A veszteség mértéke miatt feldolgozhatatlan, ami száz esztendeje Trianonban történt. Tényszerűvé vált, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe – mondta a beszélgetés elején Grezsa István. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos úgy véli,
Magyarországnak ugyanazokat a jogokat kell követelnie, amelyeket Európában más kisebbségek hétköznapi módon élveznek.

– Ezt azonban azok a szomszédos országok dolgozzák fel nehezen, akik száz éve azt látják, hogy bármit megtehetnek velünk, mert tetteik úgyis visszhangtalanok maradnak – tette hozzá. Ugyanakkor egyértelművé kell tennünk – hangsúlyozta – hogy a befolyásunkat, tekintélyünket és gondolkodásmódunkat az egész Kárpát-medencére ki kívánjuk vetíteni.
Ez azonban semmiképpen nem irányul a szomszédaink ellen, sőt egyre inkább megtapasztalhatják, hogy jó velünk együttműködni, mert ebből nekik is előnyük származik.
– A Trianon-trauma lelkekben történő lezárásának a kulcsa az, hogy a Nyugat elszívó hatását meg tudjuk-e fordítani azáltal, hogy a kelet-európai népek a hátrányból előnyt kovácsolnak. Nekünk, a kommunista elnyomó diktatúráknak köszönhetően van egy természetes immunitásunk a szabadságunkat korlátozó beavatkozásokkal szemben. Ezek a népek mindig megérezték, hogy mire van szükség a túlélésükhöz.
Ez a közös érdek kéne, hogy felülírja a nemzeti türelmetlenség és gyanakvás légkörét, hiszen a Visegrádi együttműködéssel világosan megmutattuk, hogy együtt lehet élni a közös érdekeken alapuló állami együttműködésben azzal, hogy a kisebbségijog-biztosítás területén nincs minden rendben – fejtette ki a miniszteri biztos.
Grezsa István szerint a digitalizáció és a globalizáció révén a világ egy nagy világfaluvá alakult, ezért sokkal inkább felértékelődött a lokalitás, a szülőföld, a helyi hagyományok, a szomszédságpolitika fontossága, ami most, a világjárvány idején kristálytisztán megmutatkozott. Úgy fogalmazott: a következő évtizedekben a magyarság sikertörténetté válhat, és úgy is képeseknek kell lennünk újjászervezni magunkat, hogy a mai magyar népesség többsége a mának él, és nem gondol arra, hogy mi lesz a gyermekeinkkel, unokáinkkal. – Az a gondolkodásmód terjedt el, amely nélkülözi a felelősségvállalást,
éppen ezért legalább annyi feladatunk van a csonka Magyarország határain belül nemzetpolitikát csinálni, mint amennyire sikeresek voltunk a határon túli nemzetpolitikában.
A trianoni békediktátum századik évfordulóján meghirdetett nemzeti összetartozás évében nem léptünk kellően előre ebben a kérdésben – jelentette ki. Hozzáfűzte: ebben a politikának nagy felelőssége van; sajnos a napi csatározások „szennyes hullámába” belekerült a határon túli magyarok ügye, amiről korábban közmegegyezés volt.
Szavai szerint
a baloldali ellenzék felébreszti azokat a reflexeket, amelyeket a kommunizmusban is sulykoltak, hogy minden, ami nemzeti, az káros, mert valaki ellen irányul.