Magyarországon a 2019/2020-as tanévben a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzésein 1,7 millióan vettek részt, az egy évvel korábbinál 0,2, a 2010. évinél 13 százalékkal kevesebben. Míg az óvodás gyermekek és a felsőoktatási hallgatók száma emelkedett, addig az általános iskolásoké és a középfokon tanulóké csökkent. A 3–22 éves korosztály nappali köz- és felsőoktatásban való részvételi aránya az utóbbi években stagnált, 2019-ben 81 százalék volt.
A felsőoktatás hallgatói létszáma a nem nappali képzésben 2005-től, a nappali képzésben 2009-től csökken. A nappali képzésre járók részaránya emelkedett: 2019-ben a 285 ezer hallgató 71 százaléka nappali képzésben tanult, ami 4,8 százalékkal több, mint 2010-ben.
A KSH tájékoztatójából kiderült az is, hogy hazánkban a 16–74 éves népesség 86 százaléka használt internetet élete során. A magyar háztartások internetellátottsága – amely a visegrádi országokéhoz hasonló – ugyan folyamatosan emelkedik, de még az uniós átlag alatti. Tavaly az alsó jövedelmi negyedhez tartozó háztartásoknak csak a 45 százaléka tudott a világhálóhoz csatlakozni, ami jelentősen elmaradt az uniós átlagtól. A felső negyedben a hazai és az uniós átlag között alig volt különbség (96, illetve 99 százalék).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!