatni kell – hangsúlyozta a rektor azt is kiemelve, hogy ebben az NKE szeretne az élen járni. Mint jelezte, olyan oktatás-módszertani reformot terveznek az NKE-n, amely a digitális- és okos-technológiákat a képzések javára, az egyetemi oktatás hasznára fordítja és mindennapok részévé teszi. A digitalizáció kockázataira térve Koltay András azt is leszögezte: a technológiának minden esetben az ember javát és méltóságát kell szolgálnia. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy az NKE-n elindul a digitális térségfejlesztési szakember szakirányú továbbképzés.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjének köszöntője szerint hagyományteremtő céllal rendezik meg a csütörtöki konferenciát, azt jövőre is megtartanák. Vitathatatlannak nevezte, hogy a digitalizáció kikezdi az ezer éves magyar állam fundamentumait, toposzait, azonban ezekbe robosztus és erőteljes behatásokba ”bele kell állni„, azokra fel kell készülni és kezdeményező módon kell viszonyulnia azokhoz a magyar kkv-nak, egyetemi oktatóknak, műhelyeknek és állami vezetőknek egyaránt.

A hat szekcióban 35 előadó és kerekasztal-beszélgetés résztvevő, valamint 28 okos város termékkiállító közreműködésével megrendezett tanácskozás helyzetképet ad a hazai és nemzetközi okos város trendekről, betekintést nyújt számos, már jelenleg is alkalmazott modell működésébe.

A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az ITM szakmai támogatásával, a DJP, a NKE és a Lechner Tudásközpont szervezésében valósul meg.