Jöhet a magyar vétó Brüsszelben

Hétfő délután az EU-tagállamok nagykövetei elé kerül a többéves pénzügyi keret és az uniós mentőalap számos eleme. Magyarország és Lengyelország hivatalosan most mondhat először nemet a november elején előzetesen elfogadott, általuk csak politikai zsarolásnak titulált jogállamisági mechanizmusra. Varga Judit igazságügyi miniszter az ülést felvezető Facebook-bejegyzésében azt írta: nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

Forrás: facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice

Már ma kulcsfontosságú – előkészítő jellegű – döntések születhetnek Brüsszelben, ugyanis hétfő délután az EU-tagállamok nagykövetei elé kerül a többéves pénzügyi keret és az uniós mentőalap számos eleme.

A tagállamok így első ízben mondanak hivatalos véleményt a mintegy másfél hete elfogadott, kontinensszerte nagy visszhangot kapott jogállamisági alkuról is, amelynek következményeként jogállamisági feltételrendszerhez kötnék az uniós kifizetéseket. Utóbbi az EU költségvetésének védelme címszó alatt kerül napirendre a mai nagyköveti ülésen, de a tagállamok brüsszeli képviselői ugyanígy elvi megállapodásra juthatnak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keret ügyében is.

Varga Judit igazságügyi miniszter a költségvetési tárgyalások finisében hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében jelezte:

„nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva”.

A tárcavezető szerint az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Mint azt Varga Judit írta, nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

A miniszter ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy hazánknak továbbra is elfogadhatatlan a német EU-elnökség és az Európai Parlament jogállamisági megállapodása.

A magyar és lengyel érvek szerint az egyébként ellentétes az uniós szerződésekkel, ugyanis újabb jogállamisági mechanizmust dolgoz ki a már létező, és az alapszerződésekben is rögzített hetes cikkely szerinti eljárások mellé.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök korábban már kilátásba helyezte a vétót

Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, illetve Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben elfogadhatatlannak nevezte a jogállamisági alkut, többek között úgy érvelve: az országvezetők a nyáron nem erről egyeztek meg, így

amennyiben nem tartják magukat az eredeti megállapodáshoz, hazánk megvétózza a többéves pénzügyi keretet és az uniós járványügyi csomagot, a Next Generation EU programot is.

Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki korábban ugyanilyen nyilatkozatot tett.

Orbán Viktor múlt héten pedig Angela Merkellel is egyeztetett telefonon az ügyben. A kormányfő elmondása szerint felhívta a német kancellár figyelmét arra, hogy ha ezt a jogszabályt elfogadják, akkor ezzel az Európai Unióból Szovjetuniót csinálnak.

Az uniós Tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, tehát a lengyel és a magyar vétó önmagukban nem lehetetlenítik el a mechanizmus létrejöttét. A 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodáshoz viszont egyhangúság szükséges. Ez a kapcsolat enged mozgásteret a jogállamisági vitában kritikus tagállamoknak.

Előkészítő munka

A ma ülésező Coreper II formáció tagjai a tagállamok brüsszeli állandó képviselői. Ez a Tanács fő előkészítő szerve, ahol az uniós nagykövetek kormányuk nevében fejtik ki álláspontjukat. A politikai napirendi pontokat – pár kivétellel – először a Corepernek kell megvizsgálnia, azok csak utána kerülhetnek „magasabb szintre”, a miniszteri tanácsi formációk elé. A Coreper II négy tanácsi formáció, köztük a Külügyi és Általános Ügyek Tanácsának munkáját készíti elő.