Kiutasították az országból az afgán szexuális ragadozót

Zokon vette Sarhadi Bilal Ahmad, hogy büntetőperétől függetlenül visszavonták az oltalmazotti státuszát, visszaküldik Afganisztánba és három évre kitiltották Magyarországról. Az afgán migránsról megállapította az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy itt-tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) Tóth Miklós Ferenc bíró szexuális bűncselekmények miatt el is ítélte az afgánt, 5 év 8 hónap börtönbüntetést szabott ki rá.

2020.03.04. S.B.A Szexuális Erőszak Bűntettével vádolt afgán erőszakoló ítélethirdetése. Pesti Kerületi Központi Bíroság Budapest Fotó: Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BachPekaryMate

A bizonyítási eljárás nyomozati iratok ismertetésével folytatódott, majd következtek a perbeszédek. Az V. és XIII. kerületi Ügyészség ügyésznője részletesen leírva a történteket, fenntartotta a vádat szexuális erőszak miatt. Elmondta azt is, a sértett egyértelműen pszichikai erőszakról beszél, magát az aktust rövidnek írva le, ami Bilal lankadt nemi szervének köszönhetően nem volt fájdalmas számára. A vádlott közben azt állítja: a lány beleegyezett az aktusba, ami meg is történt, Bilal ejakulált is miután kivette nemi szervét, ám ezután vitatkozni kezdtek, a lány 150 ezer forintot, vagy Bilal telefonját kérte, és miután egyiket sem kapta meg, feljelentette partnerét. Bilal megijedt, kivette a kasszából az addig ledolgozott 5 napra neki járó 41 500 forintot és megszökött az országból. Ausztriában fogták el. Az ügyésznő a perbeszédében módosította a már részletezett okok miatt a vádat. Álláspontja szerint a vádlott bűnösségét tanúvallomások, videofelvételek és a három sértett nő vallomásai bizonyítják. Ezért halmazati büntetésül börtönben letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottra azzal, hogy büntetése kétharmadának letöltése után lehessen feltételesen szabadlábra helyezni.

Bilal kirendelt védője aprólékos részletességgel ecsetelte a szexuális aktust, aminek létrejöttét védence soha nem tagadta. Az ügyvéd előadásának lényege, hogy a sértett nehezen létesít kapcsolatot, gyakran egyéjszakás kapcsolatai vannak, és minden körülmény Bilal állítását bizonyítja szerinte. Azaz a nő kezdeményezte az aktust, amiért pénzt kért.

Sarhadi Bilal Ahmad utolsó szó jogán azt mondta: „Ember vagyok, sajnálom, amit gondolnak rólam. Nem azért jöttem Afganisztánból ide, hogy ilyeneket elkövessek.” Elmondása szerint a szex természetes egy nő és egy férfi között, de ő nem erőszakolt. Ugyanakkor nem érti az itteni életmódot, a jogszabályokat. A pertől függetlenül kijelentette: veszélyben van az élete Afganisztánban, ezért ha kiutasítják is, oda küldjék vissza, ahonnan Magyarországra jött, Szerbiába. Azzal pedig végképp nem ért egyet, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene az országra.

A bíró az ítélet indoklásában elmondta: a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen „szürreális” volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását.

A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással. Emellett a vádlott nemi szerve „félig kemény állapotban” volt, maga az aktus rövid volt, ezért életszerű, hogy nem okozott sérülést – állapították meg.

A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt, Bilalban. Felismerhető a vádlott látható a kamerafelvételen. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit.

A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett a büntetőper kapcsán hat évre kiutasította Magyarország területéről.

Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt.