Az Országgyűlés elutasította az isztambuli egyezmény ratifikációját

Az egészségügy, az érettségi és az isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasítása voltak az Országgyűlés keddi ülésének legfontosabb témái. A parlament 115 igen szavazattal, 35 nem ellenében jóváhagyta a kezdeményezést, hogy Magyarország ne írja alá a nemzetközi egyezményt.

Budapest, 2020. prilis 27. Az Orszggyls plenris lse 2020. prilis 27-n. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

– Ebben a helyzetben politikai kalandorság olyan lózungokat puffogtatni, mint amilyeneket ön tett.

Az isztambuli egyezmény nőket védő részeit beemelte a kormány a magyar jogrendbe

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt: a kormány arra használja a veszélyhelyzetet, hogy a számára kellemetlen ügyeket levegye a napirendről, eltussolja őket. Ezek közé sorolta az isztambuli egyezményt, amely szerinte csökkentette volna a családon belüli erőszakot, és mellébeszélésnek nevezte, hogy ezt a kormány a migrációra hivatkozva akarják elutasítani. Schmuck kifogásolta azt is, hogy a korábbi ígéretek ellenére a civil szervezeteknek mégsem jár bérkiegészítés a járvány alatt.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az egész EU-ban évek óta vita zajlik az egyezményről, aminek jószándékú és hasznos részeit – amely a nők és a fiatalok védelmével foglalkozik – a kormány beemelte a magyar jogrendbe, az új Büntető Törvénykönyvbe. Völner Pál emlékeztetett arra, hogy a legszigorúbb fellépést rögzítő szabályozást az ellenzék, köztük az LMP sem szavazta meg, most viszont álszent módon követelik az egyezmény ratifikálást. Az államtitkár egyértelművé tette ugyanakkor, hogy

az egyezményben foglalt, a társadalom szétzilálását eredményező genderidológia terjesztésében a kormány nem lesz partner.

Völner közölte, hogy Magyarországon hatvanezer civil szervezet működik, kötöttségektől mentesen, sokukkal pedig az állam kötött szerződést, amit a mai napig finanszíroznak.

Orbán Balázs: tanulják meg örömüket lelni saját magyarságukban

Vadai Ágnes (DK) Kövér László házelnök minapi nyilatkozatának kiforgatását folytatta – az Országgyűlés tegnapi ülésén főnöke, Gyurcsány Ferenc tett hasonlót. Az önök kiindulási pontja, hogy mi, 2,5 millió ellenzéki és szimpatizánsaink nemzetidegenek vagyunk – mondta Vadai Ágnes, aki ezzel kapcsolatban 10 kérdést tett fel. Többek között arra volt kíváncsi, hogy hogyan kívánja kormány azonosítani a minimum 2,5 millió nemzetidegent, meg kívánják-e őket jelölni? Milyen álláshelyeket tölthetnek be, valamint hány százalékuk járhat felsőoktatási intézménybe? Tervezik-e a kitelepítésüket és mi fog történni ingó- és ingatlan-vagyonukkal a kitelepítéskor? Tervez-e a kormány erről nemzeti konzultációt kezdeményezni? – tette fel a kérdést Vadai, amikor valaki bekiabált a képviselőnő szélsőséges felszólalása kapcsán: „orvost neki”. A DK-s politikus arról is érdeklődött, hogy „kiűzetünk-e az országból?” Vadai azt is felvetette, hogyha másodrendű polgárnak számítanak, akkor minek fizessenek adót. A képviselőnő szerint a fizikai kirekesztés is így kezdődött például a náci Németországban.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszát Ravasz László református püspök idézetével kezdte:

„a magyarság örül önmagának, kedve telik önmagában, szereti azt, ami magyar…”.

Az államtitkár azért ajánlotta a képviselőnő figyelmébe ezt a „befogadó” definíciót, mert a baloldali ellenzék az elmúlt évtizedekben pejoratív értelemben használta a „magyar” jelzőt. – Azt láthatjuk, hogy önöknél a magyarság fogalmához olyan jelzők társulnak, mint „provinciális”, „mucsai”, „elmaradott”. Széles körben elterjedt kifejezés továbbá az úgynevezett „magyar mentalitás”, amellyel valamiféle retrográdságot kívánnak kifejezni – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: nem tűnik úgy, hogy örömüket lelnék saját magyarságukban, inkább felzárkózás címszó alatt feladnák azt – utalt például az Európai Egyesült Államok eszményére. Orbán Balázs felidézte Gyurcsány Ferenc korábbi megszólalását, amely szerint „azzal vádolta a mostani kormánypártokat, hogy csak azokat a magyarokat képviselik, akik közvetlen kárvallottjai a Párizs környéki békéknek”. Ezzel kapcsolatban világossá tette:

minden magyar ember közvetlen kárvallottja Trianonnak.

– Tanulják meg örömüket lelni saját magyarságukban. Mi itt leszünk a túlparton, és várni fogjuk Önöket – fejezte be beszédét az államtitkár.

Az MSZP szerint Káslernek távoznia kell

Korózs Lajos (MSZP) kijelentette, hogy Kásler Miklósnak távozni kell, sőt, arra hivatkozva, hogy ő tiszteletben tartja a Ház méltóságát, „pestiesen fogalmazva mondhatja azt is, hogy húzzon el”. A politikus, miután élcelődött a miniszternek az ima erejéről tett korábbi nyilatkozatán arról beszélt, hogy kórházi fertőzésekben manapság többen halnak meg, mint autóbalesetben. Azt is állította, hogy huszonöt éves képviselősége alatt sosem kapott annyi, az egészségüggyel kapcsolatos panaszos levelet, mint az elmúlt években.

Rétvári Bence szerint hecckampányt folytat az ellenzék
Fotó: MTI

Az EMMI parlamenti államtitkára válaszában hecckampánynak nevezte Korózs állításait hangsúlyozva:

ha valaki, akkor Kásler Miklós tudja, hogy milyen az emberek életéért küzdeni, ezt tette az onkológiai központ vezetőjeként, munkássága miatt pedig világszerte hatvan orvosi tudományos társaság fogadta tagjai közé.

Rétvári Bence közölte, hogy a kórházi fertőzések száma csökken, ennek érdekében a kormány többmilliárdos programot indított helyi és regionális szinten egyaránt. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy számos balliberális politikussal együtt, 2008. december 5-én Korózs is megszavazta orvosok és ápolók fizetésének csökkentését.

– Önök döntöttek a vizitdíj bevezetéséről is, ami alapján ma kórházi napidíjat kellene fizetniük a koronavírusos betegeknek – mondta Rétvári Bence.

Szijjártó Péter köszönetét fejezte ki a tanároknak

Brenner Koloman (Jobbik) azt sérelmezte, hogy a kormány elvon 25 milliárdot a magyar egyetemektől a járvány elleni védekezés kapcsán. A képviselő szerint a Jobbik számára az egyetemi világ nemzetstratégiai ágazat még krízishelyzetben is, és a kormány döntése miatt 30 vidéki kar kerül nehéz helyzetbe. Emlékeztetett: a Jobbik síkra szállt az érettségi idei eltörléséért és akkor nem kellene a diákoknak átélni „a rendkívüli bizonytalanságban azt a stresszt”. Az oktatással kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte nem a Nemzeti Alaptanterv bevezetésére volna szükség, hanem, hogy levonják a konzekvenciákat, és hozzáigazítsák a tantervet a 21. század elvárásaihoz.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter válaszát azzal kezdte, hogy

„ha az elmúlt 10 esztendőben bármiben is önökre hallgattunk volna, akkor most nem lenne esélyünk, hogy a világjárvány nyomán előálló gazdasági versenybe sikerrel nevezzünk be”.

Mint mondta, az EU-ban 2010-ben Magyarország a probléma része volt, 2019-ben pedig az első helyen álltunk gazdasági növekedés tekintetében.

Szijjártó Péter válaszolt az ellenzéki felszólalásokra a Parlamentben
Fotó: MTI

– Önök szerint, ha a magyar oktatási rendszer valóban rossz lenne, akkor a magyar emberek elő tudnák állítani azt a teljesítményt, amelyet most előállítanak? – tette fel a költői kérdést Szijjártó, hozzátéve, hogy az ellenzék a valósággal hadakozik. Az érettségi kapcsán a miniszter kijelentette, hogy a részvétel nem volt kötelező, ennek ellenére a diákok túlnyomó többsége megjelent a vizsgákon.

– Minden létező intézkedést meghoztunk, hogy a diákok és tanárok biztonságban legyenek – emlékeztetett a miniszter, aki szerint most annak van itt az ideje, hogy kifejezzék köszönetüket azon tanároknak, akik miatt érettségi vizsgát tudtak tenni a diákok.

Népszerű a gazdaságvédelmi akcióterv

Aradszki András (KDNP) elsődleges célnak nevezte az emberi életek mentését hangsúlyozva, hogy megtörtént a rendszer felkészítése az akár tömeges megbetegedésekre is. A képviselő üdvözölte továbbá a kormány gazdaságvédelmi akciótervét is, amely kiemelten segíti a magyar mikro-, illetve kis- és középvállalkozásokat.

Szijjártó Péter válaszában úgy fogalmazott, hogy

az akcióterv kifejezettem kedvelt és népszerű a vállalkozások között.

– 167 vállalat összesen 80 milliárd forintos beruházást jelentett be. Ebből 136 magyar cég, ennyit arról, hogy a kormány a multiknak kedvezne – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte a gazdaságvédelmi akcióterv még a jelenlegi körülmények között is segíti a vállalkozásokat, hogy megőrizzék a munkahelyeket, és hogy újakat tudjanak létrehozni.

Gócpont lett a Pesti úti Idősek Otthona

Halász János (Fidesz) napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy emlékeztetett: hamarosan 8 hete, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett a koronavírus-járvány miatt. Az időben meghozott intézkedések miatt a védekezés hatékony volt.

– A járvány elleni első csatát megnyertük – emelte ki Halász. Hozzátette: a kormány létrehozta a védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges pénzügyi alapokat. Utóbbinak célja, hogy legalább annyi új munkahelyet hozzanak létre, amennyit a vírus tönkretesz. Halász szerint az önkormányzatok is fontos munkát végeznek, jó példaként Debrecent hozta fel, ahol szigorú intézkedésekkel védték az idősotthonok lakóit.

– A városvezetés nem mástól várta a segítséget, hanem tette a dolgát – mondta Halász, felhozva, hogy ehhez képest Karácsony Gergely főpolgármester nem nőtt fel a feladathoz. Példaként említette, hogy eleinte megritkította a tömegközeledés járatszámát, amely növelte a fertőzésveszélyt, valamint nem akarta bevezetni az ingyenes parkolást sem.

– Gócpont lett a fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek Otthona, a mai napig 40-en haltak meg itt a járvány következtében

– emlékeztetett a képviselő. Halász arra is felhívta a figyelmet, hogy Karácsony a mai napig nem látogatott el az intézménybe, és eddig mindenkit felelősnek kiáltott ki, csak magát nem. – T. Ház! A számonkérésnek nem most van itt az ideje, de a járvány elmúltával ki kell vizsgálni ezt az ügyet – emelte ki Halász János.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sikeres védekezést megvilágító adatokat közölt. A nemzetközi kimutatások szerint is jól áll Magyarország, az egymillió főre jutó lélegeztetőgépek száma 30, ami Izraellel és Németországgal helyez minket egy szintre. A koronavírus által okozott megbetegedésben elhunyt betegek száma kapcsán a miniszter kiemelte, hogy hazánk a legjobb harmadban szerepel az EU országai között: 35 elhunyt jut egymillió emberre.

– Még a DK politikusa, Falus Ferenc is azt mondta, hogy a környező országokhoz képest is alacsony a halottak száma

– emlékeztetett az államtitkár. A Pesti úti Idősek Otthonával kapcsolatban elmondta, hogy országosan, az idősotthonokban elhunytaknak közel fele innen származik. Azt is felidézte, hogy az intézményben rüh-fertőzést is találtak.

Elutasították az isztambuli egyezmény ratifikációját

Az Országgyűlés kedden politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezmény ratifikációját és kötelező hatályát. A képviselők 115 igen szavazattal, 35 nem ellenében, és három tartózkodás mellett fogadták el a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselőinek kezdeményezését. A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, illetve elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt „a romboló genderszemlélet” bevezetését. /MTI/