Tudom, hogy most mindenki arról beszél szerte az országban, hogy miért van olyan sok pocakos férfi, pedig ők nem is szültek egyet sem, én mégis visszatérnék egy kicsit a börtönbiznisz és Gyöngyöspata szexuálisan kevésbé fűtött világába. Már csak azért is, mert szeretném a józan ész nevében történő ítéletalkotást népszerűsíteni az ideológiai elmebajjal szemben. Meg egyébként sem érdekel, mit mondott az izomagyú a nőkre…
A balliberális ellenzék szerint Orbán Viktor azért nem akar pénzt adni a patai romáknak, és azért függesztette fel a megítélt kártérítések kifizetését a rabok esetében is, mert hazajött Habony. Az ebben a következtetésben megnyilvánuló már-már művészi logikát és tökélyre fejlesztett politikai éleslátást nem tudja követni olyan földi halandó, akire valamilyen érthetetlen oknál fogva nem hat az Orbán-fóbia koronavírusa. Érdekükben emlékeztetnék arra, hogy a posztkommunista oldalon szőtt mitológia központi eleme az a legenda, miszerint a mentálisan rossz állapotban lévő miniszterelnök azért tudta mégis legyőzni már háromszor a retorikai és egyéb csúcsteljesítményekre képes haladó balféket és társulatát, mert Habony kitalálta a rezsicsökkentést. Ebből persze az is következik, hogy az önkormányzati választáson elért sikereit sem önmagának köszönheti az erős eufémizmussal összefogásnak titulált moslékkoalíció, hanem annak, hogy nevezett személy nem volt itthon. De ezen a részen a gyurcsányista hőseposz nagyvonalúan átsiklik, hogy újra előhúzza a cigány kártyát. Ráadásul úgy, mintha tanácsadója biztatására a kormányfő lenne rasszista, nem pedig ők.
És ezen a ponton álljunk is meg egy pillanatra, mert rendkívül keskeny ösvény húzódik innen kezdve a közveszélyes őrület és a józan ész határán, amin úgy kell átmennünk, hogy egyetlen rossz lépés is végzetes lehet. Már vihognak sátáni hangjukon a politika dögevői, és polgárháborút vizionálnak üveges tekintettel. Szögezzük le tehát kapaszkodóként, hogy cigány honfitársaink integrálásában, társadalmi felzárkózásában mindannyian érdekeltek vagyunk. Ennek legfontosabb eszközei a munka, az ebből származó biztos jövedelem, és a hozzá vezető tanulás. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy a cigány származásúak is a munkaerőpiacon eladható tudást szerezzenek, a cégeknek, a vállalkozóknak, a közszférának pedig alkalmazni kell őket hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében viszont egy politikailag korrektnek tűnő, ámde rendkívül kártékony tabut azonnal meg kell döntenünk. Sürgősen rehabilitálni kell a felzárkózás, a felzárkóztatás fogalmát és gyakorlatát, kivéve azt a szegregáció és diszkrimináció fogalomköréből.
