Fotó: Teknős Miklós
Ami a baktériumellenes szerek alkalmazását illeti, a lakóknak átlagosan az 5,8 százaléka kapott ilyet, Magyarországon és Litvániában az antimikrobiális szerhasználat azonban alacsony, egy százalék alatti volt. Ezt azért fontos tudni, mert a túlzott és/vagy nem megfelelő antibiotikum-használat az egyik fő oka annak, hogy egyre több az olyan kórokozó, amely már minden ismert gyógyszerre rezisztens. Mint Szabó Rita jelezte, a zalai otthonban felbukkant MRSA-baktérium ugyan nem ilyen, de a leggyakrabban használt antibiotikumoknak már ez is ellenáll, ugyanakkor ez az egészségügyi ellátással összefüggő és a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója.
Ezért az Egészségügyi Világszervezet, az ECDC, valamint a hazai szakemberek is sürgetőnek tartják, hogy – Hollandiához, Norvégiához és Svédországhoz hasonlóan – minden ország nemzeti járványmegelőző rendszert hozzon létre a bentlakásos szociális intézményekben is. Ez alól – hangsúlyozta Szabó Rita – a szociális otthonok sem kivételek, mert az MRSA és más hasonló fertőzések terjedése csak így előzhető előzhető meg, illetve kontrollálható. – A fertőzések, járványok megelőzésében kiemelt felelősségük van az intézményvezetőknek és az otthonban dolgozó orvosoknak.
Olyan járványmegelőző programot kell kialakítaniuk, amely magában kell foglalja az antibiotikum-használat észszerűsítését, az ellátottak és a személyzet rendszeres szűrővizsgálatát és szükség szerinti elkülönítését, valamint a kézhigiéné szabályainak betartását – mutatott rá a járványügyi szakember.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!