Tovább javultak a diákok eredményei

Szövegértésből és matematikából is javítottak eredményükön a magyar diákok az országos kompetenciamérésen, a 8. és a 10. évfolyamosok az évtized legmagasabb pontszámait érték el – közölte a Magyar Nemzettel a szaktárca. A PISA-teszt után ez már a második nagy megméretés, ami a tanulók javuló teljesítményét igazolja. Egy friss felmérés pedig arra az érdekes összefüggésre is felhívja a figyelmet, hogy a digitális eszközök használata csak egy bizonyos pontig segíti a tanulást. A PISA-mérésen ugyanis jócskán lemaradtak azok a diákok, akik túl sok időt töltenek a gépek előtt.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb Forrás: 123RF

A PISA-méréshez hasonlóan az országos kompetenciamérésen is javultak a magyar tanulók eredményei – közölte a Magyar Nemzettel tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Tájékoztatásuk szerint matematikából a nyolcadikosok átlagosan 1624 pontot értek el, ami a mérések kezdete óta a legjobb eredmény. A 10. évfolyamon a diákok átlagpontja a 2010-ben mért 1613-ról 1670-re nőtt, ami ugyancsak az elmúlt évek legjobb eredménye. A szövegértés terén a nyolcadikosoknál az 1608 pont az eddigi legmagasabb érték, a tizedikesek azonban még ennél is sikeresebben zártak: a 2008-ban mért 1609 ponthoz képest 1661-re emelkedett az átlageredményük. A hatodikosoknál nincs érdemi változás, esetükben csak kisebb ingadozások figyelhetők meg a pontszámokban.

A minisztérium emlékeztetett, hogy a 2001 óta minden tanévben megszervezett mérés alapján az érdeklődők képet kaphatnak az iskolák jellemzőiről, megismerhetik az adott osztályok teljesítményadatait, megtudhatják, hogy az esetleges hátrányokat az iskola mennyire képes kompenzálni. – A tárca abban bízik, hogy a javulás trendszerű marad, és tükrözi az oktatási rendszer fejlesztésére fordított kormányzati erőfeszítéseket, a pedagógusok színvonalas munkáját és a tanulók szorgalmát – tették hozzá.

Nem először bizonyítanak

A kompetenciamérés már nem az első nagy teszt, ami a magyar fiatalok évről évre javuló képességeit igazolja, hiszen amellett, hogy a tavalyi érettségi kivételesen jól sikerült, a legutóbbi, 2018-as PISA-mérésen is a korábbinál magasabb pontszámok születtek. A 15 éves korosztályt vizsgáló PISA kapcsán egyébként érdekes elemzést tett közzé honlapján az Oktatási Hivatal a minap. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az ­infokommunikációs eszközök használata hogyan függ össze a mérés eredményeivel.

Mint ismert, a háromévenként elvégzett PISA-teszt a matematikai, szövegértési és természettudományos tudást vizsgálja. Nem kimondottan a lexikális, tárgyi tudást, hanem inkább azt, hogy a megszerzett ismereteket mennyire tudják a gyakorlatban is alkalmazni a diákok. Az elemzés a 2015-ös tesztírókat vette górcső alá. Ez volt a PISA történetében az első év, amikor már nem papíralapon, hanem számítógépen kellett megoldani a feladatokat. A magyar diákok teljesítményében ez a mérés fordulatot hozott: évtizedes hanyatló tendenciát sikerült végre megfordítani, rá­adásul mindhárom területen.

Hatévesen a gép előtt

A most közzétett tanulmányból kiderült, hogy az érintett tanulók harmada már hatéves korában vagy azelőtt kapcsolatba került az asztali számítógéppel (34 százalék) vagy valamilyen más digitális eszközzel (36 százalék). A szülők ugyanakkor ebben az életkorban mindössze a tanulók 16 százalékának engedték, hogy hozzáférjen valamilyen hálózati végponthoz. Az internet használata jellemzően csak hét-kilenc éves korban kezdődött. Összességében a tanulók közel kétharmada hét és 12 éves kora között találkozott először a digitális platformokkal. Harmaduk egy, másik harmaduk két eszközt használ.

Majdnem ugyanekkora kör, 29 százalék viszont azt vallotta, hogy három vagy még ennél is több digitális eszközt használ rendszeresen. A vizsgált 15 évesek hat százaléka állítja, hogy sohasem veszi kézbe a digitális kütyüket.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb
Fotó: 123RF

Az elemzés szerint éles törésvonal húzódik a korosztályok között, mert azok, akik csak 13 évesen vagy ennél is később kezdték el használni az infokommunikációs, vagyis IKT-eszközöket, drasztikusan kevesebb pontot értek el a PISA-teszten, mint azok, akik már fiatalabb életkorban kapcsolatba kerültek a digitális világ vívmányaival.

A programozás a jövő

Kiderült továbbá, hogy minél korábbi életkorban kerülnek a tanulók kapcsolatba az internettel, annál nagyobb köztük a napi hat órát vagy annál többet internetezők aránya. A hatéves kor előtt már internetező fiatalok 34 százaléka később is rengeteget ül a gép előtt (beleértve a tabletet, telefont stb.). Azok között viszont, akik csak 13 évesen használták először az internetet, mind­össze 13 százalékos a mértéktelenül netezők aránya. A 2015-ös PISA-mérésen a matematika, a szövegértés és a természettudomány területén is azok érték el a legjobb eredményt, akik napi fél óra és négy óra közötti időt töltöttek el valamilyen online felületen. Akik még 30 percet sem vagy napi négy óránál is többet töltenek a gép előtt, egyaránt lemaradást mutattak; tehát érdemes lenne megtalálni a középutat. A leggyengébb eredményt azok érték el, akik egyáltalán nem kerültek kapcsolatba a digitális világgal.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb, az elektronikusan elérhető tananyagok, interaktív feladatok, videók, szerkesztőprogramok, alkalmazások és az internet óriási segítséget jelent az ismeretek hatékony elsajátításában és gyakorlásában. A tanulási szokások megváltoztak, az interaktív táblák után okostankönyvek jelennek meg, a megújuló tantervek is kötelező tananyaggá teszik a programozást, a kódolást és a robotikát, hiszen ez a jövő.

Az idézett tanulmány együttesen számította a digitális eszközök iskolai és iskolán kívüli használatát, a gépek bűvöletében töltött időben tehát benne van az is, amikor nem tanulási céllal, hanem saját örömükre neteznek, telefonoznak a fiatalok. Összességében az elemzés azt állapította meg, hogy az IKT-eszközök számának növelése és a tanulásba való szélesebb körű bevonása csak egy bizonyos szintig áll pozitív kapcsolatban a tanulói eredményességgel.