– Precedensértékű ügyről van szó, hiszen az EP most indított először hetes cikkely szerinti eljárást, így jogi úton még sosem támadtak meg erre vonatkozó határozatot. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a világ szeme a luxemburgi bíróságon van. Azt gondolom, nagyon is jó jel, hogy eljutottunk a szóbeli szakaszig és lehetőségünk volt részletesen kifejteni az érveinket. A hétfői szóbeli meghallgatáson az írásban benyújtott érveinket fejtettük ki szóban, illetve a bíróság kérdéseit válaszoltuk meg. Kíváncsian várom a főtanácsnok októberben esedékes indítványát – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar megsemmisítési keresettel összefüggésben.
Lapunk is beszámolt róla, hogy az Európai Unió Bírósága háromórás fordulóban tárgyalta hétfőn a keresetet, amit a kormány a Sargentini-jelentés jogsértő szavazatszámítása miatt nyújtott be 2018 őszén. Varga Judit az üggyel kapcsolatban megerősítette: amikor azt mondja a szabály, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, abba bizony a tartózkodó voksok is beletartoznak. Az EP Magyarország elítélésekor ezzel szemben kizárólag az igen és nem szavazatokat vette számba, így sikerült csak kétharmad fölé tornászni a szavazatarányt.
– Fontos politikai érvünk, hogy a képviselői mandátum szabadsága értelmében az adott politikusnak jogában áll tartózkodni. Ez bevett és tudatos politikai döntés, a képviselők az EP-ben is sok esetben tartózkodással fejezik ki a nemtetszésüket vagy szó szerinti „tartózkodásukat”. Nemhiába hívja a szakzsargon ezt sokfelé „hallgatólagos nem”-nek. Márpedig ha a magyar ügyben egy EP-képviselő ezt az elvet követte, és tudatosan tartózkodott, a szavazati arányok lerontásával épp az akaratának az ellenkezője érvényesült. Sikerhez segített egy olyan jelentést, amit nem akart támogatni – húzta alá a tárcavezető, aki elmondása szerint bizakodó a per kimenetelével kapcsolatban.
Varga Juditot az Európai Bizottság szeptemberben esedékes jogállamisági jelentéseiről is kérdeztük. – Az uniós bizottság valószínűleg politikai célokra fogja használni a dokumentumot, nem hiszem, hogy az nagyban különbözne majd az eddigi, hasonló tematikájú bizottsági jelentésektől. Már a jelentés megalkotásának ötlete is ellentmondásos volt: Magyarország és Lengyelország megvétózta a tanácsban, hogy a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd erre a dokumentumra épüljön. Mi következetesen azt az álláspontot képviseljük, hogy a jogállamisági kérdésekről csak kormányközi alapon, a tagállamok egyenjogúságának az elve mentén, egy igazi alkotmányos párbeszéd keretében lehetne tárgyalni. Ehhez képest a bizottság innen-onnan hivatkozott szakértőket és NGO-kat is megkérdez az átláthatatlan előkészítő munka során – érvelt a tárcavezető.
