A Párbeszéd progresszívnek gondolja magát, de csak nettó kommunisták

Schanda Tamás hangsúlyozta: hazánk a nála jobb anyagi helyzetben levő országoknál is jobban teljesített.

Budapest, 2020. május 19. Az Országgyûlés plenáris ülése 2020. május 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Megkezdte munkáját az Országgyűlés hétfői ülése. Napirend előtti felszólalásában Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, bár a „sikerülni látszik” a járvány legyőzése, a KSH előzetes adatai szerint áprilisban brutálisan megugrott a munkanélküliek száma, ami közel 430 ezerre nőtt. Szerinte az ellenzék hiába kérte a kormányt, az alig fordított forrásokat a munkahelyek megőrzésére, így ebben a tekintetben csak Európa után kullogunk. Burány állította: nincs jele Orbán Viktor ígéretének, miszerint mindenkinek három hónapon belül lesz munkája.

Schanda Tamás válaszában hangsúlyozta:

Magyarország idejekorán megtette a szükséges lépéseket az emberek egészségének megőrzése érdekében, így nála jobb anyagi helyzetben levő országoknál is jobban teljesített.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára emlékeztetett arra, hogy a baloldal kormányzása alatt minden nyolcadik kórházi ágyat megszüntettek, orvosok és ápolók ezreit bocsátották el. Ez alapján esély sem lett volna felvenni a küzdelmet a járvánnyal – hangsúlyozta.

Schanda Tamás közölte: a kormány azon dolgozok, hogy annyi munkahelyet teremtsen, amennyi a járvány miatt megszűnik, ennek érdekében a GDP 20 százalékát csoportosítja át munkahely-védelemre, ami európai viszonylatban is kimagasló. Arról, hogy a Párbeszéd munka helyett teljesítmény nélkül járó alapjövedelmet vezetne be Schanda Tamás úgy fogalmazott,

„önök progresszívnek gondolják magukat, de továbbra is csak nettó kommunisták”.

Ungár Péter (LMP) napirend előtti felszólalásában rávilágított: a járvány idején kiemelten fontosak a gondoskodó munkát végzők. A képviselő szerint a szociális intézmények dolgozói az állam legrosszabbul fizetett alkalmazottai. – A munkaalapú társadalom az lenne, ha valaki az elvégzett munkáért tisztességes bért kap. Egy nyugdíj előtt álló ápolónak 168 ezer forint a fizetése – vetette fel Ungár. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a dolgozók még nem kapták meg az egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azzal kezdte beszédét, hogy megköszönte az egészségügyi dolgozók mellett azon segítők munkáját is, akik a szociális intézményekben dolgoznak. Közölte, ez nemcsak szimbolikus gesztus, ezen dolgozók az idei évben visszamenőleg 14 százalékos béremelést kaptak. Rétvári emlékeztette a képviselőt arra, hogy

érdemes lenne Karácsony Gergellyel is elbeszélgetnie arról, hogy mennyire fontos a szociális érzékenység.

Az államtitkár kifejtette: a Pesti úti Idősek Otthonából kórházba került emberek nagyon le voltak gyengülve: 97 százalékuknál kiszáradást diagnosztizáltak, 44 százalékuknak volt felfekvése, az alultápláltság aránya 27 százalék volt. – Mindez a rosszul szervezett ellátás következménye – emelte ki.

Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője arról beszélt, hogy a rosszul és drágán kezelt egészségügyi veszélyhelyzet okoz majd gazdasági válságot, aminek az oka, hogy a kormány nem tesztelt megfelelően, és nem jöttek rá időben arra, milyen a súlyossága a járványnak. – Ha teszteltek volna, nem lenne 430 ezres a munkanélküliség – mondta a képviselő, aki azzal vádolta a kormányt, hogy az emberek élete árán akartak költségvetési egyensúlyt előállítani, miközben kifosztják az országot. Ezért javasolja a DK, hogy az EU csak olyan országnak adjon anyagi támogatást, amelyik csatlakozik az európai ügyészséghez. Varjú László szerint jobban fejlődnek a szomszédos országok hazánknál. A DK politikusa kiemelte, hogy a kormány nem készült föl a gazdasági nehézségekre, és most is csak a nagyvállalatoknak segítenek. Varjú László arról beszélt, az unióban csak a román egészségügy rosszabb a magyarnál. A DK politikusa szerint a kormány mélyíti a szociális válságot, és a nyugdíjak is elértéktelenednek. Varju László szerint a pénzügyminiszter nem tud a múlt év adataival elszámolni, de már tervezi a jövő évi költségvetést is. A DK politikusa kiemelte, hogy a magyar kormánynak nincs mozgástere, és az emberek úgy érzik, magukra hagyták őket.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában kiemelte, hogy meg kell védeni a gazdaságot és a munkahelyeket, de ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a járvány elleni védekezés sikerére volt szükség. A politikus hangsúlyozta, ma már több a gyógyult, mint a fertőzött beteg hazánkban. Az ellenzéknek is lett volna lehetősége, hogy részt vegyen az összefogásban, de ők mégis akadályozták a védekezést, és álhíreket gyártottak.

A kormányt akarta támadni az ellenzék, de az orvosok és az ápolók iránti közbizalmat ásták alá.

A politikus emlékeztetett, hogy 72 százalékos egészségügyi béremelés van folyamatban.

A kormány nem a brüsszeli előrejelzésekből dolgozik, amelyek általában tévesnek bizonyulnak – mondta Dömötör Csaba, és kiemelte, a kormány gazdaságvédelmi intézkedései révén 200 ezer magyar munkahelyet sikerült megmenteni, az adókönnyítések pedig 360 ezer munkahely megvédésében segítenek. A Fidesz képviselője szerint az ellenzék nem tanult a korábbi kudarcos válság kezeléséből. Az önkormányzatoknál, ahol ellenzéki vezetés van, csökkentik az emberek fizetését. – Ennyit a baloldali szociális érzékenységről – fogalmazott Dömötör Csaba, és felszólította az ellenzéket, hogy vonják vissza a megszorító intézkedéseket az általuk vezetett önkormányzatoknál. Az ellenzék kampányt indított azért, hogy ne kapjon uniós forrásokat a kormány – mondta. Elképesztőnek nevezte Dömötör Csaba, hogy az ellenzék azt szeretné, az ország ne kapjon támogatást.

– Amit javasolnak, az nem a kormánynak fájna, hanem az egész országnak

– fogalmazott Dömötör Csaba.

Tóth Bertalan (MSZP) is elismerte, hogy a járvány nem robbant be úgy, amint akár történhetett is volna, ám szerinte ez csak az egészségügyi dolgozóknak és az embereknek köszönhető. Állította: a veszélyhelyzet ugyanakkor rámutatott a Fidesz hibáira, ami miatt ötszáz ezer gyermek éhezik, három millióan élnek a létminimum alatt, nyugdíjasok tízezrei nyomorognak, az egészségügy pedig katasztrofális helyzetben van. Tóth önálló egészségügyi minisztérium felállítását, és az egészségügyi dolgozók bérének radikális emelését követelte.

Rétvári Bence válaszában azt mondta: Magyarország eredményes védekezésében valóban komoly szerepe volt az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozóknak, az önkénteseknek, és az embereknek, de szükség volt a gyors kormányzati döntésekre is. – Az ellenzék pontosan ehhez a gyorsasághoz nem járult hozzá, mondván, a kormány megszünteti a parlamentet. Nem önökön múlt, hogy ezek a gyors intézkedések megszülethessenek – mutatott rá az EMMI államtitkára. Rétvári felhívta a figyelmet arra, hogy

a járvány elleni védekezés tekintetében, országos összehasonlításban, hazánk a harmadik helyen szerepel az uniós országok között, míg a fővárosok versenyében csak öten teljesítettek rosszabbul Budapesthez képest.

– A tutyimutyi, halogató magatartásnak itt az eredménye – mondta. Rétvári emlékeztetett, hogy noha Tóth most béremelést követel az egészségügyi dolgozóknak, kormányon a baloldal egyhavi bért vett el tőlük.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) döbbenetes hangvételű felszólalása alatt többször is hangoskodtak a képviselők a teremben. – A gyűlölet államtitkára feláll és hazudozik – mondta Z. Kárpát Rétvári Bencéről, aki egy korábbi felszólalásában egy édesanya halála kapcsán az egészségüggyel és a védekezéssel kapcsolatos adatokat sorolt fel. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt az „évtized legsunyibb törvényének” nevezte. – A járványügyi védekezést arra használták, hogy további lehetőséget adjanak az oligarcháiknak – közölte Z. Kárpát.

– Kunhalmi Ágnesnek fel kell kötnie a gatyáját, hogy a felszólalása beérje az ön gyűlöletáradatát

– minősítette az elhangzottakat Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Orbán szerint mindez annak tekintetében különösen visszás, hogy Z. Kárpát sokszor a konstruktív vitát kéri számon vagy javasolja. A különleges jogrend kapcsán Orbán Balázs nyilvánvalóvá tette, hogy a kabinet szándéka az volt, hogy a rendes és a rendkívüli jogrend intézkedései elváljanak egymástól. Emellett a rendeleti kormányzás segítette a gyors, hatékony cselekvést is. Az államtitkár közölte: megérti, hogy az ellenzék most megszorult, hiszen a járvány első szakaszát az ellenzék ellenében is jól kezelte az ország. A Jobbikkal kapcsolatban úgy fogalmazott: – Önök lesznek a Jobbik Retkes Attilái – utalt arra, hogy a párt hamarosan az enyészeté lehet. (Retkes Attila az SZDSZ utolsó elnöke – szerk.)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika legnagyobb tettének nevezte a honosítást, és emlékeztetett, a kedvezményes honosítás tíz éve lehetséges. A KDNP politikusa elmondta, ennek révén 940 ezren tettek állampolgársági esküt a szomszédos országokban, a diaszpórában pedig 160 ezren kaptak állampolgárságot. Semjén Zsolt beszámolt róla, hogy a honosítás lehetősége továbbra is nyitva áll, de aki magyar állampolgár akart lenni az mára azzá lett. A KDNP elnöke emlékeztetett rá, hogy

2004 december ötödike maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és a baloldal a határon túli magyarok ellen kampányoltak.

Semjén Zsolt arról beszél, ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb az anyakönyvezés, és számos lehetőség a határon túli magyaroknak is rendelkezésére áll, köztük az anyasági támogatás és a babakötvény. A KDNP politikusa kijelentette, az Országgyűlés ma már valóban nemzetgyűlés, hiszen szavazati jogot kaptak a határon túli magyar állampolgárok. – Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen – fogalmazott Semjén Zsolt, és hozzátette: a honosítás műve maga a történelem.

Orbán Balázs államtitkár válaszában kiemelte, hogy az egyszerűsített honosítás a határon túli magyar közösségek régi vágya volt, és szinte példátlan nemzeti egység alakult ki, mivel közel egyhangúlag fogadta el tíz éve a törvénymódosítást az Országgyűlés. Óriási szervezési munka után indulhatott el a folyamat, amelynek eredményeként több mint egymillió magyar embert sikerült honosítani, vagy állampolgársághoz juttatni. Orbán Balázs kiemelte, hogy ma már minden magyar állampolgár szavazhat. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy

a statisztikák mögött emberi sorsok vannak, és emlékeztetett, voltak, akik közel száz év után válhattak ismét hivatalosan magyarrá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány minden magyart megvéd.

– Kifejezetten sikeres évtizeden vagyunk túl, és ma már büszkén mondhatjuk, hogy összetartozunk, a kormány pedig elkötelezett emellett az összetartozás mellett – fogalmazott Orbán Balázs.

Kocsi Máté (Fidesz) a sikeres védekezés első szakaszának mérlegeként köszönetet mondott minden egészségügyi és rendvédelmi dolgozónak, az emberek példaértékű összefogásának, amiből viszont az ellenzék kimaradt. – A magyar ellenzék gyalázkodással volt elfoglalva, hamis fotókat közöltek a kórházakról, és személyükben támadták a védekezés vezetőit, így Müller Cecíliát. Neki köszönet a munkabírásáért és az emberségéért – mondta. Kocsis Máté emlékeztetett: az ellenzék folyamatosan azt híresztelte, hogy a Magyar Országgyűlés megszűnt létezni, miközben a képviselők húsz alkalommal üléseztek a járvány kezdete óta. – Az ellenzék akár több emberélet árán is önös politikai hasznot remélt volna.

Itt az ideje bocsánatot kérni mindenkitől

– mondta a Fidesz frakcióvezetője.