Varga Judit: Nem válhatunk biológiatagadókká

A miniszter az alaptörvény módosítása vitájában kijelentette: az apa férfi, az anya pedig nő.

Budapest, 2020. november 10. Varga Judit igazságügyi miniszter felszólal a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztés vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2020. november 10-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjával kezdődött a kilencedik alkotmánymódosítás vitája az Országgyűlésben.

– A kormány Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslata a hazánk, családjaink és gyermekeink biztonságát hivatott szolgálni

– kezdte felszólalását a tárcavezető. Hozzátette, hazánk Alaptörvénye szövetség a múlt, a jelen és a jövő között. – Élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát, illetve meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit – mondta Varga Judit az Alaptörvényről.

Az igazságügyi miniszter elmondta, alkotmányunk védendő értékként tekint a családra, utódainkra, nemzeti kultúránkra. – Azonban manapság ezek az értékek veszélybe kerültek

– fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette: a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot.

– Az alkotmányozónak ezért a korábbiaknál is világosabban kell rögzítenie az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége – mondta Varga Judit, aki szerint ilyen a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, valamint ilyen garancia az állam azon törekvése, hogy biztosítsa a hazánk önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést. Varga Judit szerint ezen garanciák lefektetése nyomán a magyarság erős, biztonságot adó közösségként maradhat fent.

A módosítás nyomán az alkotmányozó hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett – mondta a miniszter.

– Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való intézményi függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti

– emelte ki Varga Judit. Hozzátette: ezzel elismerik az ilyen alapítványok kiemelkedő, értékteremtő szerepét, különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén.

Kifejtette: az Alaptörvény önálló, közpénzekről szóló résszel rendelkezik, ugyanakkor annak fogalmát eddig nem határozta meg. A kabinet által benyújtott javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében – szögezte le a tárcavezető.

Varga Judit kitért arra is: a módosítás nyomán

a korábbi 6 helyett 3 esetkörre, hadiállapotra, szükségállapotra, veszélyhelyzetre módosul a különleges jogköri esetkörök rendszere. – Egy korszerű, a változó biztonsági kihívásokhoz jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja

– hangsúlyozta a tárcavezető.

– Szükséges a családi élettel és a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természeti adottságán alapuló megállapítást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi, hiszen nem válhatunk biológiatagadókká – emelte ki a tárcavezető. Varga Judit rávilágított ugyanakkor arra is, hogy egy, a napokban megjelent szakcikk szerint az egyéni fejlődésnek lehetnek az általánostól vagy a többségtől eltérő irányai. Az ezekhez való konfliktusmentes viszonyulás és a tolerancia a fejlett társadalmakban, így hazánkban is alapvető elvárás.

– Ugyanakkor nem fogadható el a biológiai törvényszerűségek és a társadalmi, kulturális tradíciók megtagadásával a gyermekek személyiségfejlődési folyamatába való külső beavatkozás – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy a cél nem egyes társadalmi csoportok jogainak csorbítása, hanem a legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének előmozdítása.

– A születési nem nem hit, ideológia, meggyőződés kérdése, hanem egy biológiai adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet. Az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Ha ezt tagadjuk, a biológiát tagadjuk – összegzett a tárcavezető. Kiemelte: szeretném, ha mindenki megértené, hogy a sajtóvisszhangokkal szemben Magyarország kormánya egyetlen társadalmi csoportot sem kíván megtámadni, vagy meglévő jogait csorbítani. De szeretném, ha mindenki megértené, hogy gyermekeink jogai sem csorbulhatnak egyes érdekcsoportok vagy ideológiai trendek nyomására.

– A javaslat egyértelműen definiálja a közpénz fogalmát, amely az átlátható felhasználás garanciája – mondta az igazságügyi miniszter.

Varga Judit a különleges jogrend kapcsán történő változtatásokról elmondta: korszerű módon és további garanciák beiktatása mellett a legsúlyosabb kihívások és fenyegetések elhárítására tett kísérletek hatékonyságát növeli a javaslat. Az egyik új elem, hogy hadiállapot idején – a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó korábbi felhatalmazáshoz hasonlóan – az Alaptörvény a kormány számára lehetővé teszi az Országgyűlés rá átruházott jogkörök gyakorlását, és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben.

A különleges jogrenddel kapcsolatos változtatások eredményeképpen az Országgyűlés rendelkezik a különleges jogrend fenntartása felett, hiszen felhatalmazás hiányában a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva szűnik meg – világított rá Varga Judit. Az Országgyűlés továbbra is jogosult a kormány által a rendkívüli jogrend idején meghozott intézkedések felülvizsgálására és hatályon kívül helyezésére.

– Fontos kiemelnem, hogy a különleges jogrendre vonatkozó új intézkedések csak 2023. július 1-jén lépnének életbe a javaslat értelmében – fejezte be expozéját Varga Judit.