A drasztikusan fogyatkozó cigánycsuk lett az év madara hazánkban

A magyar állomány 1999–2019 között 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195–210 ezer párra tehető.

Ezúttal a cigánycsuk nyerte a versenyt Forrás: MME/Nagy Róbert

A cigánycsuk lett 2021 madara, miután az internetes szavazóknak köszönhetően ez a faj kapta a legtöbb voksot – erről tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szervezet emlékeztetett arra, hogy 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

A négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, tavaly nyáron ismét a lakosság választhatott három faj közül (cigánycsuk, kis őrgébics, sordély).

Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a cigánycsuk kapta, így idén ez a faj az év madara.

Ezúttal a cigánycsuk nyerte a versenyt
Fotó: MME/Nagy Róbert

Az MME kifejtette: a cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területeinek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ, fészekalja alkalmanként 4–7 tojásból áll.

A cigánycsuk rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti.

Az őszi vonulás nagy része szeptember–októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetnek.

A magyar állomány az 1999–2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195–210 ezer párra tehető.

Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédő szerek okozta rovartáplálék-hiány áll.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaságban is működőképes, olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.