Varga Mihály: Tíz év munkába telt, mire Magyarország újra az őt megillető helyre került a régióban

A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.

Varga Mihály: Olcsóbb finanszírozást tesznek lehetővé a kedvező folyamatok Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

A csütörtökön megjelent interjúban a pénzügyminiszter az ellenzéki sajtó álhírének nevezte, hogy Magyarországnak nem sikerül felzárkóznia a visegrádi országokhoz, úgy vélte ennek éppen ellentmondanak a gazdasági adatok. „A visegrádi négyekhez vissza tudtunk zárkózni, és vannak területek, ahol mi vezetjük a csoportot”. Az adatok alapján több szempontból is éppen Magyarország ad mintát ezeknek az országoknak szavai szerint. „Nincs szégyenkeznivalónk, de a korábbi elhibázott gazdaságpolitika miatt tíz év munkába telt, mire Magyarország újra az őt megillető helyre került a régióban” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy a befektetők nem az alacsony bérek, hanem a politikai és gazdasági stabilitás, a földrajzi elhelyezkedés, a kiszámítható gazdasági környezet miatt döntenek Magyarország mellett, hiszen évek óta tíz százalék felett emelkednek a bérek, így egyre kisebb szerepet játszik az a bérelőny, amely korábban meghatározó vonzereje volt a magyar gazdaságnak.

„M i is a közepes fejlettség csapdáját akarjuk elkerülni” – mondta, megjegyezve, hogy a hozzáadott érték növelése játssza a legfőbb szerepet a beruházások támogatásában. „Csak az innovatív, kutatás-fejlesztésre alapozott beruházásokat vagyunk hajlandók támogatni” – szögezte le.

A szigorúbb költségvetést említve azt mondta, „híve vagyok annak, hogy 2022-re vagy legkésőbb 2023-ra olyan, nullás költségvetés szülessen, amely nem okoz hiányt. Ezt fokozatosan lehet csak elérni, mert a magyar gazdaság felzárkózási pályán van. Arra a felvetésre, hogy a szigorúbb költségvetés kevesebb forrást jelent például az egészségügynek, azt válaszolta, az utóbbi hónapokban kiderült, hogy alulfinanszírozottság helyett rossz struktúráról lehet inkább beszélni. ” Több pénzt teszünk az ágazat működésébe, az adósság mégis újratermelődött. Menedzsmentproblémák is vannak, amelyeken változtatni kell„.

A pénzügyminiszter óvatosan optimista a gazdasági növekedést illetően, azt mondta, ”ha a beruházások ilyen magas szinten lesznek, maradunk a felzárkózási pályán. „Az általában pesszimista Európai Bizottság az idei évre 2,8 százalékos növekedést jósol, a piaci elemzők szerint 3,5 százalék a reálisabb” – mondta.

Az euró bevezetését említve úgy fogalmazott, hogy nem szívesen „ül fel arra a vonatra”, amelyről nem tudja hogy hova megy. Az euró folyamatosan változik, a 2008-as válság után kiderült, hogy súlyos hiányosságai vonnak, ráadásul amíg a magyar gazdaság nem ér el egy bizonyos fejlettségi szintet, nem érdeke, hogy az euróövezethez csatlakozzon, mert versenyhátrányt okozhat – fejtette ki.

Varga Mihály Matolcsy György kritikájára a kormány szerinte kudarcos lakáspolitikájáról azt mondta, egyszerre osztja és vitatja is a jegybankelnök állításait. Az eredmények közé sorolta, hogy 2019-ben várhatóan az utóbbi hat év legtöbb lakása épült; a magyar kormány a családi otthonteremtési kedvezménnyel és a hozzákapcsolódó hitelekkel lehetővé tette, hogy 700 milliárd forintnyi forrás kerüljön a lakásépítési piacra. Elismerte, hogy ennek keresletnövelő hatása is volt, amivel az építőipari kínálat nem tartott lépést, de speciális területnek nevezte a budapesti lakásárak alakulását, ahol az alacsony hozamok és a változó árfolyam miatt megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Magyar Állampapír Plusz júniusi megjelenése óta épp a kormány fékezi az árnövekedést, 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.

A kormány célja változatlan: lakáshoz juttatni a fiatal családokat – szögezte le, és megjegyezte, hogy 550 ezer üres ingatlan van Magyarországon, ezért az építések mellett hangsúlyt kell fektetni a lakásállomány megújítására is. „Viszont ha be akarunk illeszteni több csoportot is a munkaerőpiacra, akkor az ő költözésüket, mobilitásukat egy kiszámítható, fejlett bérlakáspiac segíthetné, de ez nem létezik” – jegyezte meg, és megerősítette: a gazdaságvédelmi akció következő lépéseiben a lakásállomány és a lakáshoz jutás kérdésével is foglalkozik a tárca.