Az online térben egyeztet ma a világ magyarsága a járvány miatt

A világjárvány miatt az online térben tartják meg ma a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács üléseit, utóbbi szervezet jubilál, hiszen tizedszer tanácskozik. Szilágy Péter miniszteri biztos hangsúlyozta: a magyar diaszpórapolitika tíz év alatt felbecsülhetetlen eredményeket hozott.

2020. 11. 26. 6:18
Szilágyi Péter szerint az elindított programok mára beértek Fotó: BACHPEKARYMATE Forrás: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- A fő cél az volt, hogy a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács ülései a koronavírus-járvány ellenére se maradjanak el – jelentette ki lapunknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Ezt azzal indokolta: a nemzeti összetartozás évében szükségesnek tartották, hogy valamilyen formában találkozzanak a világban működő magyar szervezetek vezetőivel. – A rendezvényeket a szokásos módon nem lehetett megszervezni, a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács üléseit így a megszokott év végi időponthoz közel, egy napon, két-két órában online tartjuk meg – fogalmazott Szilágyi Péter.

Hozzátette: az üléseken idén csak a meghívott vendégek, a tagszervezetek képviselői lesznek jelen, mások, a technikai korlátok miatt ezúttal nem tudnak részt venni a rendezvényen.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a Diaszpóra Tanács a 10., jubileumi ülését tartja 2011 óta. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: tíz évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy a diaszpórapolitika ilyen eredményes utat jár majd be. – Az első ülésen, 2011-ben 49 meghívott szervezet alapította meg a a fórumot, amelynek a munkájában ma már 90 tagszervezet vesz részt. Ez óriási fejlődés, és közben a feladatok, az ügyek megsokszorozódtak. Olyan programok indultak el, amelyekre korábban egyáltalán nem volt példa. Mindez hatalmas előrelépés a diaszpórában élők számára, ahol 2,5 millió magyar ember él. Az anyaország támogatáspolitikája – száz évvel a tragikus békediktátum után – a létező legjobb válasz Trianonra és a diaszpórapolitikát megkérdőjelezők számára egyaránt – mutatott rá miniszteri biztos.

Szilágyi Péter kérdésre hangsúlyozta: a diaszpórában elindított programok mára beértek.

Szavai szerint ezeknek köszönhetően a diaszpórában élők és az anyaország, illetve a Kárpát-medencei magyarság közötti kapcsolatok megerősödtek, számuk megsokszorozódott.

Hozzátette: külön öröm, hogy ezek a közösségek nemcsak az anyaországgal, hanem egymással is sokkal szorosabb kapcsolatba kerültek, erre korábban, 2010 előtt alig-alig, vagy egyáltalán nem volt példa. – A nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolati hálója átszövi az egész diaszpórát. Minden közösségben ott vannak a programjaink, a Kőrösi Csoma Sándor-programos ösztöndíjasaink, a pályázataink, a hétvégi iskoláknak szóló kezdeményezéseink, a Rákóczi Szövetség gondozásában megvalósuló diaszpóra táboroztatási program vagy éppen az értékeket gyűjtő Mikes Kelemen Program. Sőt, új kezdeményezést is hirdettünk az anyaországban tanulni vágyó középiskolásoknak és indul a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram – sorolta.

Szilágyi Péter szerint az elindított programok mára beértek
Fotó: Bach Máté

A miniszteri biztos kiemelte, a diaszpóra magyarságával kiépített kapcsolatokból az anyaország sokat profitál, rengeteg honfitársunk szerezte meg vagy vissza a magyar állampolgárságát, egyre több az üzleti befektetés, az ingatlanvásárlás, hosszú évtizedek után sokan haza is költöznek nyugdíjas éveikre. – A diaszpórában élő 2,5 millió honfitársunk az elmúlt tíz évben szorosabb kapcsolatba került az anyaországgal. A programjainkkal meg tudtuk szólítani a diaszpóra magyar fiataljait, a különböző szervezeteknek, a közösségeknek pedig új lendületet tudtunk adni – fogalmazott.

Szilágyi Péter a járványhelyzettel kapcsolatos nehézségekről elmondta, a munka jelentős részét március után át kellett helyezniük az online térbe.

Ez érintette a Kőrösi Csoma Sándor Programot is, így az ösztöndíjasok – az állomáshelyeiken vagy hazautazás után itthon – távmunkában látták el a feladataikat. Változás történt a pályázatok elbírálásánál is: idén nem a programokra, hanem inkább a fejlesztésekre adtak támogatást. A Kőrösi Csoma Sándor Program pályázatát szeptembertől a járványhelyzet miatt sajnos nem lehetett kiírni az északi féltekére, de bíznak benne, hogy a program minél előbb újra tud indulni. – A megváltozott helyzet azonban számos pozitívumot is hozott: megsokszorozódtak az online kezdeményezések, amelyek közül több a világ minden tájára elért.

Június 4-én például hat kontinens 73 országában 2550 településen több mint 6100 őrtűz gyúlt, kifejezve a magyarság határokon átívelő összetartozását – emelte ki.

Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy a diaszpóra magyarságából – főként Kanadából és az USA-ból – sokan tértek haza. A repatriálások lebonyolításban a Külgazdasági és Külügyminisztérium a külképviseletek segítségével emberfeletti munkát végzett.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.