A „szellemi honvédők” és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) ünnepi találkozóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke azt mondta, hogy bajtársként érkezett.
A magyar múltnak sajnos megkerülhetetlen öröksége az a „vajúdás”, amely az istentagadó és az istenhívő, a birodalmi internacionalizmus és a nemzeti értékrend képviselői között zajlik évszázadok óta – hangoztatta Kövér László, rámutatva arra is, bár a történelmi korok, a díszletek változnak, a bajvívás kényszere marad.
A középkorban a bajvívásnak még voltak szabályai, de a modern világban már az a szabály, hogy nincs szabály – jegyezte meg.
A házelnök szerint magyar létmóddá változott a szellemi polgárháború. A jövő nemzedékeit nem lehet megóvni, csak felkészíteni a küzdelemre – tette hozzá.
Kövér László azt mondta: az egész világban zajló harc tétje, hogy az emberek meg tudják-e őrizni otthonukként az államukat, vagy „szellemi és politikai hajléktalanokká” válnak a saját szülőföldjükön.
A magyarok most úgy érzik, hogy olyan dolgok történnek a kontinensen, amilyeneket ők már megéltek. Ők ugyanis már megtanulhatták, hogy milyen következményekkel járnak az idegen gazdasági megszállási törekvések, vagy éppen a „szellemi gyarmatosítási kísérletek” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Szólt arról is, hogy Magyarországot tíz éve mély politikai, gazdasági és morális válság sújtotta. A posztkommunista hatalomgyakorlás során a rendőrség által elkövetett véres utcai erőszak a Kádár-rendszert idézte, a „devizás uzsoracsapda” családok százezreit juttatta a tönk szélére – mondta.
Azonban 2010-ben a magyar nemzet tagjai, a választópolgárok felébredtek, és az elmúlt kilenc évben csodát tettek. Ebben felbecsülhetetlen szerepet játszott a CÖF, amely megerősítette az emberek hitét az alázat, a felelősség, a hazaszeretet fontosságában – fogalmazott Kövér László.
Százezres lélekszámú Békemenetek mutatták fel a népakaratot, és sokan személyesen tapasztalhatták meg elődeik igazságát arról, hogy magyar és lengyel két jó barát – mondta.