Varga Judit: A bírói függetlenség kimondása mérföldkő volt a magyar jogtörténetben

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk az első igazi állomása volt annak az igazságügyi reformsorozatnak, amely leszámolt a régi, feudális keretekkel.

„A Juncker-féle bizottság legnagyobb bűne, hogy politikai szervként definiálta magát” Fotó: Mirkó István

Az OBH a bírói hatalom kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikk 150. évfordulójára rendez kétnapos nemzetközi fórumot a bíróságtörténeti hét keretében, az Igazságügyi Palotában.

Varga Judit úgy fogalmazott: a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk az első igazi állomása volt annak az igazságügyi reformsorozatnak, amely leszámolt a régi, feudális keretekkel és megvetette a jogállami igazságszolgáltatás alapjait. A bírák független ítélkezésének biztosítása felé vezető folyamat ugyanis a bírói elmozdíthatatlanság kimondásával vette kezdetét Magyarországon – tette hozzá a miniszter.

Mint mondta, a 150 éves törvény jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az ma sem „holt szöveg”, az Alkotmánybíróság a törvénycikk több rendelkezését – így például a kinevezés, felmentés, a hivatalból való elmozdítás vagy az áthelyezés, és az előremenetel szabályait, szervezetileg pedig a hatásköri elkülönítést – a történeti alkotmány vívmányának tekinti.

Hozzátette: a bírói hatalomgyakorlásról szóló törvénycikk elfogadása az egyik első lépés volt a modern magyar jogállamiság irányába, azonban a jogrendszer folyamatos fejlesztést igényel; 2010 és 2018 között a magyar jogtörténetben is egyedülálló módon, teljes egészében megújult a jogrendszer, aminek kiindulópontja az alaptörvény megalkotása és a sarkalatos törvények elfogadása volt – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: ennek az átfogó reformnak is köszönhető, hogy Magyarország igazságszolgáltatása mára Európa élvonalába tartozik. Példaként említette, hogy a magyarországi közigazgatási ügyek pertartama a negyedik, a polgári ügyeké pedig az ötödik legrövidebb az Európai Unióban, és a magyar bírák nemcsak gyorsan és hatékonyan, de magas színvonalon is ítélkeznek, ami a folyamatos képzésüknek is köszönhető. A felelősségteljes és áldozatos munkát végző bírák és igazságügyi alkalmazottak mellett ezek az eredmények a magyar bírósági igazgatásnak sikerei is – tette hozzá Varga Judit.

Handó Tünde, az OBH elnöke arról beszélt megnyitójában, hogy nagyon fontos visszatalálni a gyökerekhez, ideákhoz, az ezeréves magyar állam eszméihez.

Az alaptörvény nemzeti hitvallása is az értékekhez visszatérést és egyúttal a megújulást erősíti – jegyezte meg.

„Sokan úgy tekintenek ránk”, mint akik ezzel visszalépnek, eltérnek a jó útról, de valójában Magyarország – és a környező országok – visszatalálnak a régi útra, úgy, hogy „egyszerre vagyunk modernek és hagyományőrzők” – mondta.

Hozzátette: az OBH a bíróság, bíráskodás hagyományát őrző kiállításai, kötetei, konferenciái is ennek az eszmének a megvalósulásáról szólnak.

A konferencián bemutatták az OBH kiadásában megjelent I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című kötetet, a Rubicon történelmi magazin Perek, bírák, bíróságok című bíróságtörténeti különszámát, és a Bírák vagyunk című idézetgyűjteményt, amely egykori bírák gondolatait foglalja össze hivatásukról.

A fórumon előadás hangzik el többek között az 1869. évi IV. törvénycikk alkotmányos környezetéről, a precedensjog és a kódexjog dilemmájáról, valamint a bírói függetlenség és felelősség érvényesüléséről.