A mentősök munkáját vöröskeresztes önkéntesek és orvostanhallgatók segítik, ők segítenek az állomás körüli teendőkben, összekészítik a kivonulók részére a mintavételi szettet, illetve betanítják az újonnan érkezőket annak használatára. Miközben a biztonságos zónában beszélgetünk, feltűnik, hogy az eddigi egyszemélyes egységek után egy olyan mentőautó érkezik éppen, amelyen hárman ülnek. Balogh Jánostól megtudom, ők egy bentlakásos szociális otthonból jöttek vissza, ahol száznál is több lakót és a dolgozókat szűrték le.
– Volt olyan helyszín, ahol a több mint 400 mintát vettek a kollégák, és olyan nap, amikor az ezret is elérte az elvégzett tesztek száma. Ma 19 autóval járjuk a várost, ez az igényeknek megfelelően naponta változik, attól függően, hogy milyen megrendelést kapunk a háziorvosoktól vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK). A kérések a központi e-mail rendszerbe érkeznek, az igényeket a központban ülő kollégák összegyűjtik, kategorizálják, és mi az alapján építjük fel a logisztikát. Egy autóval több egymáshoz közeli címre is elmennek a kollégák, a helyszínek között az autóban átöltöznek, aztán, ha végeztek a kollégák, akkor a mintákat szabályosan felcímkézve egy hűtőládában leadják az NNK valamelyik laboratóriumában, és csak utána jönnek be ide – ismerteti a részleteket.
A főápoló az emeleten kialakított 23 férőhelyes pihenőrészen is körbevezet, amit rohamtempóban, mindössze négy nap alatt újították fel. A vadonatúj heverőkön még bontatlanok a párnák, paplanok, éjjel egyelőre, szerencsére, kevés a feladat. Az ablakból a szomszédos soklakásos társasházra látni. – Nem szóltak egyszer sem, hogy zavarja őket ez a jövés-menés? – vetem fel. Balogh János mosolyogva válaszol: – Nem hogy nem szóltak még egyszer sem, de este nyolc órakor kiállnak az erkélyekre és megtapsolnak minket. Több mint ötven napja, minden egyes este.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!