Ismét Budapestet és Varsót állítja pellengérre a nemzetközi sajtó

Manfred Weber keményen kritizálta Magyarországot és Lengyelországot. Világsajtó-szemle.

Brüsszel, 2020. március 10. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a tüdőgyulladást okozó új koronavírus járványáról rendezett vitán az Európai Parlament brüsszeli üléstermében 2020. március 10-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA

A Frankfurter Rundschau oldalán cikk jelent meg arról, hogy Manfred Weber keményen kritizálta Magyarországot és Lengyelországot a vétóval való fenyegetésük miatt. A két ország azon új klauzula ellen védekezik, mely szerint bizonyos jogállamiság elleni sértések esetén az uniós pénzeket csökkenthetik, amely során mindkét ország érintett lehet. A cikk kitért arra, hogy Michael Roth, szintén német politikus, egy rádióadásban visszautasította a két országból érkező fenntartásokat, mivel már július óta köztudott ezen jogállamisági mechanizmus terve. Továbbá Weber kifejtette, hogy még nem biztos, hogy a két ország valóban él vétójogával.

A két ország játszhatja az erőset, de végső soron szükségük van az uniós pénzekre

– fogalmazott a bajor CSU politikusa. Magyarország és Lengyelország kezében azonban van egy eszköz, mivel a költségvetés finanszírozási alapjáról mind a 27 tagállamnak egyhangúan kell határoznia, majd minden országban ratifikálni is kell. A cikk kitért még arra, hogy a brüsszeli intézmény péntek este megerősítette, hogy Orbán és lengyel kollégája Morawiecki írásban fogalmazták meg kifogásukat a bizottságnak, mely szerint a jogállamisági mechanizmus nem egyezik a júliusi megegyezéssel és nem elfogadható.

A konzervatív-liberális Die Welt című lapban szintén Magyarországot és Lengyelországot bírálták egy véleménycikkben. A publicisztika szerzője szerint Varsó és Budapest sok pénzt kapnak Brüsszeltől, az uniós szabályokat a kormányok azonban nem akarják elismerni, sőt a költségvetés blokádjával fenyegetnek, ha túlságosan kontroll alá vonják őket. Mindezzel azonban a szerző szerint saját maguknak tennének keresztbe. Magyarország körülbelül egymilliárd eurót fizet az EU költségvetésébe és ötmilliárd eurót kap ugyaninnen. Ez a pénz pedig nem a mennyből esik, hanem többek közt Németország polgárai adják.

„A két kormánynak el kellene gondolkodnia arról, milyen jövő felé tartanak, ha a régi tagállamok társadalmai elveszítik szolidaritásukat. Lengyelország és Magyarország belépésük óta kötelességgel tartoznak a jogállamiság felé. Ha ezt aláássák, megsértik az alapszabályokat”

– fogalmazott a szerző, aki szerint az logikus, hogy az EU a következő költségvetésnél lehetőséget akar teremteni arra, hogy visszatartsa a pénzeket a két országtól.

„Nem csoda, hogy a két ország vétóval fenyeget, de épp ebben van lehetőség: hiszen, ha a költségvetés zárolásra kerül, Varsó és Budapest egy centet sem kapnak – mindezt a járvány közepén, amikor mindkettőnek szüksége van a támogatásokra.”

Blokkolja Orbán a koronavírust segítő milliárdokat? címmel jelent meg cikk a Tagesspiegel.de oldalán, tekintettel arra, hogy Brüsszelben hétfőn szavaznak az EU tagállamok a koronavírus miatti 750 milliárd eurós alapról. A cikk említést tett arról, hogy Angela Merkel csütörtökön személyesen beszélt Orbánnal és a lengyel miniszterelnökkel, mivel ők a jogállamisági mechanizmus kritikusai, amiről hétfőn szintén szavaznak. A szerző úgy fogalmazott:

főleg Magyarország vétóján bukhat el a teljes koronavírus miatti helyreállítási alap.

Az uniós anyagi támogatások jogállamisági kritériumokhoz való kapcsolásáról szóló szavazáshoz minősített többségre van szükség, ami azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország még az ellenszavazatukkal sem tudják meggátolni a jogállamisági mechanizmus elfogadását. Ezzel ellentétben az említett koronavírust segítő alap esetén egyhangú szavazásra van szükség.

Az, hogy Magyarország ezt meggátolhatja, már szerdán világossá vált Brüsszelben, miután egy ülés után azt közölte Magyarország, hogy nem tudja elfogadni a pénzügyi csomagot, mert elutasítja a mechanizmus jelenlegi formáját.

Az azonban meglehetősen valószínűtlen, hogy az Európai Parlament Magyarországra és Lengyelországra való tekintettel lényegi változtatásokat engedne a mechanizmusban. Továbbá a szerző kitért arra, hogy a mechanizmus részletei júliusban kerültek kidolgozásra Merkel, Orbán és a többiek jelenlétével, s az uniós képviselők többségében arra törekedtek, hogy a jövőben a bíróságok függetlensége is egy kritérium legyen az uniós pénzek kiosztásakor.

Orbán és Morawiecki azonban a tagállamoktól sem számíthattak támogatásra, hiszen a skandináv országok, Hollandia és Belgium is azon országok közé tartoznak, akik a jogállamisági feltételek szigorú betartása mellett állnak.