Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjával kezdődött a kilencedik alkotmánymódosítás vitája az Országgyűlésben.
– A kormány Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslata a hazánk, családjaink és gyermekeink biztonságát hivatott szolgálni
– kezdte felszólalását a tárcavezető. Hozzátette, hazánk Alaptörvénye szövetség a múlt, a jelen és a jövő között. – Élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát, illetve meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit – mondta Varga Judit az Alaptörvényről.
Az igazságügyi miniszter elmondta, alkotmányunk védendő értékként tekint a családra, utódainkra, nemzeti kultúránkra. – Azonban manapság ezek az értékek veszélybe kerültek
– fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette: a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot.
– Az alkotmányozónak ezért a korábbiaknál is világosabban kell rögzítenie az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége – mondta Varga Judit, aki szerint ilyen a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, valamint ilyen garancia az állam azon törekvése, hogy biztosítsa a hazánk önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést. Varga Judit szerint ezen garanciák lefektetése nyomán a magyarság erős, biztonságot adó közösségként maradhat fent.
A módosítás nyomán az alkotmányozó hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett – mondta a miniszter.
– Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való intézményi függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti
– emelte ki Varga Judit. Hozzátette: ezzel elismerik az ilyen alapítványok kiemelkedő, értékteremtő szerepét, különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén.
Kifejtette: az Alaptörvény önálló, közpénzekről szóló résszel rendelkezik, ugyanakkor annak fogalmát eddig nem határozta meg. A kabinet által benyújtott javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében – szögezte le a tárcavezető.
Varga Judit kitért arra is: a módosítás nyomán
a korábbi 6 helyett 3 esetkörre, hadiállapotra, szükségállapotra, veszélyhelyzetre módosul a különleges jogköri esetkörök rendszere. – Egy korszerű, a változó biztonsági kihívásokhoz jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja
– hangsúlyozta a tárcavezető.
– Szükséges a családi élettel és a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természeti adottságán alapuló megállapítást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi, hiszen nem válhatunk biológiatagadókká – emelte ki a tárcavezető. Varga Judit rávilágított ugyanakkor arra is, hogy egy, a napokban megjelent szakcikk szerint az egyéni fejlődésnek lehetnek az általánostól vagy a többségtől eltérő irányai. Az ezekhez való konfliktusmentes viszonyulás és a tolerancia a fejlett társadalmakban, így hazánkban is alapvető elvárás.
– Ugyanakkor nem fogadható el a biológiai törvényszerűségek és a társadalmi, kulturális tradíciók megtagadásával a gyermekek személyiségfejlődési folyamatába való külső beavatkozás – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy a cél nem egyes társadalmi csoportok jogainak csorbítása, hanem a legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének előmozdítása.
