OBH-elnökhelyettes: A magyar bírósági szervezet Európa élvonalában van

A Handó Tünde munkáját érintő ellenzéki kritikákkal kapcsolatban Répássy Árpád úgy reagált, az Országos Bírósági Hivatal elnöke átvezette a bíróságot a 21. századba.

A magyar bírósági szervezet Európa élvonalában van, szemben a bírói illetményekkel; reménykedünk, hogy ez utóbbiban rövidesen változás lesz – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese kedden a parlament igazságügyi bizottsága előtt.

Répássy Árpád a szervezet 2018. évi tevékenységéről tartott beszámolójában kitért arra: 11 ezer kollégája kérését tolmácsolja, amikor felveti az illetménykérdést, és abban reménykedik, hogy a jelenleginél jobban elismeri a jogalkotó azt a nagyszerű munkát, amit az ügyfelek érdekében a bírók és igazságügyi alkalmazottak végeznek.

Az igazságügyi bizottság előtt az OBH elnöke, Handó Tünde akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni, ezért az OBH elnökhelyettesei adtak számot a szervezet tevékenységéről. Handó Tündét az Országgyűlés múlt héten alkotmánybíróvá választotta 2020. január 1-jei hatállyal.

Répássy Árpád a bizottság előtt hangsúlyozta, 2018-ban a nyolcezer igazságügyi alkalmazott és háromezer bíró az alaptörvényben meghatározottak szerint, annak szellemében végezte a munkáját.

A bíróságok 2018-ban kimagasló ügyforgalmi mutatókkal rendelkeztek, a magyar bírósági rendszer rendkívül rangos helyet foglal el az európai igazságügyi eredménytáblán; a 21. századi digitális innovációkkal „Európa élvonalában vagyunk”, nő az ügyfelek elégedettsége, emellett a bírósági szervezet nagy figyelmet fordít a hagyományápolásra és a családbarát intézkedésekre is – sorolta.

Répássy Árpád kiemelte: tavaly 1 millió 248 ezer ügy érkezett a bíróságokra, de ennél többet fejeztek be, az ügyhátralék 75 ezerrel csökkent, vagyis egy év alatt a hátralék közel egynegyedét sikerült tavaly ledolgozni a bírságokon.

A két éven túli ügyek száma 2012-höz képest 2018 végére 40 százalékkal csökkent, és az ügyek 85 százaléka befejeződött egy éven belül. A civilisztikai peres ügyek 91 százaléka egy éven belül befejeződött az összes törvényszéken, és volt öt olyan törvényszék, ahol ez az arány a 95 százalékot is meghaladta.

Mint mondta, az ügyfél-elégedettséget az is mutatja, hogy a civilisztikai területen tíz elsőfokú ítéletből kilencet elfogadtak az ügyfelek.

Hozzátette: tavaly is az európai igazságszolgáltatás élvonalában volt a magyar bírósági rendszer, és az igazságügyi eredménytáblán az első harmadban foglalt helyet. Az EU 28 tagállama közül Magyarországon volt a második legalacsonyabb a közigazgatási peres ügyhátralék, ötödik volt az ország a közigazgatási ügyek időtartamát illetően, és első az elektronikus ügyintézésben és a bírósági közvetítés lehetőségének biztosításában.

Kiemelte: a hatékony, időszerű, minőségi ítélkezésnek alapvető feltétele a kiegyensúlyozott és arányos munkateher a bíróságokon, az egy bíróra jutó ügyhátralék 2012-höz képest országos átlagban 50 százalékra csökkent.

Szólt arról is, hogy a tavaly életbe lépett új eljárási kódexekre történő átállás „viszonylag zökkenőmentes” volt, a felkészülésnek köszönhetően.

Bajkai István (Fidesz) megköszönte a testület munkáját és az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban kérdezte az OBH elnökhelyettesét. Répássy Árpád elmondta: az előzetes döntéshozatali eljárás az összehasonlító jog és a nemzeti jog fejlesztésének eszköze lehet, és az OBH arra koncentrál, hogy ezt a jogintézményt a bírák is ilyen eszközként használják.

Gyüre Csaba (Jobbik) is megköszönte a munkát és egyetértett az ügyhátralék ledolgozásának fontosságával, de felvetette, okozhatja-e ez a törekvés a bírói munka minőségének visszaesését. Répássy Árpád válaszában kiemelte: a minőségnek soha semmi nem mehet a rovására.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) elmondta: addig nem fogadja el az OBH elnökének beszámolóját, amíg a hatásköri és illetékességi szabályokon túllépve helyeznek át pereket, aminek „rendre politikai színezete van”. Az ellenzéki politikus magasnak nevezte a bírói pályázatok érvénytelenítésének arányát is. Répássy Árpád közölte, jogszabály ad lehetőséget arra, hogy áttegyenek ügyeket más bíróságokra, a bírói pályázatokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, az állampolgároknak is az az érdekük, hogy a legalkalmasabbak kerüljenek a pulpitusra és a vezetői posztokra.

Varga László (MSZP) azt mondta, a frakció támogatja a bírói bérrendezést. Jelezte: az OBH alkotmánybírává választott elnökének munkája „okkal-joggal volt célkeresztjében a vitáknak”. Úgy fogalmazott, az OBH volt vezetőjének alkotmánybíróvá választása „menekülőpálya”. Kovács Zoltán (Fidesz) alelnök visszautasította, hogy az alkotmánybírói pálya menekülőpálya lenne.

A Handó Tünde munkáját érintő ellenzéki kritikákkal kapcsolatban Répássy Árpád úgy reagált, az OBH elnöke átvezette a bíróságot a 21. századba. Eredmény- és ügyfélorientált, a méreteihez képest viszonylag gyorsan és rugalmasan reagáló, hatékony államhatalmi szervezetet épített fel – fogalmazott Répássy Árpád.

A bizottság nyolc igen szavazattal, négy nem ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a beszámolót.