Több száz autós harcol majd az üres parkolóhelyekért

Félezer parkolóhely tűnhet majd el Budapest belvárosából az új kerékpársávok kialakítása után. A mellékutcákban parkolóhelyet kereső autósok miatt megnövekedő forgalom az ott közlekedők biztonságát is veszélyeztetheti.

Végh Attila
2020. 08. 31. 14:56
Nagykörút terv
Forrás: Fürjes Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem szeretik a közlekedők, ha sűrűn változik egy adott út, útvonal forgalmi rendje. Szeptemberben újra változni fog a nagykörúti kerékpársáv, most a parkolósávot veszik el az autósoktól. Emiatt a Nagykörútról félezer parkolóhely hiányozik majd. A környékbeli utcák forgalma jelentősen megnő, a parkolóhelyet kereső, a körbe-körbe araszoló, egyre feszültebb autósok pedig újabb veszélyforrást jelentenek, nem a forgalomra, a gyalogosokra koncentrálnak hanem az üres helyekre, ebből konfliktusok, balesetek alakulhatnak ki.

Lengyel János közlekedésbiztonsági igazságügyi szakértő szerint nem igazán jó a közlekedési morál, a baleset-megelőzés szempontjából egy nagyváros közlekedési rendjének állandó változtatása. Az autósok többsége rutinból vezet, a megszokott útirányon, sávokban, idő, mire átáll a változtatásokra. Ez így volt a nyár elején a Nagyvárad téri sávlezárásoknál, az Üllői úti biciklissávok esetében, de a Nagykörúton is.

A kerékpársávokon a megújult intézkedése után is ott lesznek a buszmegállók,

a biciklissávra hajtó jobbra kanyarodó – vagy az új rendelkezések szerint éppen a mellékutcákban szabad parkolóhelyet kereső – autók, amik szintén balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. A kerékpárosok nagy többsége azt hiszi, a biciklissáv megvédi, elsőbbséget biztosít neki, de ez csak az elkülönült, kiépített, s nem a felfestett, járműforgalom elől elvett területre helyezett kerékpárúton érvényes.

A nagykörúti kerékpársáv biztonságáért felelős biciklis rendőrjárőrök tagjai is elmondták a Magyar Nemzetnek,

a reggeli, délutáni csúcsforgalomban így is nagy volt a kipufogógáz koncentrátuma, nem egészséges ilyen környezetben biciklizni.

A kerékpáros-szervezetek aktivistái most is inkább a kisebb, akár lezárt mellékutakra terelt kerékpáros forgalmat részesítenék előnyben, ezek biztonságosak, tisztább levegőjűek.

Élhető Budapest – Élhető Nagykörút címmel tartott sajtótájékoztatót Budapest főpolgármestere arról, mik a városvezetés pontos tervei a jövőben a Nagykörúttal, illetve a kerékpársávokkal. Karácsony Gergely szerint az élhető Budapestért program segítségével igyekeztek olyan megoldást találni, ami a legtöbb budapesti polgárnak, a legtöbb Budapesten közlekedőnek jó. A főpolgármester elismerte, ezek a kompromisszumos megoldások sem fognak mindenkinek tetszeni, de hosszú távon az élhető, tiszta levegőjű, zöld városképet vetítik előre, ami politikai hovatartozás nélkül szolgálja a fővárosiak jövőjét.

Karácsony Gergely elmondta, a koronavírus első hulláma márciusban megkérdőjelezte, majd át is alakította Budapest közlekedését, amihez a város vezetése is igazodott. A járvány miatt csökkent az autóforgalom, ezért vált lehetővé, hogy a gépjárműforgalomnak szánt sávok csökkentésével új, felfestett kerékpársávokat alakítsanak ki. A kijárási korlátozások idején a város közlekedéséért felelős szakemberek felmérése szerint a Nagykörút lecsendesedett, levegője tisztább, egészségesebb lett, ezek pedig az élhetőbb városkép létjogosultságának alappillérei. Budapest első embere ugyanakkor

elismerte, az intézkedések élénk vitát váltottak ki,

de ez egy hasznos társadalmi vitává szélesedett, túllépve a politikai csatározások alacsony, a főváros fejlődését gátló szintjén. Karácsony Gergely hozzátette, a tartalommal teli közéleti viták, melyben a polgárok, a városrészek lakói, vezetői is részt vesznek, mindig hasznosak, az érvek és ellenérvek előre viszik a fejlődést, mindenkinek az az érdeke, hogy Budapest megújuljon. A főpolgármester kijelentette, örül annak, hogy soha nem volt még ennyi biciklista Budapesten. Fél év alatt a körúti kerékpársávok a budapesti közösségi közlekedés részei lettek, igazodva ezzel ahhoz, a még Tarlós István nevéhez kapcsolódó elképzeléshez, hogy a fővárosi közlekedésben a kerékpárok aránya 10 százalék feletti legyen.

Balogh Samu kabinetfőnök, várostervező beszélt a kerékpársávok átalakításának részleteiről. Azzal kezdte, hogy mindenkinek, illetve minden szempontnak megfelelő, egyformán kedvező megoldás nem létezik, a koronavírus második hullámához igazítva hozták meg a mostani döntéseket.

Az Üllői úti kerékpársávok megszűnnek, a város vezetése elismerte, a metrót pótló buszokkal közös sáv valóban balesetveszélyes,

itt kis mellékutcákba terelik a bicikliseket. A kabinetfőnök szerint a „bringásforradalom” jegyében maradnak a körút kerékpársávjai. Az autósok is visszakapják az irányonkénti 2-2 sávot, megszűnnek viszont a parkolósávok, ez lesz a bicikliseké, a körút mellett a Blaha Lujza tértől a Dohány utcáig is. Hogy a gyalogosforgalom ne akadályozza a közlekedést, járdaszigeteket építenek ki, megújul a közlekedési lámpák programozása, igazodva az aktuális forgalmi telítettséghez.

A városvezetés távlati tervei szerint nem fő közlekedési utat, hanem egy belvárosi utat szeretne a Nagykörútból, rengeteg zöldterülettel, szolgáltatásokkal, azzal a régi kultúrával, ami száz éve jellemezte a Budapest verőerének számító, élhető, csendes, egészséges forgalmú utat. Ezek távoli tervek, de a várostervező, a városi közlekedést tervező mérnökök dogoznak a megoldáson,

ennek részletes terveit a későbbiekben fogják ismertetni.

Karácsony Gergely azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy Budapest nem hagyja veszni az értékeit, de azt sem akarja, hogy a főváros közlekedése miatt ellentét alakuljon ki az autósok és a kerékpárosok, a közlekedők és a belváros lakói között. Az élhető város közös érdek, rövid és hosszú távú fejlesztésekben, átalakításokban is, a világ minden nagyvárosában ez a cél. A főpolgármester zárószavaiban is méltatta elődjét; szerinte a Tarlós István által elkezdett programot a megfelelő szellemben folytatta Budapest jelenlegi vezetése is, erre számít a jövőben is.

Arról nem beszéltek a főváros illetékesei, hogyan oldják meg,

hogyan, hol pótolják az új kerékpárossáv kialakítása folyamán elvesztett parkolóhelyek gondját.

Ezt csak új mélygarázsokkal, parkolóházakkal, üres telkeken kialakított fizetős parkolókkal lehetne megoldani, amelyek ráadásul ma is olcsóbbak, mint a budapesti utcai parkolás. Nem jó gondolat arra számítani, hogy a kerékpáros-közlekedés támogatásával több autós fog majd inkább nyeregbe pattanni, hisz az iskolába nem lehet így vinni a gyerekeket, bevásárolni nem lehet kerékpárral és így tovább. Ráadásul itt az ősz, jön a hideg, az eső, aztán a hó, a kerékpárok tavaszig a tárolókba kerülnek, az eddig bringázóknak csak a fele választja majd a tömegközlekedést, a többiek visszaülnek az autójukba.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is azt javasolja, a Nagykörúton a parkolósáv helyett legyen kerékpársáv, úgy, hogy a boltok töltését és a mozgáskorlátozottak parkolását továbbra is biztosítani lehessen. Az államtitkár azt kérte a fővárostól, a tanévkezdés előtt adják vissza az elvett sávot az autósoknak, a parkolók helyetti kerékpársávról pedig legyen előzetes, érdemi párbeszéd és készüljön szakmai hatástanulmány.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.