Tovább javultak a diákok eredményei

Szövegértésből és matematikából is javítottak eredményükön a magyar diákok az országos kompetenciamérésen, a 8. és a 10. évfolyamosok az évtized legmagasabb pontszámait érték el – közölte a Magyar Nemzettel a szaktárca. A PISA-teszt után ez már a második nagy megméretés, ami a tanulók javuló teljesítményét igazolja. Egy friss felmérés pedig arra az érdekes összefüggésre is felhívja a figyelmet, hogy a digitális eszközök használata csak egy bizonyos pontig segíti a tanulást. A PISA-mérésen ugyanis jócskán lemaradtak azok a diákok, akik túl sok időt töltenek a gépek előtt.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb Forrás: 123RF

Hatévesen a gép előtt

A most közzétett tanulmányból kiderült, hogy az érintett tanulók harmada már hatéves korában vagy azelőtt kapcsolatba került az asztali számítógéppel (34 százalék) vagy valamilyen más digitális eszközzel (36 százalék). A szülők ugyanakkor ebben az életkorban mindössze a tanulók 16 százalékának engedték, hogy hozzáférjen valamilyen hálózati végponthoz. Az internet használata jellemzően csak hét-kilenc éves korban kezdődött. Összességében a tanulók közel kétharmada hét és 12 éves kora között találkozott először a digitális platformokkal. Harmaduk egy, másik harmaduk két eszközt használ.

Majdnem ugyanekkora kör, 29 százalék viszont azt vallotta, hogy három vagy még ennél is több digitális eszközt használ rendszeresen. A vizsgált 15 évesek hat százaléka állítja, hogy sohasem veszi kézbe a digitális kütyüket.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb
Fotó: 123RF

Az elemzés szerint éles törésvonal húzódik a korosztályok között, mert azok, akik csak 13 évesen vagy ennél is később kezdték el használni az infokommunikációs, vagyis IKT-eszközöket, drasztikusan kevesebb pontot értek el a PISA-teszten, mint azok, akik már fiatalabb életkorban kapcsolatba kerültek a digitális világ vívmányaival.

A programozás a jövő

Kiderült továbbá, hogy minél korábbi életkorban kerülnek a tanulók kapcsolatba az internettel, annál nagyobb köztük a napi hat órát vagy annál többet internetezők aránya. A hatéves kor előtt már internetező fiatalok 34 százaléka később is rengeteget ül a gép előtt (beleértve a tabletet, telefont stb.). Azok között viszont, akik csak 13 évesen használták először az internetet, mind­össze 13 százalékos a mértéktelenül netezők aránya. A 2015-ös PISA-mérésen a matematika, a szövegértés és a természettudomány területén is azok érték el a legjobb eredményt, akik napi fél óra és négy óra közötti időt töltöttek el valamilyen online felületen. Akik még 30 percet sem vagy napi négy óránál is többet töltenek a gép előtt, egyaránt lemaradást mutattak; tehát érdemes lenne megtalálni a középutat. A leggyengébb eredményt azok érték el, akik egyáltalán nem kerültek kapcsolatba a digitális világgal.

Nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök tanulásban betöltött szerepe egyre nagyobb, az elektronikusan elérhető tananyagok, interaktív feladatok, videók, szerkesztőprogramok, alkalmazások és az internet óriási segítséget jelent az ismeretek hatékony elsajátításában és gyakorlásában. A tanulási szokások megváltoztak, az interaktív táblák után okostankönyvek jelennek meg, a megújuló tantervek is kötelező tananyaggá teszik a programozást, a kódolást és a robotikát, hiszen ez a jövő.

Az idézett tanulmány együttesen számította a digitális eszközök iskolai és iskolán kívüli használatát, a gépek bűvöletében töltött időben tehát benne van az is, amikor nem tanulási céllal, hanem saját örömükre neteznek, telefonoznak a fiatalok. Összességében az elemzés azt állapította meg, hogy az IKT-eszközök számának növelése és a tanulásba való szélesebb körű bevonása csak egy bizonyos szintig áll pozitív kapcsolatban a tanulói eredményességgel.