Az Országgyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt

Az elfogadott jogszabály alapján a járványügyi intézkedéseket megszegőkre és a rémhírek terjesztőire is súlyos büntetés vár.

Budapest, 2020. mrcius 30. A kormny koronavrus elleni vdekezsrl szl trvnyjavaslata szavazsnak vgeredmnye lthat a kijelzn az Orszggyls plenris lsn 2020. mrcius 30-n. Varga Judit igazsggyi miniszter elterjesztsnek ktharmados tbbsget ignyl rendelkezseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenben - srgssggel - szavazta meg az Orszggyls. MTI/Mth Zoltn Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A T. Ház 137 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amely alapján a járványhelyzet végéig a kormány rendeleti úton kormányozhat. A törvény úgy fogalmaz: a kormány „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyébrendkívüli intézkedéseket hozhat”.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az ellenzéki képviselők kérésére a jogszabályba az is bekerült: a kormány a rendeleti kormányzást a „humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja”. Vagyis az ellenzék aggályai alaptalanok a tekintetben, hogy a kormány korlátlan felhatalmazást kapott a törvénnyel, hiszen a kabinet csak a járvánnyal összefüggésben járhat el kivételesen.

A kormánynak az elfogadott rendeletekről rendszeresen tájékoztatnia kell az Országgyűlést, vagy a frakciók vezetőit. A törvény szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem tartható szavazás, népszavazás.

Az elfogadott jogszabály alapján súlyos büntetés vár azokra, akik megszegik a járványügyi intézkedéseket, például három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki az elrendelt járványügyi elkülönítést megszegi. A rémhírek terjesztőire szintén súlyos büntetés vár: akár öt évet is kaphatnak.

Ismeretes: a törvényt akár egy héttel ezelőtt is elfogadhatta volna a parlament, ha az ellenzék támogatta volna a házszabálytól való eltérést, amelyhez a képviselők négyötödének szavazata lett volna szükséges. Az ellenzék végül ezt nem támogatta, mivel a törvényben nem volt egzakt időbeli korlátja a rendkívüli felhatalmazásnak.

A kormány szerint az ellenzék ezzel veszélybe sodorta a védekezést, végül az országos tisztifőorvos és a belügyminiszter közbelépésére volt szükség, hogy fennmaradjon a határzár és az oktatási intézmények is zárva maradjanak.

A törvény elfogadása miatt ezentúl nem lesz szükség efféle rendkívüli intézkedésekre, a kormány rendeleti úton is szabályozhatja ezen kérdéseket a veszélyhelyzet végéig.

Fotó: parlament.hu (printscreen)