Máig kísért a 2006-os őszödi beszéd

Kedden lesz tizennégy esztendeje, hogy parlamenti választási győzelme után egy hónappal az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklatát az MSZP-frakció zárt ülésén. A balatonőszödi kormányüdülőben elhangzott záróbeszédben Gyurcsány egyebek mellett addigi politikájának kudarcairól értekezett, valamint bevallotta, hogy végighazudták az utolsó másfél-két évet. A 2002 és 2006 közti szocialista–szabad demokrata kormányzás lényegét a miniszterelnök így foglalta össze: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.” Kijelentésével nehéz lenne vitába szállni, ám hogy a vallomást milyen tények és adatok támasztják alá, azt Boros Bánk Levente politológussal, a Médianéző Kft. ügyvezetőjével elemeztük.

Gyurcsány Ferenc ügyvezető kormányfő Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Átvert milliók

– Nyilvánvaló, hogy erről a programról, csakúgy, mint több hasonló ötletről, Gyurcsányék már akkor tudták, hogy megvalósíthatatlan, azonban a 2006-os országgyűlési választási kampány során meg lehetett vele vezetni a szavazókat – értékelt a szakember, majd megemlítette Veres János akkori pénzügyminisztert, aki egy helyütt úgy fogalmazott, azért nem hozzák nyilvánosságra az államháztartási adatokat, hogy azok ne befolyásolják a választások eredményét. – Ha az emberek ismerték volna a valós tényeket, Gyurcsány Ferencék valószínűleg elbuktak volna – jelezte a Médianéző vezetője, hozzátéve: az elhallgatott számoknak köszönhetően megnyert választást követően hetekkel a kormánypártok bejelentették, hogy – korábbi ígéreteikkel szembemenve – megszorításokat vezetnek be.

És akkor szembejött a valóság

A lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt hideg zuhanyként érő intézkedések adóemelésekkel kezdődtek, hiszen bevételeket kellett teremteni, majd jöttek a létszámleépítések, amely a pedagógusoktól az egészségügyi dolgozókon át rengeteg munkavállalót érintett.

Még az Országos Mentőszolgálatnál is karcsúsítottak, ami ma elképzelhetetlen lenne. Idetartozott még a kórházi ágyak számának csökkentése, az egészségügyi szolgáltatások lefaragása, a pedagógusok óraszámának növelése, amivel gyakorlatilag devalválták a fizetésüket.

Leépítették a fiatalok lakásvásárlási és más családi kedvezményeit, be akarták vezetni a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat, visszavágták az adókedvezmények körét, megemelték a közműdíjakat, kamatadót vezettek be, járulékokat növeltek, megemelték a személyi jövedelemadó felső kulcsát, növelték az élelmiszerek és a szolgáltatások áfáját, közlekedési támogatásokat vontak meg, MÁV- és Volán-vonalakat szüntettek meg, csökkentették az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek és a tandíjmentes képzések számát – sorolta az akkori népnyúzó intézkedéseket Boros Bánk Levente, megjegyezve: ebben az időszakban a forint árfolyama is elszabadult, és rontották az ország kockázati besorolását.