Fel lehet lépni a technológiai óriások ellen is

A közösségi média működéséről, a nemzeti önállóságot veszélyeztető politikai befolyásáról és lehetséges szabályozásáról rendezett beszélgetést az Alapjogokért Központ. A Kié a (fő)hatalom? – Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel indított kutatási projekt részeként neves informatikai és kommunikációs szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Fotó: Bach Máté

A legújabb típusú és talán legveszélyesebb támadás a nemzetállami szuverenitás ellen az információtechnológiai óriáscégektől érkezik, és alapvető kérdéseket vet fel a digitális önállóság témakörében. Erről rendezett műhelybeszélgetést az Alapjogokért Központ a Kié a (fő)hatalom? – Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel indított kutatási projektje keretében. Szánthó Miklós, a központ igazgatójának témafelvetésére a közösségi média és a politikai marketing világában jártas, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek hívták fel a figyelmet a közvélemény előtt talán kevésbé ismert szempontokra.

Dukász Magor, a Fidesz digitális igazgatója a techóriáscégek működési elveit, módszereit taglalva hangsúlyozta, hogy döntéshozataluk alapvetően profitorientált, de az ­információs hatalmukkal képesek politikai befolyásolásra is, ha úgy akarják.

– A Facebook – amely sorra felvásárolta a konkurenciát, az Instagramot, a Whats­Appot – már többet tud rólunk, mint a magyar állam, hiszen a közösségi oldalakat használó emberek önként átadják az adataikat a szolgáltatásokért cserébe. A politikai beavatkozás, a cenzúra vádja ellen azzal védekeznek, hogy algoritmusok döntenek a különböző tartalmak megjelenéséről és terjedéséről, csakhogy a módszertanra nincs konkrét rálátásunk – érzékeltette a szakember a közösségi média működésének hatékonyságát és egyben veszélyét.

Kié a (fő)hatalom? – vetette fel Szánthó Miklós
Fotó: Bach Máté

Az is elhangzott, hogy a közösségi oldalak bevonása a médiaszabályozás alá nem feltétlen jelentene működőképes megoldást, viszont az államnak vannak egyéb lehetőségei a szabályozásra, és a nyomásgyakorlásra, azaz a digitális szuverenitás erősítésére a techóriásokkal szemben. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője és a Brain Bar alapítója arról beszélt, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű állam aktív fellépése is fontos fejlemény lehet a techcégek szabályozásában, hiszen egy újfajta nemzeti szabályrendszer mintaként szolgálhat a nagyobb országoknak. Jól látható, hogy az érintett vállalatok minden országgal megegyezésre törekednek – fogalmazott Böszörményi-Nagy Gergely. Nemzetközi kitekintésben felhívta a figyelmet arra is, hogy a techóriásoknak kiemelten fontos a biztonság, ezért az Amerikai Egyesült Államokban is együttműködésre törekednek a kormánnyal, élvezve végső soron az USA alkotmányának és hadseregének védelmét.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a konzervatív, nemzeti elkötelezettségű erőknek alkalmazkodniuk kell a nyilvánosság átalakulásához, mivel az emberek ma már közműnek tekintik az internetet, az online felületek használatát. Megfelelő minőségű tartalmakkal használnunk kell a közösségi média adta lehetőségeket, offenzívnak kell lenni – összegezték a jövő feladatait.