Borítékolható az MSZP eltűnése

A koronavírus egy rövid időre ugyan háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, a járvány csillapodásával azonban folytatódik erőviszonyaik átrendeződése. Deák Dánielnek, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének az ellenzéki pártok helyzetét vizsgáló elemzéséből kiderül: fordulatok, botránypolitizálás és ideológiai elmozdulás jellemzi leginkább a baloldali térfelet.

A kijárási korlátozások fokozatos feloldásával ismét felerősödtek a már jól ismert viták, amelyek hosszú évek óta meghatározzák az ellenzéki párbeszédet. Deák Dániel rámutat: az előrehozott választás kapcsán az ellenzéki politikusok újra arról kezdtek el beszélni, hogy miként kéne nekifutniuk a 2022-es országgyűlési választásnak.

Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb bajban a Jobbik van – értékel a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A Vona Gábor által elindított „néppártosodási” stratégia következtében a párt fokozatosan adta fel identitását és mára nyíltan együttműködik a balliberális oldallal, így Gyurcsány Ferenccel is. Ez vezetett a 2018-as pártszakadáshoz és ahhoz, hogy lényegében minden karizmatikus és országosan ismert politikus elhagyta a pártot. A Jobbik fordulata a magyar politikatörténet egyik legnagyobb összeomlását eredményezte, hiszen a 2018 áprilisában még 19 százalékot szerző párt 2019 májusában már csupán 6 százalékot szerzett az európai parlamenti választáson és azóta sem tudott érdemi erősödést elérni.

Tovább mélyültek a párton belüli törésvonalak is. Ezt jelzi, hogy az elmúlt napokban ismét a Jobbik belső ügyeitől volt hangos a politikai közélet, a Jakab Péter-féle pártvezetés ugyanis most Varga-Damm Andreát akarja kizárni a Jobbik parlamenti frakciójából. Deák Dániel szerint ha a Jobbik így folytatja, az egykori középpárt egyre inkább törpepárti jelleget ölt magára.

A koronavírus-járvány az MSZP támogatottságát is megtépázta: májusban csupán 3 százalékon állt a biztos pártválasztók körében. Az őszödi beszédet követő mélyrepülés után az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ kiesett az Országgyűlésből és újabbnál újabb formációk kezdtek el megjelenni a baloldalon: míg korábban az LMP és az Együtt akarta betölteni az MSZP helyét, jelenleg a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK), illetve a Momentum törekszik ugyanerre. Az elemző azt állítja, az MSZP belátható időn belül bekövetkező eltűnése borítékolható, hiszen karakteres politikusok nélkül nincsen esélyük Gyurcsány Ferencékkel szemben.

Gyurcsány Ferenc pártja eközben egyre inkább erősödik: az óbudai és pestszentlőrinci szocialista polgármesterek februári átigazolása után a DK már olyan erőt képvisel a Fővárosi Közgyűlésben, ami nélkül az ellenzék, illetve a főpolgármester semmilyen döntést nem tud keresztülvinni. A pártelnök mindeközben saját feleségét, Dobrev Klárát igyekszik a frontvonalban tartani.

Nagy kérdésnek véli Deák Dániel, hogy miként alakul a szintén liberális Momentum sorsa. Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Fekete-Győr András a tisztújítás során ismét megszerzi az elnöki pozíciót, azonban a Momentumon belül sokan nem helyeslik a DK-val történő erős kooperálást, hiszen attól tartanak, hogy szavazótáboruk „megbüntetné” őket. A Párbeszéd szinte kimutathatatlan támogatottsággal rendelkezik, a párt kizárólag Karácsony Gergelynek köszönheti, hogy az ellenzéki oldalon zsarolási potenciállal rendelkezik és hasonlóan gyenge pozíciókkal bír az LMP is, amelynek politikusai továbbra sem képesek átütő üzenetet megfogalmazni, ugyanakkor az elmúlt hónapok kommunikációjából az rajzolódik ki, hogy a párt próbál egyfajta ellenzéki centrumpárti jelleget felvenni.