Varga Judit: Valljuk, hogy semmit rólunk, nélkülünk!

Az Európai Unió Bírósága háromórás fordulóban tárgyalta hétfőn a keresetet, amelyet a kormány a Sargentini-jelentés jogsértő szavazatszámítása miatt nyújtott be 2018 őszén. Az eljárás magyar esélyeiről és a jogállamisági jelentésről Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI

– Precedensértékű ügyről van szó, hiszen az EP most indított először hetes cikkely szerinti eljárást, így jogi úton még sosem támadtak meg erre vonatkozó határozatot. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a világ szeme a luxemburgi bíróságon van. Azt gondolom, nagyon is jó jel, hogy eljutottunk a szóbeli szakaszig és lehetőségünk volt részletesen kifejteni az érveinket. A hétfői szóbeli meghallgatáson az írásban benyújtott érveinket fejtettük ki szóban, illetve a bíróság kérdéseit válaszoltuk meg. Kíváncsian várom a főtanácsnok októberben esedékes indítványát – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar megsemmisítési keresettel összefüggésben.

Lapunk is beszámolt róla, hogy az Európai Unió Bírósága háromórás fordulóban tárgyalta hétfőn a keresetet, amit a kormány a Sargentini-jelentés jogsértő szavazatszámítása miatt nyújtott be 2018 őszén. Varga Judit az üggyel kapcsolatban megerősítette: amikor azt mondja a szabály, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, abba bizony a tartózkodó voksok is beletartoznak. Az EP Magyarország elítélésekor ezzel szemben kizárólag az igen és nem szavazatokat vette számba, így sikerült csak kétharmad fölé tornászni a szavazatarányt.

– Fontos politikai érvünk, hogy a képviselői mandátum szabadsága értelmében az adott politikusnak jogában áll tartózkodni. Ez bevett és tudatos politikai döntés, a képviselők az EP-ben is sok esetben tartózkodással fejezik ki a nemtetszésüket vagy szó szerinti „tartózkodásukat”. Nemhiába hívja a szakzsargon ezt sokfelé „hallgatólagos nem”-nek. Márpedig ha a magyar ügyben egy EP-képviselő ezt az elvet követte, és tudatosan tartózkodott, a szavazati arányok lerontásával épp az akaratának az ellenkezője érvényesült. Sikerhez segített egy olyan jelentést, amit nem akart támogatni – húzta alá a tárcavezető, aki elmondása szerint bizakodó a per kimenetelével kapcsolatban.

Varga Juditot az Európai Bizottság szeptemberben esedékes jogállamisági jelentéseiről is kérdeztük. – Az uniós bizottság valószínűleg politikai célokra fogja használni a dokumentumot, nem hiszem, hogy az nagyban különbözne majd az eddigi, hasonló tematikájú bizottsági jelentésektől. Már a jelentés megalkotásának ötlete is ellentmondásos volt: Magyarország és Lengyelország megvétózta a tanácsban, hogy a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd erre a dokumentumra épüljön. Mi következetesen azt az álláspontot képviseljük, hogy a jogállamisági kérdésekről csak kormányközi alapon, a tagállamok egyenjogúságának az elve mentén, egy igazi alkotmányos párbeszéd keretében lehetne tárgyalni. Ehhez képest a bizottság innen-onnan hivatkozott szakértőket és NGO-kat is megkérdez az átláthatatlan előkészítő munka során – érvelt a tárcavezető.

Magyarország a vizsgált kérdésekben eljuttatta álláspontját a bizottsághoz, érdekes lesz látni, hogy a grémium valóban figyelembe vette-e a kormány érveit. – A továbbiakban is valljuk, hogy semmit rólunk, nélkülünk! Árgus szemekkel figyeljük majd, hogy más tagországok véleményezésekor ugyanazokat a kritériumokat használják-e Brüsszelben – hangsúlyozta Varga Judit. Didier Reynders liberális uniós biztos azon felvetéséről, hogy a nemzeti parlamentekben is tárgyalják a brüsszeli jogállamisági jelentéseket, a miniszter úgy vélekedett: nem látjuk hozzáadott értékét a bizottság jogállamisággal kapcsolatban végzett munkájának, ugyanakkor a nemzeti parlamentek a demokrácia sarokkövei. – Az Országgyűlés megfelelő fórum lehet arra, hogy megvizsgálják a többi tagországban tapasztaltakat, a kettős mérce létét vagy akár azt, hogy az uniós intézmények maguk betartják-e a jogállamisági követelményeket – tette hozzá.

A ma kezdődő német EU-elnökséggel kapcsolatban a miniszter elmondta: csodálkozna rajta, ha Németország nem tűzné napirendre a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás ügyét, azonban a jelenlegi, kiszámíthatatlan járványhelyzetben még nem lehet pontosan tudni, hogy a következő hat hónapban a tagállamokat tömörítő tanács mivel tud, illetve mivel kell majd hogy foglalkozzon.