Magyarország népessége 1981 óta csökken, amit a természetes fogyás, vagyis a születéseknek a halálozásoktól évről évre elmaradó száma okozza. – A rendszerint pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg viszont lassítja a népességfogyás ütemét, aminek nyomán január 1-jén 9,769 millióan éltek Magyarországon, 3,3 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. Hozzátették, hogy ez – a jelentős bevándorlási többletnek köszönhetően – 1992 óta a legkisebb népességvesztés.
A KSH közölte azt is, hogy 2019-ben 89 ezren születtek és csaknem 130 ezren haltak meg Magyarországon. A gyermekvállalási kedvet jelző termékenységi ráta a 2011. évi mélyponthoz képest jelentősen emelkedett, és az elmúlt több mint két évtized legmagasabb szintjén áll, azonban a népesség utánpótlását biztosító szülőképes korú (15–49 éves) nők száma az ezredforduló óta folyamatosan csökken. Hosszabb időtávon a halandósági viszonyok javultak, a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban megközelítette a 76 évet.
A nemzetközi vándorlásról rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy évről évre többen érkeznek hazánkba, mint ahányan elhagyják az országot. Idén január 1-jén a népesség két százaléka (mintegy kétszázezer fő) volt külföldi állampolgár, kétharmaduk másik európai országé. Az uniós csatlakozással, illetve a megnyíló munkaerőpiaci lehetőségekkel fokozódott az elvándorlás, 2016 óta viszont egyre kevesebben hagyják el az országot, miközben a visszavándorlók száma emelkedik.
Az országon belüli vándorlások fő iránya évek óta változatlan: a gazdaságilag fejlettebb dunántúli megyék, valamint az ország középső, a fővárost is magába foglaló térsége a belföldi vándorlás célpontjának számít, miközben Észak-Magyarország, az Alföld és Dél-Dunántúl megyéiből az elvándorlás jellemző. Bár Budapestre szinte minden megyéből sokan vándoroltak 2019-ben, az agglomerációba költözők nagy száma azonban összességében csökkentette a főváros népességét.
A házasságkötések száma a több évtizedes csökkenést és a 2010. évi mélypontot (35,5 ezer) követően jelentősen emelkedett. 2019-ben több mint 65 ezer pár kötött házasságot Magyarországon, ennél több frigyet legutóbb 1990-ben anyakönyveztek. A válások száma 2014-ben – 50 év után először – 20 ezer alá csökkent, és 2016–2019 között is rendre kevesebb volt annál. Tavaly több házasságot kötöttek, mint amennyi válás vagy megözvegyülés volt. Erre 40 éve nem volt példa.