– A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Béres János altábornagy az Országgyűlés külügyi bizottságában a bioterrorizmus jelentette kihívásokról is beszélt a járvány kapcsán. Ennyire veszélyes a helyzet?
– Kezdjük azzal, hogy a Covid-19 támadófegyver is lehet. Ismert, az Iszlám Állam és egy egyiptomi terrorszervezet vezetői, az USA-ban pedig a fekete mozgalmak szélsőségesei arra buzdítják a híveiket, hogy ha koronavírussal fertőződtek, akkor köpködjék le a rendőröket, a fegyveres testületek tagjait, az állami tisztviselőket. Ez a magatartás szerintem a bioterrorizmushoz úgy viszonyul, mint egy klasszikus, jól szervezett, összehangolt terrortámadáshoz képest egy késes vagy gázolásos támadás.
– Akkor a köpködés is lehet terrortámadás.
– Így igaz, de a terrorizmus megelőzése kapcsán sokkal átfogóbb és komolyabb feladatai is vannak a szolgálatoknak. A biológiai és nukleáris fegyverekkel kapcsolatosan a legfontosabb mindig az, hogy a kettős vagy hármas felhasználású termékek nemzetközi forgalmát szigorú ellenőrzés alatt tartsuk, ugyanis biológiai fegyvert elő lehet állítani olyan eszközökkel is, mint amivel például egy influenza elleni oltóanyagot előállítanak. Az ilyen eszközöknek egy terrorszervezet, egy terrorizmust támogató állam kezébe kerülését mindenképpen meg kell akadályozni, amihez a szolgálatok nemzetközi együttműködésére is szükség van. A klasszikus bioterrorizmussal szembeni fellépés első és legfontosabb lépése ez.
– Magyarország miként vesz részt ebben az együttműködésben?
– A NATO-ban, de már azt megelőzően is együttműködtünk a terrorelhárítás területén. Sokan emlékezhetnek arra, hogy a rendszerváltozás után, a Szovjetunió szétesését követően, milyen hírek jelentek meg az úgynevezett vörös higany illegális kereskedelméről vagy a volt szovjet államokban fejlesztett biológiai fegyverek megszerzésének szándékáról egyes terrorszervezetek vagy terrort támogató országok részéről. Ezeket az illegális akciókat nagyon komoly erőfeszítések árán sikerült megakadályozni.