A 2015 márciusa és 2016 februárja között Strasbourgot megjárt 99 ügyben jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg a törvényszék egy-egy fogvatartottnak. Ennek hamar híre ment a börtönökben, köszönhetően valószínűleg annak is, hogy például a Helsinki ezekben az években több mint százmillió forintos támogatást kapott Brüsszelből, az Európai Bizottságtól, a Soros-hálózattól, valamint az Oak Alapítványtól különböző, részben a fogvatartottak jogvédelmét, jogtudatosságát, illetve jogérvényesítését elősegítő kampányokra.
Az EJEB-hez fordulást pedig utóbb még egy formanyomtatvány elkészítésével is megkönnyítették, ami az előzőekkel együtt oda vezetett, hogy Strasbourgot valósággal elárasztották a magyar ügyek: a tárgyalások fentebb említett, 2016. februári felfüggesztésének pillanatában már csaknem kilencezer beadvány várt elbírálásra.
Magyar Gábor, az MSZP színeiben tavaly országgyűlési képviselő-jelöltséget vállaló Magyar György fia és ügyvédtársa ekkoriban – 2015-ben – a Népszava kérdésére meg is jegyezte: „Sajnos egyre több komoly ügy kerül Strasbourgba, lassan egy külön magyar osztályt lehetne létrehozni.”
Arról persze már szemérmesen hallgatott, hogy a dömping egyik haszonélvezője épp a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda lehetett – legalábbis a nevük feltűnően sokszor kerül elő az EJEB döntéseiben.

Fotó: Havran Zoltán
De gyakorta megfordult az emberi jogi bíróságon Karsai Dániel, a Helsinki és a Társaság a Szabadságjogokért – egy másik Soros György által is szponzorált szervezet – partnere. Csakúgy, mint Fahidi Gergely, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagja, aki életrajza szerint a Közép-európai Egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat, vállaltan liberális, és Karsaihoz hasonlóan ő is együttműködött a Helsinki Bizottsággal.
Ilyen előzmények után kellett tehát 2017-re módosítania a kormánynak a büntetés-végrehajtási (bv.) törvényt. Az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv.-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv.-bíróhoz fordulhatnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét legalább 1200 és legfeljebb 1700 forintban határozták meg, ami lényegesen alacsonyabb, így a magyar adófizetőkre nézve is kedvezőbb ahhoz a szorzóhoz képest, amit hasonló ügyekben az EJEB alkalmazott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!