Egyre kevesebb nő szül egyre több gyermeket

A gyermekvállalási kedvet jelző termékenységi ráta a 2011. évi mélyponthoz képest jelentősen emelkedett, miközben utoljára harminc éve kötöttek annyi házasságot, mint tavaly – olvasható a KSH tájékoztatójából. Bár 2019-ben mintegy negyvenezerrel többen haltak meg, mint amennyien születtek, a jelentős bevándorlási többlet miatt csupán 3,3 ezer fővel csökkent az ország lakossága.

Nyíregyháza, 2013. január 1. Sándorné Forró Tünde tartja karjában újszülött kislányát, Sándor Lizettet a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház szülészeti osztályán 2013. január 1-jén. Az év első vidéki babája éjjel negyed egykor született a család harmadik gyermekeként, 2900 grammal és 47 centiméterrel, természetes úton. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Magyarország népessége 1981 óta csökken, amit a természetes fogyás, vagyis a születéseknek a halálozásoktól évről évre elmaradó száma okozza. – A rendszerint pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg viszont lassítja a népességfogyás ütemét, aminek nyomán január 1-jén 9,769 millióan éltek Magyarországon, 3,3 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. Hozzátették, hogy ez – a jelentős bevándorlási többletnek köszönhetően – 1992 óta a legkisebb népességvesztés.

A KSH közölte azt is, hogy 2019-ben 89 ezren születtek és csaknem 130 ezren haltak meg Magyarországon. A gyermekvállalási kedvet jelző termékenységi ráta a 2011. évi mélyponthoz képest jelentősen emelkedett, és az elmúlt több mint két évtized legmagasabb szintjén áll, azonban a népesség utánpótlását biztosító szülőképes korú (15–49 éves) nők száma az ezredforduló óta folyamatosan csökken. Hosszabb időtávon a halandósági viszonyok javultak, a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban megközelítette a 76 évet.

A nemzetközi vándorlásról rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy évről évre többen érkeznek hazánkba, mint ahányan elhagyják az országot. Idén január 1-jén a népesség két százaléka (mintegy kétszázezer fő) volt külföldi állampolgár, kétharmaduk másik európai országé. Az uniós csatlakozással, illetve a megnyíló munkaerőpiaci lehetőségekkel fokozódott az elvándorlás, 2016 óta viszont egyre kevesebben hagyják el az országot, miközben a visszavándorlók száma emelkedik.

Az országon belüli vándorlások fő iránya évek óta változatlan: a gazdaságilag fejlettebb dunántúli megyék, valamint az ország középső, a fővárost is magába foglaló térsége a belföldi vándorlás célpontjának számít, miközben Észak-Magyarország, az Alföld és Dél-Dunántúl megyéiből az elvándorlás jellemző. Bár Budapestre szinte minden megyéből sokan vándoroltak 2019-ben, az agglomerációba költözők nagy száma azonban összességében csökkentette a főváros népességét.

A házasságkötések száma a több évtizedes csökkenést és a 2010. évi mélypontot (35,5 ezer) követően jelentősen emelkedett. 2019-ben több mint 65 ezer pár kötött házasságot Magyarországon, ennél több frigyet legutóbb 1990-ben anyakönyveztek. A válások száma 2014-ben – 50 év után először – 20 ezer alá csökkent, és 2016–2019 között is rendre kevesebb volt annál. Tavaly több házasságot kötöttek, mint amennyi válás vagy megözvegyülés volt. Erre 40 éve nem volt példa.

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzésein 1,7 millióan vettek részt, az egy évvel korábbinál 0,2, a 2010. évinél 13 százalékkal kevesebben. Míg az óvodás gyermekek és a felsőoktatási hallgatók száma emelkedett, addig az általános iskolásoké és a középfokon tanulóké csökkent. A 3–22 éves korosztály nappali köz- és felsőoktatásban való részvételi aránya az utóbbi években stagnált, 2019-ben 81 százalék volt.

A felsőoktatás hallgatói létszáma a nem nappali képzésben 2005-től, a nappali képzésben 2009-től csökken. A nappali képzésre járók részaránya emelkedett: 2019-ben a 285 ezer hallgató 71 százaléka nappali képzésben tanult, ami 4,8 százalékkal több, mint 2010-ben.

A KSH tájékoztatójából kiderült az is, hogy hazánkban a 16–74 éves népesség 86 százaléka használt internetet élete során. A magyar háztartások internetellátottsága – amely a visegrádi országokéhoz hasonló – ugyan folyamatosan emelkedik, de még az uniós átlag alatti. Tavaly az alsó jövedelmi negyedhez tartozó háztartásoknak csak a 45 százaléka tudott a világhálóhoz csatlakozni, ami jelentősen elmaradt az uniós átlagtól. A felső negyedben a hazai és az uniós átlag között alig volt különbség (96, illetve 99 százalék).