A Párbeszéd progresszívnek gondolja magát, de csak nettó kommunisták

Schanda Tamás hangsúlyozta: hazánk a nála jobb anyagi helyzetben levő országoknál is jobban teljesített.

Budapest, 2020. május 19. Az Országgyûlés plenáris ülése 2020. május 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az államtitkár kifejtette: a Pesti úti Idősek Otthonából kórházba került emberek nagyon le voltak gyengülve: 97 százalékuknál kiszáradást diagnosztizáltak, 44 százalékuknak volt felfekvése, az alultápláltság aránya 27 százalék volt. – Mindez a rosszul szervezett ellátás következménye – emelte ki.

Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője arról beszélt, hogy a rosszul és drágán kezelt egészségügyi veszélyhelyzet okoz majd gazdasági válságot, aminek az oka, hogy a kormány nem tesztelt megfelelően, és nem jöttek rá időben arra, milyen a súlyossága a járványnak. – Ha teszteltek volna, nem lenne 430 ezres a munkanélküliség – mondta a képviselő, aki azzal vádolta a kormányt, hogy az emberek élete árán akartak költségvetési egyensúlyt előállítani, miközben kifosztják az országot. Ezért javasolja a DK, hogy az EU csak olyan országnak adjon anyagi támogatást, amelyik csatlakozik az európai ügyészséghez. Varjú László szerint jobban fejlődnek a szomszédos országok hazánknál. A DK politikusa kiemelte, hogy a kormány nem készült föl a gazdasági nehézségekre, és most is csak a nagyvállalatoknak segítenek. Varjú László arról beszélt, az unióban csak a román egészségügy rosszabb a magyarnál. A DK politikusa szerint a kormány mélyíti a szociális válságot, és a nyugdíjak is elértéktelenednek. Varju László szerint a pénzügyminiszter nem tud a múlt év adataival elszámolni, de már tervezi a jövő évi költségvetést is. A DK politikusa kiemelte, hogy a magyar kormánynak nincs mozgástere, és az emberek úgy érzik, magukra hagyták őket.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában kiemelte, hogy meg kell védeni a gazdaságot és a munkahelyeket, de ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a járvány elleni védekezés sikerére volt szükség. A politikus hangsúlyozta, ma már több a gyógyult, mint a fertőzött beteg hazánkban. Az ellenzéknek is lett volna lehetősége, hogy részt vegyen az összefogásban, de ők mégis akadályozták a védekezést, és álhíreket gyártottak.

A kormányt akarta támadni az ellenzék, de az orvosok és az ápolók iránti közbizalmat ásták alá.

A politikus emlékeztetett, hogy 72 százalékos egészségügyi béremelés van folyamatban.

A kormány nem a brüsszeli előrejelzésekből dolgozik, amelyek általában tévesnek bizonyulnak – mondta Dömötör Csaba, és kiemelte, a kormány gazdaságvédelmi intézkedései révén 200 ezer magyar munkahelyet sikerült megmenteni, az adókönnyítések pedig 360 ezer munkahely megvédésében segítenek. A Fidesz képviselője szerint az ellenzék nem tanult a korábbi kudarcos válság kezeléséből. Az önkormányzatoknál, ahol ellenzéki vezetés van, csökkentik az emberek fizetését. – Ennyit a baloldali szociális érzékenységről – fogalmazott Dömötör Csaba, és felszólította az ellenzéket, hogy vonják vissza a megszorító intézkedéseket az általuk vezetett önkormányzatoknál. Az ellenzék kampányt indított azért, hogy ne kapjon uniós forrásokat a kormány – mondta. Elképesztőnek nevezte Dömötör Csaba, hogy az ellenzék azt szeretné, az ország ne kapjon támogatást.

– Amit javasolnak, az nem a kormánynak fájna, hanem az egész országnak

– fogalmazott Dömötör Csaba.

Tóth Bertalan (MSZP) is elismerte, hogy a járvány nem robbant be úgy, amint akár történhetett is volna, ám szerinte ez csak az egészségügyi dolgozóknak és az embereknek köszönhető. Állította: a veszélyhelyzet ugyanakkor rámutatott a Fidesz hibáira, ami miatt ötszáz ezer gyermek éhezik, három millióan élnek a létminimum alatt, nyugdíjasok tízezrei nyomorognak, az egészségügy pedig katasztrofális helyzetben van. Tóth önálló egészségügyi minisztérium felállítását, és az egészségügyi dolgozók bérének radikális emelését követelte.

Rétvári Bence válaszában azt mondta: Magyarország eredményes védekezésében valóban komoly szerepe volt az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozóknak, az önkénteseknek, és az embereknek, de szükség volt a gyors kormányzati döntésekre is. – Az ellenzék pontosan ehhez a gyorsasághoz nem járult hozzá, mondván, a kormány megszünteti a parlamentet. Nem önökön múlt, hogy ezek a gyors intézkedések megszülethessenek – mutatott rá az EMMI államtitkára. Rétvári felhívta a figyelmet arra, hogy

a járvány elleni védekezés tekintetében, országos összehasonlításban, hazánk a harmadik helyen szerepel az uniós országok között, míg a fővárosok versenyében csak öten teljesítettek rosszabbul Budapesthez képest.

– A tutyimutyi, halogató magatartásnak itt az eredménye – mondta. Rétvári emlékeztetett, hogy noha Tóth most béremelést követel az egészségügyi dolgozóknak, kormányon a baloldal egyhavi bért vett el tőlük.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) döbbenetes hangvételű felszólalása alatt többször is hangoskodtak a képviselők a teremben. – A gyűlölet államtitkára feláll és hazudozik – mondta Z. Kárpát Rétvári Bencéről, aki egy korábbi felszólalásában egy édesanya halála kapcsán az egészségüggyel és a védekezéssel kapcsolatos adatokat sorolt fel. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt az „évtized legsunyibb törvényének” nevezte. – A járványügyi védekezést arra használták, hogy további lehetőséget adjanak az oligarcháiknak – közölte Z. Kárpát.

– Kunhalmi Ágnesnek fel kell kötnie a gatyáját, hogy a felszólalása beérje az ön gyűlöletáradatát

– minősítette az elhangzottakat Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Orbán szerint mindez annak tekintetében különösen visszás, hogy Z. Kárpát sokszor a konstruktív vitát kéri számon vagy javasolja. A különleges jogrend kapcsán Orbán Balázs nyilvánvalóvá tette, hogy a kabinet szándéka az volt, hogy a rendes és a rendkívüli jogrend intézkedései elváljanak egymástól. Emellett a rendeleti kormányzás segítette a gyors, hatékony cselekvést is. Az államtitkár közölte: megérti, hogy az ellenzék most megszorult, hiszen a járvány első szakaszát az ellenzék ellenében is jól kezelte az ország. A Jobbikkal kapcsolatban úgy fogalmazott: – Önök lesznek a Jobbik Retkes Attilái – utalt arra, hogy a párt hamarosan az enyészeté lehet. (Retkes Attila az SZDSZ utolsó elnöke – szerk.)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika legnagyobb tettének nevezte a honosítást, és emlékeztetett, a kedvezményes honosítás tíz éve lehetséges. A KDNP politikusa elmondta, ennek révén 940 ezren tettek állampolgársági esküt a szomszédos országokban, a diaszpórában pedig 160 ezren kaptak állampolgárságot. Semjén Zsolt beszámolt róla, hogy a honosítás lehetősége továbbra is nyitva áll, de aki magyar állampolgár akart lenni az mára azzá lett. A KDNP elnöke emlékeztetett rá, hogy

2004 december ötödike maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és a baloldal a határon túli magyarok ellen kampányoltak.

Semjén Zsolt arról beszél, ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb az anyakönyvezés, és számos lehetőség a határon túli magyaroknak is rendelkezésére áll, köztük az anyasági támogatás és a babakötvény. A KDNP politikusa kijelentette, az Országgyűlés ma már valóban nemzetgyűlés, hiszen szavazati jogot kaptak a határon túli magyar állampolgárok. – Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen – fogalmazott Semjén Zsolt, és hozzátette: a honosítás műve maga a történelem.

Orbán Balázs államtitkár válaszában kiemelte, hogy az egyszerűsített honosítás a határon túli magyar közösségek régi vágya volt, és szinte példátlan nemzeti egység alakult ki, mivel közel egyhangúlag fogadta el tíz éve a törvénymódosítást az Országgyűlés. Óriási szervezési munka után indulhatott el a folyamat, amelynek eredményeként több mint egymillió magyar embert sikerült honosítani, vagy állampolgársághoz juttatni. Orbán Balázs kiemelte, hogy ma már minden magyar állampolgár szavazhat. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy

a statisztikák mögött emberi sorsok vannak, és emlékeztetett, voltak, akik közel száz év után válhattak ismét hivatalosan magyarrá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány minden magyart megvéd.

– Kifejezetten sikeres évtizeden vagyunk túl, és ma már büszkén mondhatjuk, hogy összetartozunk, a kormány pedig elkötelezett emellett az összetartozás mellett – fogalmazott Orbán Balázs.

Kocsi Máté (Fidesz) a sikeres védekezés első szakaszának mérlegeként köszönetet mondott minden egészségügyi és rendvédelmi dolgozónak, az emberek példaértékű összefogásának, amiből viszont az ellenzék kimaradt. – A magyar ellenzék gyalázkodással volt elfoglalva, hamis fotókat közöltek a kórházakról, és személyükben támadták a védekezés vezetőit, így Müller Cecíliát. Neki köszönet a munkabírásáért és az emberségéért – mondta. Kocsis Máté emlékeztetett: az ellenzék folyamatosan azt híresztelte, hogy a Magyar Országgyűlés megszűnt létezni, miközben a képviselők húsz alkalommal üléseztek a járvány kezdete óta. – Az ellenzék akár több emberélet árán is önös politikai hasznot remélt volna.

Itt az ideje bocsánatot kérni mindenkitől

– mondta a Fidesz frakcióvezetője.