A rabság helyére a szabadság lépett

A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett – emlékeztet a közösségimédia-oldalán publikált szombati bejegyzésében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Budapest, 2019. december 12. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. december 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Három évtizeddel ezelőtt a magyar történelemben először egy független ország parlamentje kezdhette meg munkáját az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésével.

A megelőző másfél évszázad magyar sorsfordulói világháborúk elvesztését, idegen hatalmak megszállását, szabadságküzdelmeink vérbe fojtását, de legjobb esetben is csak kompromisszum szülte részleges függetlenséget hoztak – fogalmazott.

Kiemelte:

a magyar országgyűlés és kormány összetételéről 1990 óta nem a moszkvai kommunisták, hanem a magyar választópolgárok döntenek. Gulyás Gergely hangsúlyozta: egy nemzet életének kereteit alapvetően meghatározza az a politikai rendszer, amelyben polgárai élnek, egy szabad ország politikai rendszere a keretek közötti értékválasztást a választókra és képviselőikre hagyja.

A rendszerváltoztatás csalódásai éppen abból következtek, hogy sokszor – különösen a kilencvenes években – nem sikerült társadalmi, illetve politikai többséget teremteni olyan célkitűzésekhez, amelyek helyessége szinte természetesnek tűnt azoknak, akik a diktatúra időszakában is egy szabad és független Magyarországért szálltak síkra – fogalmazott.

A miniszter hozzátette: az igazságtétel és a kárpótlás ellentmondásai is abból az igazságtalanságból és már aligha törleszthető morális adósságból eredtek, hogy a diktatúra elszenvedői nem lettek a rendszerváltoztatás győztesei.

Megfogalmazása szerint a három évtizeddel ezelőtt alakult országgyűlés „nagyszerű házelnökének”, Szabad Györgynek a „demokrácia és nemzet” együttállásának nélkülözhetetlenségét hangsúlyozó felhívása ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy a már örökül kapott demokráciát megőrizni csak egy határokon átívelően erős és összetartó nemzet lehet képes.

Gulyás Gergely főhajtásra hív azok emléke előtt, akik az alakuló ülést megszólalásukkal és a szavaiknak súlyt adó életútjukkal emlékezetessé tették, ezek között említve Varga Béla katolikus papot, a Nemzetgyűlés utolsó elnökét és Kéri Kálmán vezérezredest, az Országgyűlés korelnökét.

Ide sorolta Szabad Györgyöt éppúgy, mint Antall Józsefet, a rendszerváltoztató miniszterelnököt, arra hívva fel olvasóit, „adjunk hálát azért, hogy mi egy több évszázados elnyomást és megszállásokat elszenvedett ország polgáraiként saját sorsunkról három évtizede újra magunk dönthetünk és a jelen minden nehézsége ellenére 30 éve szabadságban élhetünk”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel zárta szavait: „Dicsőség mindazoknak, akiktől örökül kaptuk a szabadságot!”