A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében.
Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója – méltatta a művészt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Kő Pált az MMA saját halottjának tekinti.
Mint a közleményben írják, a szobrászművész a 80-as évektől tudatosan kereste azokat a feladatokat, amelyekben újraállíthatta az országvigyázó képmásokat. Szondi György drégelypalánki kőszarkofágja – fekvő páncélosvitéz-portréval a tetején – 16-17. századi magyar síremlékeket idéz. A jórészt eltűnt középkori magyar szobrászat szellemében faragta meg Géza fejedelem és István király veszprémi kő domborművét és a vatikáni magyar kápolnában a három, Magyarországon is működött szent kőreliefjét.

Királyszobrai közül kiemelkedik Károly Róbert gyöngyösi oszlopszobra és III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. Egyik legismertebb műve az I. kerületi Szent György téren található kolduskapu.
Kő Pál szobrászművész, egyetemi tanár Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be. A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész. 1978 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992-1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.
Míves kisplasztikákkal indult szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Figurái a falusi gyerekkorból hozott különös meséit idézik. Már korai szobrain jókedvű, pop-artos ötletek csillantak meg: Krisztus-arcú, hársfa Utcaseprőjére piros csíkos mellényt festett, diófa Kossuthját sujtásos filcmentébe öltöztette, tollas posztókalappal szépen faragott fején, így lett belőle kicsit groteszk, népmesebeli „Kossuth apánk” – idézik fel a közleményben.