„Az ellenzék hamis politikát csinál”

Lassan az unió nagyobb részének is be kell látnia, hogy Magyarország dicséretet érdemel, nem meghurcolást – vetette fel a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője egyebek közt arról beszélt lapunknak, az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakban törvényt alkot a börtönbiznisz felszámolásáról, a gyermekek fokozottabb védelméről és a jövő évi költségvetésről. A koronavírus és a migráció fenyegetésére pedig felkészült a kormány.

20200226 budapest kocsis mate havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

biztosan fontosabb dolguk volt. Az pedig sokat elárul, hogy a DK tavaly még olyan költségvetési javaslatokat nyújtott be, amely az országvédelmi alapot megfelezte, a rendkívüli intézkedésekre szánt összeget pedig teljesen kinullázta volna. Bajban lennénk, ha elfogadnánk az ötleteiket…

– Milyen javaslatok kerülhetnek még a parlament elé a tavaszi ülés­szakban?

– A jövő évi költségvetést még nyár előtt elfogadjuk, a nemzeti konzultáció eredménye alapján a börtönbiznisz felszámolására és az emberek igazságérzetét sértő ügyekre adott válaszok és javaslatok is elkészülnek majd, emellett gyermekvédelmi intézkedéseken is dolgozunk.

– Felpörögtek a zöldtémák is a hazai belpolitikai életben. Úgy tűnik, illeszkedve a nemzetközi trendekhez, nálunk is inkább a balliberális oldalt tartják a környezetvédelmi kérdésekre, problémákra fogékonyabbnak az emberek. Miért van ez így, mekkora ebben az önök felelőssége?

– A természetes környezet megóvása konzervatív érték. Tény, hogy a baloldal, illetve főként a liberálisok politikai célból már rég kisajátították ­Európa-szerte, de ez nem kizárólagosságot jelent számukra. A hazai ellenzék persze erről is lemaradni látszik, mert ugyanolyan ügyetlenek benne, mint másban. Bármilyen gúnyát magukra erőltetnek pillanatok alatt, ha kell, csak épp nem áll jól nekik. A kínált tartalom pedig gyakran komolyan vehetetlen, gondoljon csak a buszmegállós méhekre.

Fotó: Havran Zoltán

– Az mondja, a baloldal kisajátította. Talán mert önök hagyták. Nem gondolja?

– Nyilván a jobboldalnak van ebben felelőssége. Kommunikációs mindenképp, hiszen az egyre inkább érzékelhetővé váló globális éghajlatváltozás és a környezet brutális pusztulása világszerte változást hozott a politikában és a közbeszédben is, ami több szót követel. A hazai baloldal pedig lényegé­ben egy rendkívül hangos klímahisztit kerekített a lezajló folyamatok köré.

– Klímahisztit emleget, holott Orbán Viktor éppen most hirdette meg a klímavédelmi akciótervet. Nem lát itt egy kis ellentmondást?

– Nem. A klímahiszti kifejezés nem az éghajlatváltozásról vagy a természetes környezet világléptékű rombolásáról szóló diskurzusra és megoldási javaslatokra vonatkozik, hanem azok viselkedésére, akik felelősség nélkül, alkalmi politikai előnyt akarnak kovácsolni mindebből. Teszik ezt leggyakrabban minden szakmaiságot nélkülözve, lózungokat pufogtatva. Például Kunhalmi Ágnes ilyen, nagyjából egy éve kezdte. Azelőtt meg még valószínűleg k-val írta az éghajlatot. Velük áll szemben a kormány akcióterve. Abban ugyanis konkrét, felelős lépések vannak, rövid- és középtávon. A tartalma össze sem vethető azzal,

amit például Karácsonyék tettek, akiknek mind­össze arra futotta, hogy kihirdették a klímavészhelyzetet,

A4-es papíron, sok példányban. Gondolom, most elégedetten kacsintanak, mélyeket szippantanak a körúti levegőből, és örülnek, hogy ezt is megoldották. Azt, hogy ez is csak egy kommunikációs trükk a baloldal részéről, az is bizonyítja, hogy a főváros mellett a kerületek egy része is kihirdette, mintha ők nem Budapesten lennének. Eközben például Pikóék a nyolcadik kerületben többszörösét költik a pluszban behozott klientúrájukra, mint a környezetvédelemre.

– Egyesek azt mondják, ha a kormány szerint valóban fontos, kiemelt terület a klímavédelem, akkor megérdemelne egy tárcát. Mi erről a véleménye?

– Egy kormány szerintem nem akkor tesz a legtöbbet a környezetvédelemért, ha létrehoz még egy minisztériumot meg sok új bürokrata állást, hanem akkor, ha minden tárca a gondolkodása előterében tartja az ügyet, és ekként hozzák meg a döntéseiket. Ez ugyanis nem egy terület a sok közül, hanem mindenhol jelen kell lennie.

– Van azért ennek egy szimbolikája.

– Ebben az ügyben a cselekvés a fontos, nem a szimbólum.

– Vélhetően száz emberből egy sem tudná megmondani, hogy jelenleg is van egy államtitkár, aki a környezetvédelmi ügyekért felel, a nevét meg aztán pláne.

– Lehet, hogy kevesen tudják a nevét, de azt szinte mindenki, hogy a kormánynak van klímavédelmi akcióterve. Karácsony nevét például többen ismerik, de nem tudják, hogy mi a terve. Az előbbire szavazok, hitelesebb.

– A másik központi téma manapság a már említett börtönbiznisz. Elítéltek és a civil szervezetekkel összejátszó ügyvédi irodák szivattyúzzák ki az állami milliárdokat a fogva tartás rossz körülményeire hivatkozva. Mivel lehet ennek a folyamatnak az elejét venni?

– A szóban forgó kártérítési perekben meghozott ítéletek nemcsak a kormányt zavarják, hanem szembemennek az emberek igazságérzetével, ez pedig komoly társadalmi feszültséget okoz, tehát az ítélkező bírók is hibásak ebben a helyzetben, hogy mást ne mondjak. Lényeges körülmény még, hogy ezen perek nagy része nem is a fogvatartottak ötletére vagy valós sérelmeik alapján indulnak, hanem

a Soros-hálózat áljogvédői és liberális ügyvédek sikerdíj fejében járnak celláról cellára és veszik rá az elítélteket az eljárás megindítására.

Az pedig, hogy mi lesz a megoldás erre a problémára, hamarosan eldől, hiszen a konzultáció során képet kapunk majd arról, hogy mit gondolnak az emberek, utána pedig vélhe­tően új szabályok lesznek.

– Megtörténhet, hogy a már jogerősen megítélt kártérítéseket nem fizetik ki?

– Az történhet meg, hogy ezt az iparágat felszámoljuk. Az a dolgunk, hogy üzenjünk az ügyvédkartellnek: eddig és ne tovább.

– Nézzük az érem másik oldalát. A kormány néhány éve tervbe vette több új börtön építését. Pályázatot írtak ki, kiválasztották azokat a településeket, ahol ezek felépülhetnek, ezzel párhuzamosan megkezdték az új őrök toborzását, végül elhalt a projekt. Miért?

– Nem halt el, csak lassan megy. 2015 előtt szerintem senki sem gondolta, hogy az ország száz legfontosabb problémája közé tartozik, hogy a börtön ablakába nem süt be a nap. Aztán jött az erre épült biznisz. De hadd vessek közbe egy gondolatot. 2010-ben 12 ezer ember volt börtönben. Ezt követően a bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépés és jogszabályok miatt ez a szám 18 ezerre ugrott, és jelenleg is körülbelül ennyi elítélt van rács mögött. Vagyis tartósan 6000-rel kevesebb bűnöző él szabadon. Ez jó hír. A kormánynak persze ezért növelnie kell a férőhelyek számát, és a most bejelentett konténerbörtönök létesítése segíthet az ügyön.

Fotó: Havran Zoltán

– Térjünk át egy másik témára. Egyre többet lehet hallani arról, hogy civil szervezetek a bíráknak úgynevezett érzékenyítőkonferenciákat szerveznek. A cél, hogy a bírák az úgynevezett nemzetközi trendekhez igazodva fejlesszék és alkalmazzák a jogot. Mit lehet ezzel a jelenséggel kezdeni?

– Valamikor még konszenzus volt abban, hogy egy bírót semmilyen módon nem lehet befolyásolni. Mára ezt az egyezséget a liberálisok felrúgták. Gyakran erőteljes nyomásgyakorlás zajlik a balliberális sajtó részéről is, az ellenzéki politikai térfélről nem is beszélve. Bevett gyakorlattá vált náluk, hogyha nekik kedvező bírósági ítélet születik, akkor független az igazságszolgáltatás és a „jogállam utolsó bástyája”, ha kedvezőtlen, akkor pedig már a bíróságokon is „diktatúra” van. Az is tény, hogy

a bírói kar figyelemre méltó része elfogult a baloldallal politikai ügyekben.

Ennek több oka is lehet, de ez egy másik ügy. Ami a liberális érzékenyítést illeti, szerintem, amikor a bíróságok beengedték magukhoz ezeket a programokat, hiányzott belőlük az egészséges reflex, hogy feltegyék a kérdést: a nyilvánvalóan politikai szándékkal létrehozott szervezetek képviselői, akik nem rendelkeznek a bírókéval összevethető tudással, vajon miről tudnak nekik előadást tartani, ami az ítélkezésükhöz szükséges. A bíróság ezen a ponton maga veszélyeztette a függetlenségét, az

„oktatóik” ugyanis leginkább külföldről pénzelt Soros-szervezeti tagok,

erőszakos paprikajancsik, akik kizárólag a balliberális ideoló­giát mantrázzák. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom emiatt érthetően sokakban megingott. Nem állítom, hogy az előbbiből ered, de van más probléma is: az pedig az enyhe ítélkezési gyakorlat, például életellenes bűncselekmények esetén. Elég, ha csak a győri kettős gyermekgyilkosság ügyét említjük. Ha a bíró a korábbi ügyben nem az enyhébb ítéletet hozza, ha nem helyezik feltételesen szabadlábra az apát, akit életellenes bűncselekményért ítéltek el, a két gyermek élhetne.

– A szegedi korrupciógyanú sem javítja a bíróságok megítélését.

– Az egy egészen súlyos ügy. Két nappal a Szeviép-ítélet előtt beszámlázott a szocialista vezetésű önkormányzatnak az a cég, amely a bírónő érdekeltségébe tartozik, majd ugyanő tevékenyen részt vett a felmentő ítéletben. Botkáék pedig csak a bírósági döntés után fizettek. Biztos, ami biztos. Ez lényegében a szegedi polip. Ha igazak az ügyről megjelent sajtóhírek, akkor komoly következményeknek kell lenniük. Hozzáteszem, még tart az Országos Bírósági Hivatal vizsgálata, érdeklődve várhatjuk a testület megállapításait.