„Amikor beléptünk az európai klubba, nem mondtunk le arról a jogunkról, hogy önállóan döntsük el, kivel akarunk együtt élni” – húzta alá az igazságügyi miniszter.
A magyarországi intézményrendszerrel összefüggő európai aggodalmakkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány folyamatos párbeszédet folytat a jogállamiságról az EU-val és az Európa Tanács Velencei Bizottságával, és át is ülteti a gyakorlatba az illetékes bíróságok döntéseit és a Velencei Bizottság tanácsait. Rámutatott: „megvan a megfelelő európai keret a jogállamisági kérdések megvitatásához, méghozzá anélkül, hogy Magyarországot általánosító módon pellengérre állítanák”. Hozzátette, hogy a jogállamiságnak nincs általános érvényű meghatározása. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában nincs alkotmány, Finnországban nincs alkotmánybíróság, Hollandiában pedig megszüntették a népszavazás intézményét.
A sajtó helyzetéről szólva kiemelte, hogy a médiumok túlnyomó többsége, különösen az online sajtóban „szélsőségesen kormánykritikus”. A magyar médiapiacon történt változásoknak köszönhetően a keresztény-konzervatív és liberális eszmék egyaránt megjelenítődnek a közéletben. Hozzátette, hogy a konzervatív médiumok csupán a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára törekednek, és „a magyar sajtópiac a piacgazdaság szabályai szerint szerveződik”.
Megjegyezte: néha szinte „megszállottságnak” tűnik a magyarországi viszonyok kritikus hozzáállású boncolgatása, hiszen Magyarország viszonylag kis ország, és „vannak Európában más, jóval nagyobb problémák is, amelyekről többet kellene beszélni”.
A miniszter a terjedelmes interjúban szólt egyebek mellett külpolitikai kérdésekről is. Jelezte: Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-ban a tagállamok teljes egyetértése helyett többségi döntéssel határozzanak külpolitikai ügyekben. Szólt arról is, hogy a kormány a Kínával folytatott gazdasági, beruházási együttműködésben természetesen ügyel arra, hogy ne sérüljenek magyar és európai érdekek.
Varga Judit az Oroszországhoz fűződő viszonnyal és a közös európai védelmi erő kifejlesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy stabil belpolitikai helyzetükből adódóan két politikus van Európában, akik egy víziót, jövőképet tudnak felvázolni a kontinens számára és tenni is tudnak az elképzelésük megvalósításáért. Az egyik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a másik Emmanuel Macron francia államfő.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!