Fidesz: Igazságtalan és egyoldalú a gyöngyöspatai iskolaügyben született bírósági döntés

A gyöngyöspatai iskolaügyről, a nemek közti egyenlőségről, és a kommunista diktatúra áldozatairól beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Halász János (Fidesz) is megemlékezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. A képviselő a gyöngyöspatai iskolaügyben született bírósági ítéletet igazságtalannak, egyoldalúnak, túlzónak, rombolónak és felelőtlennek nevezte, amely nem békét és megnyugvást, hanem feszültséget okoz a településen. Úgy fogalmazott: az ügy éppen akkor pattant ki, „amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, segély helyett munkából élnek, és igyekeznek rendesen nevelni gyermekeiket”. Félő, hogy az ígéretes folyamatot ez a bírói ítélet derékba fogja vágni, és szembefordítja egymással a gyöngyöspataiakat – tette hozzá. Hangsúlyozta: Soros György pénzeli a bírósági eljárást kezdeményező szervezetet, amely szembe akarja fordítani a magyarokat és a romákat, ehhez pedig a baloldali pártokat is dróton rángatja. Közölte: a Fidesz-frakció bízik abban, hogy a Kúria áprilisban érdemben bírálja majd el a tankerület és az önkormányzat indítványait.

Rétvári Bence államtitkár megerősítette: az ügyben érintett alapítványt Soros György szervezetének tartják. Felhívta a figyelmet arra: az az ügyben nemzeti konzultáció indult, ami fontos, mert az érintett szervezet külföldi fórumok elé akarja citálni a magyar kormányt, amelyet rasszistának, idegengyűlölőnek bélyegez.

Gurmai Zita (MSZP) a nemek közti egyenlőség, a férfiak és a nők közötti bérszakadék csökkentése ügyében emelt szót. Elmondta: változtatni kell azon a helyzeten, hogy Magyarországon ma átlagosan 2 hónapi fizetéssel kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Közölte: az MSZP országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi, hogy alkosson átfogó koncepciót a bérszakadék mérséklése érdekében. Felhívta a figyelmet arra: nők heti munkaideje, az otthoni munkát is beleszámítva több mint a férfiaké, vagyis a nők többet dolgoznak kevesebb pénzért, miközben kevesebb vezető pozíciót töltenek be és azt is kisebb fizetésért, mint a férfiak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az MSZP kormányon nem tett a nemek közötti bérkülönbség felszámolása érdekében. Ez 2010-ben 17,6 százalék volt, mára azonban 14 százalékra csökkent, miközben a nők foglalkoztatási rátája 54 százalékról, 66,8 százalékra nőtt, megközelítve az uniós, 67,4 százalékos átlagot – tette hozzá az államtitkár, aki szerint ez a javulás a kormány intézkedéseinek köszönhető.

Balczó Zoltán (Jobbik) a kommunizmus áldozatairól emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy a még élő áldozatok és leszármazottaik nem kaptak erkölcsi elégtételt, mert a bűnösök nagy része névtelen maradt, a pártállami iratok megismerésére nem született megoldás 2010 után sem. Úgy vélte: akkor leszünk méltóak az áldozatok emlékéhez, ha az ügynökökre, besúgókra vonatkozó iratok szelektálás nélkül megismerhetőek lesznek. Szabó István filmrendező életműdíját kifogásolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy egykori bűnösöket piedesztálra emelnek.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a kommunizmus rémtetteit felidézve azt hangsúlyozta: a vörös csillag ugyanolyan gyűlöletes jelképe a diktatúrának, mint a horogkereszt. Ezért – folytatta – csodálkozik azon, hogy a Jobbik ma „hű szövetségese, csatlósa, csicskása” a DK-nak, és a politikai haszonszerzés érdekében összefognak a diktatúra utódaival. Kitért arra: Szabó Istvánt egy egyesület akarja kitüntetni, nem kormányzati szerv. Azt ígérte: „amíg ez a kormány van és ez a frakciószövetség”, addig azok, akinek ügynökmúltjuk van nem fognak állami kitüntetést kapni.

Soltész Miklós (KDNP) szintén a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából szólalt fel. Felidézte: 20 században a nemzeti és a nemzetközi szocializmus is megnyomorította az emberek életét. Hangsúlyozta: bár az emléknap újra és újra feltépi a sebeket, mégis emlékezni kell, hogy ez szörnyű ideológia soha többet fel ne éledjen. Megjegyezte: azoknak is érdemes emlékezni, akik tevőleges részt vállaltak a rendszer működtetésében, mert ha beismernék bűneiket és bocsánatot kérnének, akkor az ő lelkük is a megtisztulna. Mindezek nélkül viszont a kommunistákból sosem lesz demokrata, legfeljebb hataloméhes koalíció – mondta. Arra figyelmeztetett: tűzzel játszik, aki megpróbálja mentegetni a kommunizmust, annak ideológiáját és jelképvilágát.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint tisztelettel és a méltósággal kell megemlékezni azokról emberektől, családokról, akiknek a mai fiatalok számára elképzelhetetlen mértékű szenvedés jutott osztályrészül. Óvott a kommunizmus bűneinek relativizálásától, és szégyenletesnek nevezte, hogy ma Európa és a nyugati világ liberális politikusai egyre inkább teret engednek a neomarxista áramlatoknak.