Gyors lejtmenetben az MSZP és a Jobbik

Ha folytatódik a Jobbik és az MSZP felmorzsolódása, akkor könnyen elképzelhető, hogy a két párt már nem lesz része a 2022-es balliberális összefogásnak. A lapunknak nyilatkozó elemzők azonban úgy vélik, életben tartásuk a riválisaiknak is érdekében áll.

Borsodi Attila – Kárpáti András
2020. 03. 05. 5:55
Botka László is sietve elhagyta pártját Fotó: Éberling András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta, a Jobbik új elnöksége máshogy képzeli el a párt jövőjét, mint több jelenlegi országgyűlési képviselő. – Jakab Péter megválasztásával a pártvezetés olyan erővel kötötte hozzá magát a balliberális pártokhoz, amely a szervezet önállóságának elvesztésével jár. Cserébe viszont a megmaradó – az elnökhöz lojális – maroknyi opportunista biztosíthatja politikai túlélését. Ülnek még képviselők a frakcióban, akik az új elnökség önfeladó irányvonalával nem értenek egyet, így nem kizárt, hogy lesznek még kilépések, igaz, nem nagy számban.

A Jobbik megszűnése azonban azért valószínűtlen, mert a pártszervezet fenntartása lehet a biztosíték arra, hogy a vezetők tárgyalóképesek lesznek a kormányellenes osztozkodásnál – emelte ki. Az elemző kifejtette: az MSZP-re inkább az eljelentéktelenedés várhat, mint a megszűnés. Szavai szerint Gyurcsány Ferenc szervezetileg igyekszik meggyengíteni a pártot, de az ország legmegosztóbb politikusaként szüksége van – főleg a bizonytalan választók miatt – annak a látszatára, hogy létezik valós, egyenlő partnerek párbeszédén alapuló, ellenzéki együttműködés.

– Amennyiben megvalósul az ellenzéki együttműködés, úgy 2022-ben a Jobbik és az MSZP szimpatizánsai is azzal a dilemmával fognak szembesülni, hogy nem tudnak a saját pártjukra listán, vagy azok egyéni jelöltjére szavazni, ami el is bizonytalaníthatja őket. Szeged sem kivétel az ellenzéki osztozkodás alól, de a jelöltség megszerzésére már csak a regnáló képviselő okán, az MSZP pályázhat a legnagyobb eséllyel – fűzte hozzá.

– Bár komoly válsággal küzd a Jobbik és az MSZP, korai lenne véglegesen leírni ezeket a pártokat, hiszen a szavazóbázisaikat nézve a hibahatárnál nem sokkal nagyobb különbség van köztük, így elsősorban a támogatóik aktivitása, elkötelezettsége befolyásolhatja leginkább a 2022-es parlamenti választás kimenetelét – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke.

Szavai szerint amellett, hogy az említett két pártnak van a legnagyobb támogatottsága az ellenzéki oldalon, parlamenti mandátumaik, frakcióik révén jelentős anyagi erőforrásaik is vannak.

– Ráadásul ha 2022-ben nyerni akar az ellenzék, akkor akár néhány tucatnyi szavazat besöprése is nélkülözhetetlen lehet pél­dául a kisebb településeken, ezért is fontos, hogy a DK és a Momentum mellett megmaradjon a Jobbik és a szocia­lista párt is, és képesek legyenek mobilizálni a szavazói­kat – fogalmazott.

Szanyi pártot alapított

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven politikai pártot alapított az MSZP-t év elején elhagyó Szanyi Tibor mozgalma – értesült a Mandiner. A lap információi szerint a politikai formációt várhatóan március végén fogja bejegyezni a bíróság. A szervezet leendő elnöke Huszti Andrea, a Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezeti igazgatója lesz, aki korábban a Bajnai Gordon-féle Együtt–PM egyik alapítója volt. Az alapítók közt van Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke is, aki 2018-ban a DK-val kötött megállapodásnak köszönhetően a párt listájának hetedik helyéről szerzett parlamenti mandátumot, ám később kilépett Gyurcsányék frakciójából. A Mandiner szerint a párt arra készül, hogy megméreti magát a 2022-es országgyűlési választáson. Emlékezetes: miután elveszítette európai parlamenti mandátumát, Szanyi három nyilvánosságra került levelében „belterjes, a maradék koncon marakodó, degenerált klubnak” nevezte az MSZP-t. Később pedig arról beszélt, hogy az elnökség egyes tagjai és Tóth Bertalan pártelnök között „obskúrus, átláthatatlan, titokban tartott pénzügyi megállapodás van, ami azt jelenti, hogy az elnök és frakcióvezető biztosít nekik valamilyen fizetést”. Szavai alapján a NAV nyomozást rendelt el. (B. Á.)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.