A magyarság a következő évtizedekben sikertörténetté válhat

Magyarországnak ugyanazokat a jogokat kell követelnie, amelyeket más nemzeti kisebbségek is élveznek. Ezt azonban nehezen dolgozzák fel azok a szomszédos országok, amelyek úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek velünk, mert tetteik úgyis visszhangtalanok maradnak – jelentette ki Grezsa István a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A miniszteri biztos a Trianon 100 emlékévet értékelve elmondta: legalább akkora feladat nemzetpolitikát csinálni a csonka Magyarország határain belül, mint a határon túl.

Budapest, 2017. november 14. Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program második üteméről tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Duna Palotában 2017. november 14-én. Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg 2019 végéig. MTI Fotó: Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Grezsa István úgy fogalmazott, hogy a baloldal néha „hidegrázást kap” a nemzeti ügyektől, a jobboldalnak pedig egy korszerűbb, érthetőbb, mindenki számára egyforma jelentéstartalommal bíró megközelítést kéne megfogalmaznia. Elmondta, hogy a fiataloknál egy érdekes kettősséget tapasztal: azok, akik elutasítják a nemzeti gondolatatot, mert szégyellik, hiszen a média azt közvetíti feléjük, hogy az korszerűtlen, hogy az „hülyeség”, azok az otthonról hozott minták alapján mégiscsak napi szinten gyakorolják a magyarságukat. A politikus összességében úgy látja, hogy jó irányba haladunk, mivel formálódik egy olyan ifjúság, amely meg fogja találni, hogy miként lehet újrafogalmazni a saját igazságait.

A miniszteri biztos kitért rá, hogy a trianoni tragédia után száz évvel sikerült elmélyítenünk a barátságot, és az együttműködést azokkal, akikkel jóban vagyunk, akiknek pedig nem tetszünk, azoknak az nem tetszik, hogy erősödünk.

– Amíg ezt a békát nem nyelik le, addig lehetnek köztünk súrlódások, de nekünk mindenkire szükségünk van a Kárpát-medencében, akkor is, ha vitánk van velük – húzta alá. Véleménye szerint

ez a gondolkodásmód, amely lezárja Trianont, ami nem felejti el a veszteségeket és a békediktátum égbe kiáltó igazságtalanságát, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a XXI. században nekünk, keletieknek kell megújítanunk a nyugat-európai értékvesztett közösséget.

– Ehhez gazdasági erő, erkölcsi és tudástöbblet kell – közölte, hozzátéve: ennek a térségnek, Lengyelországtól a Baltikumon át egészen a Balkánig van egy olyan óriási tartaléka, amit ha egyfajta közös gondolkodásba tudunk szervezni, akkor a történelemkönyvekben ezt az időszakot úgy fogják emlegetni, hogy a kelet-európai népek újrakezdése. Esély arra, hogy megvalósítsák azt, amire évszázadok óta vágyakoztak, hogy Európa gazdagabb feléhez tartozzanak. – Ebben hazánk, méretéhez és lakosságszámához viszonyítva aránytalanul nagy munkát végzett az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta Grezsa István.