Azbej Tristan: Becsületbeli ügy a kereszténység védelme

A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra „nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól” – mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára kedden Budapesten a keresztényüldözésről szóló, második alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelõs helyettes államtitkár köszöntõt mond Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A felvilágosodás kora az ész jegyében ideológiai alapú vallásüldözések sorát indította meg. A francia forradalom mártírjai vagy később a nácizmus és a kommunizmus keresztény áldozatai már ezt az új típusú üldözést jelezték, amely nem egy másik vallás nevében, hanem az Istenre féltékeny emberi önimádat alapján pusztította a hívő embert, aki „nem fért bele szélsőséges, irreális, és ezért végső soron embertelen ideológiáik keretei közé” – mondta.

Felhívta a figyelmet arra: nem szabad hallgatni a keresztények elleni támadásokról, akinek lehetősége van rá, fel kell emelnie a szavát az üldözöttek érdekében.

Ha az üldözöttek lakóhelyükről menekülni kénytelenek, ők is támogatásra, különleges figyelemre és segítségre szorulnak. Segíteni kell őket abban, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és biztonságban újrakezdhessék életüket – tette hozzá Erdő Péter.

Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöke arról beszélt: minden keresztényüldözés legmélyén az a szándék, hogy az üldözött „megtagadja Krisztust, az üdvöztőt”.

A református püspök megköszönte azoknak a kormányoknak és politikusoknak a munkáját, akik tesznek az üldözött keresztényekért, és megköszönte az üldözött keresztény egyházak vezetőinek és képviselőinek, hogy „megosztják velünk nehéz sorsukat, hogy nem hallgatnak, holott az üldözés egyik lényeges eleme, hogy elhallgattassák az üldözöttet”.

Az ő helytállásuk a mi közösségeinket is erősítik, „ha ti éltek, akkor mi is élünk” – tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: a keresztnek nincsen „fogantyúja”, a kereszthordozás testi és lelki fájdalommal és fáradsággal jár.

Beszélt három keresztről: az egyiket egy nigériai püspöktől kapta, aki nem hagyta el közösségét a legnehezebb időkben sem. A másik egy moszuli asszonyé volt, aki az Iszlám Állam katonái elől menekülve nem tudta azt magával vinni, de muszlim szomszédasszonya megőrizte, és két évvel később visszaadta neki. A harmadik kereszt az épülő budakeszi evangélikus templom keresztje lesz, amelyet vértanú keresztények tiszteletére építenek fel. Ezek a keresztek mind jelzik, hogy a kereszthordozáshoz bátorság kell és fájdalommal jár – mondta az evangélikus püspök.

II. Efrém Ignác, az Antiochiai Szír Ortodox Egyház pátriárka megköszönte Magyarország elköteleződését az üldözött keresztények mellett. Hozzátette: a magyar segítségnyújtás inspirált más országokat is, hogy nyilvánosan kiálljanak mellettük.

Szólt arról: közösségeik jelenléte azon a földön, ahol a kereszténység megszületett, szükségszerűség és a muszlim közösségek számára is létfontosságú. A keresztények ugyanis mindig aktív szerepet vállaltak a társadalomban. Beszélt arról is: megmaradásukhoz vallásszabadságra, az állam és egyház szétválasztására és a vallások közötti párbeszédre van szükség.