időjárás 32°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo

Ma még mindig az influenza okozza a legsúlyosabb járványokat a világon

Magyar Nemzet
2020.03.26. 06:24
Ma még mindig az influenza okozza a legsúlyosabb járványokat a világon

A koronavírus-járvány árnyékában hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nincs is ennél félelmetesebb és veszélyesebb fertőző betegség. A helyzet azonban az, hogy influenzában szerte a világon többen betegszenek, illetve halnak meg, mint az összes többi járványos kórban.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a szezonális influenzajárványok évente három-öt millió embert betegítenek meg súlyosan, és minimum 290 ezer, de akár 650 ezer ember halálát okozzák, döntően légzőszervi szövődmények miatt. A Lancet tudományos folyóirat egyik vonatkozó tanulmánya megállapítja: a szezonális influenza a legtöbb halálesetet Afrika Szaharától délre eső területein, Délkelet-Ázsiában, illetve a 75 éves vagy annál idősebb emberek körében követeli.

Bár a fejlett országokban az influenzára mint könnyű lefolyású betegségre tekintünk, az azonban gyakran okoz szövődményeket, amelyek a beteg, legyengült állapotú és/vagy idős emberek számára akár végzetesek is lehetnek. Ennek oka, hogy míg a szövődménymentes betegség általában három nap alatt elmúlik, az egyébként is védtelen, majd a vírus által legyengített szervezetben elszaporodhatnak a baktériumok, amelyek tüdő-, agyvelő- és szívizomgyulladást okozhatnak.

Hazánkban egy-egy járványban becslések szerint 1,5-2 millió ember lehet érintett, jóllehet jelentős részük „lábon” kihordja, de legalábbis nem fordul emiatt orvoshoz. Statisztikai megfigyelés az influenzajárványokról 1962-ig vezethető vissza, amely a bejelentett megbetegedéseket és az áldozatokat tartja számon (az utóbbi tíz évről halálozási adatok már nem állnak rendelkezésre). Az adatok alapján a hatvanas-hetvenes évektől kezdve fokozatosan csökkent a megbetegedések száma, köszönhetően az oltásoknak, valamint a vírusfertőzésen átesettek által megszerzett immunitásnak.

A cseppfertőzéssel járó betegségek, így az influenza járványszerű előfordulása is a téli és a kora tavaszi hónapokban a leggyakoribb. Ez rányomja a bélyegét a halálozásra is: a KSH elemzései szerint hosszabb időszakot vizsgálva a legtöbben jellemzően az év I. és IV. negyedévében halnak meg. Az utóbbi negyedszázadban hat olyan év volt, amikor a IV. negyedévben volt a legmagasabb a halálozás. Hosszú évek tapasztalata alapján az influenzajárvány együtt jár a krónikus betegségekben meghaltak számának emelkedésével, azaz az akut betegség a kiváltója egy hosszabb ideje fennálló keringési vagy légzőszervi betegség rosszabbodásának.

Egy kép 2018-ból, amikor szintén látogatási tilalom volt a kórházakban
Fotó: MTI/Balázs Attila

A 2015-ös év ebből a szempontból negatív rekord volt: az I. negyedévében kiugróan sokan, 38 678-an haltak meg, 17 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. 2015 januárjában 13 171-en vesztették életüket, azaz 2047-tel többen, mint az előző év azonos hónapjában. Februárban volt az időszak halálozási adatainak legnagyobb kiugrása: ekkor 13 168 elhunytat regisztráltak, ami 2774-gyel volt több, mint 2014 februárjában. 2015 márciusában a mortalitási többlet már kisebb mértékű volt, 7,6 százalékos, ami a 869-cel több elhunytból adódott, és az év harmadik hónapjában 12 339 főt tett ki.

Év elején ennyien csak az epidemio­lógiai krízis csúcsának számító 1990-es évek elején és az ezt követő néhány évben haltak meg. A bázisidőszakban, 2014 I. negyedévében ugyanakkor olyan alacsony volt a halálozás, amilyen az utóbbi negyedszázadban egyszer sem fordult elő, azaz a növekedés egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be. 2015-ben az év eleji mellett július–augusztusban is átlag feletti volt a halálozás. Az enyhe téli időszakokban a kórokozók terjedése, nyáron a hosszan tartó, szélsőségesen meleg időjárási események viselték meg a krónikus betegségekkel küzdők szervezetét.

Két eltérő kórokozó

Az új koronavírust sokan először az influenzával állították párhuzamba, csakhogy két teljesen különböző víruscsoportról van szó. Bár hasonló tüneteket okoznak, az influenza egy régóta ismert betegség, van ellene oltóanyagunk, van ellene gyógyszerünk, ismerjük a vírus patomechanizmusát, ismerjük, hogyan fertőzi a sejtet, tudjuk a vírus gyenge pontjait. Az új típusú koronavírusról ezek egyike sem mondható el. A bizonyított Covid–19-es eseteknek ráadásul mintegy 3,4 százaléka végződik halállal, ami jóval magasabb, mint a szezonális influenza egy százalék alatti halálozási rátája.

Mindkét vírus egyik legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás, a koronavírussal fertőzötteknek azonban az egyötöde kritikus állapotba kerül, jellemzően kétoldali tüdőgyulladás miatt. A gyógyulás is jóval több időt vesz igénybe ebből a fertőzésből, mint az influenzából: akár egy hónapig is eltarthat a lábadozás. Ugyanakkor az influenza a szövődményekkel nem járó esetekben is megviseli a szervezetet, a SARS–Cov–2 viszont tízből nyolc fertőzöttnél enyhe lefolyású, gyakran nem is észlelik a megbetegedést. A tünetek a két vírus esetében hasonlóak, ám a koronavírusos pácienseknél a magas láz és a száraz köhögés a legjellemzőbb. Emellett a koronavírus meglehetősen hosszú – akár kéthetes – lappangási ideje alatt is fertőz, így sokan nem is tudják, milyen veszélyt jelentenek másokra. A SARS–Cov–2 ráadásul sokkal virulensebb is az influenzánál, hiszen a témával foglalkozó szaklapok szerint átlagban legalább 2,2 embert fertőz meg egy vírushordozó, míg egy influenzás páciens csak 1,3-nek adja át a betegséget. Az új kórokozó rokonai a szintén a koronavírusok közé tartozó és jóval veszélyesebb SARS, illetve a MERS, amelyek azonban hazánkban nincsenek jelen.

A szakemberek alapvetően három fő influenzavírust különböztetnek meg, ezeket A, B és C betűkkel jelzik. Az A influenzavírus kiterjedt járványokat okoz, míg a B vírus általában kisebb helyi járványokért, a C vírus egyedi esetekért felelős. A vírusok felszíni struktúráját két antigén határozza meg, ezeket jelölik H, illetve N betűkkel. A szakemberek 16 H- és 9 N-antigént ismernek, amelyek variálódása okozhatja a vírus gyors változékonyságát.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.