Balczó Zoltán (Jobbik) a kommunizmus áldozatairól emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy a még élő áldozatok és leszármazottaik nem kaptak erkölcsi elégtételt, mert a bűnösök nagy része névtelen maradt, a pártállami iratok megismerésére nem született megoldás 2010 után sem. Úgy vélte: akkor leszünk méltóak az áldozatok emlékéhez, ha az ügynökökre, besúgókra vonatkozó iratok szelektálás nélkül megismerhetőek lesznek. Szabó István filmrendező életműdíját kifogásolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy egykori bűnösöket piedesztálra emelnek.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a kommunizmus rémtetteit felidézve azt hangsúlyozta: a vörös csillag ugyanolyan gyűlöletes jelképe a diktatúrának, mint a horogkereszt. Ezért – folytatta – csodálkozik azon, hogy a Jobbik ma „hű szövetségese, csatlósa, csicskása” a DK-nak, és a politikai haszonszerzés érdekében összefognak a diktatúra utódaival. Kitért arra: Szabó Istvánt egy egyesület akarja kitüntetni, nem kormányzati szerv. Azt ígérte: „amíg ez a kormány van és ez a frakciószövetség”, addig azok, akinek ügynökmúltjuk van nem fognak állami kitüntetést kapni.
Soltész Miklós (KDNP) szintén a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából szólalt fel. Felidézte: 20 században a nemzeti és a nemzetközi szocializmus is megnyomorította az emberek életét. Hangsúlyozta: bár az emléknap újra és újra feltépi a sebeket, mégis emlékezni kell, hogy ez szörnyű ideológia soha többet fel ne éledjen. Megjegyezte: azoknak is érdemes emlékezni, akik tevőleges részt vállaltak a rendszer működtetésében, mert ha beismernék bűneiket és bocsánatot kérnének, akkor az ő lelkük is a megtisztulna. Mindezek nélkül viszont a kommunistákból sosem lesz demokrata, legfeljebb hataloméhes koalíció – mondta. Arra figyelmeztetett: tűzzel játszik, aki megpróbálja mentegetni a kommunizmust, annak ideológiáját és jelképvilágát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!