Elfogadták a jogállamisági mechanizmust Brüsszelben

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy hazánk megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást, Brüsszelben az EU-országok állandó képviselői – Magyarország és Lengyelország ellenszavazata mellett – jóváhagyták a jogállamisági feltételrendszert. A konszenzust igénylő, a keretköltségvetésről és a saját forrásokról szóló rendelet a budapesti és a varsói ellenkezés miatt viszont megakadt.

2020. 11. 16. 15:19
null
Az állam-és kormányfők zöld jelzését is várja az átdolgozott csomag és annak feltételrendszere Fotó: Kenzo Tribouillard Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós tagállamok nagykövetei minősített többséggel utat engedtek az EU keretköltségvetéséhez csatolandó feltételrendszernek, tehát a jogállamisági mechanizmusnak hétfő délután Brüsszelben.

Erről a német EU-elnökség egyik szóvivője tájékoztatott a Twiterren. Mint azt írta, a nagykövetek a kompromisszumot minősített többséggel fogadták el. Úgy tudjuk, a papírformának megfelelően Lengyelország és Magyarország szavazott a kifizetésekhez köthető jogállamisági záradék ellen. A rendelet útja ezután az Európai Parlamentbe vezet majd.

A magyar és lengyel EU-nagykövet az e sorok írásakor még tartó ülésen azt is jelezték, hogy országaik megvétózzák az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.

Orbán Viktor miniszterelnök mindezt nemrég az MTI-vel is tudatta.

Mi jön most?

Az 1100 milliárd eurós hétéves büdzsé, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási eszköz sorsa kulcsfontosságú a koronavírus jelentette gazdasági visszaesés miatt,

így a következő napokban a legmagasabb szinten lesznek egyeztetések az ügyben. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a német EU-elnökséget vezérlő Angela Merkel már a múlt héten is egyeztettek telefonon.

Korábban diplomaták szintén egybehangzó véleménye volt, hogy a lehető legmagasabb szinten kell feloldani a pénzügyi csomag kérdésében előállt patthelyzetet.

A helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotás, a saját források rendeletének hiányában az EU ugyanis előreláthatólag nem lesz képes kölcsönt felvenni a piacokon a tagállami gazdaságok mentéséhez.

A hétfőn a nagykövetek által elfogadott jogállamisági rendelet útja ezután pedig az Európai Parlamentbe (EP) vezet majd: a testület azt borítékolhatóan megszavazza, feltehetőleg még novemberben. Az EP részéről eddig is számos forrás jelezte, hogy jogállamisági záradék nélkül nem bólintanak rá a pénzügyi csomagra.

Utóbbival kapcsolatosan a magyar és a lengyel kormány fő érve, hogy „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről„. A nyáron az országvezetők által körvonalazott, történelmi nagyságú pénzügyi alku egyébként még nem tartalmazta a ma felkarolt jogállamisági feltételrendszert, inkább egy általános pénzügyi kondicionalitást tartalmazott. Budapest és Varsó szerint nem is jogszerű, ahogy a nyári alkut újradolgozták.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.