A Bizottság 2021-es munkaprogramjáról a Green Policy Center egy korábbi cikke alapján már lapunk is írt, ez főként az új, megnövelt, legalább 55 százalékos kibocsátás-csökkentési cél joganyagba történő átültetésével foglalkozik. Főbb pontjai röviden az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) és az az alá nem tartozó szektorok (mint a közlekedés, a mezőgazdaság vagy az épületek) tagállami kibocsátás-csökkentési céljainak újratárgyalása lesznek, amelyek komoly vitákat válthatnak ki az év során.
Az év legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai eseménye a 2021 novemberében esedékes ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény részes feleinek a sorban 26., éves konferenciája, a COP26 lesz Glasgowban, Skóciában, amelyet idén az Egyesült Királyság elnököl – hívja fel a figyelmet a Green Policy Center. Mint ismeretes, a COP26-ot a globális koronavírus-pandémia következtében elhalasztották, eredetileg 2020 novemberében rendezték volna meg. A Részes Felek Konferenciája (Conference of Parties) a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma,
az itt meghozott döntések alakítják a részes felek, vagyis a részt vevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait.
Akit részletesebben érdekel a klímakonferenciák működése, az ebből a magyar nyelvű cikkből tájékozódhat a témáról. De hogy miért is lesz érdekes az idei klímakonferencia?
A párizsi megállapodás nóvuma, hogy a kiotói rendszertől eltérően nemcsak az úgynevezett fejlett országoknak, hanem minden országnak klímavédelmi vállalásokat, úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulást (angol mozaikszóval NDC) kell benyújtaniuk az ENSZ-nek, amely meghatározza, milyen célokat terveznek elérni.

Fotó: Reuters
Az EU és tagállamai is nyújtottak be ilyen vállalást; ebben azt vállalták, hogy 2030-ra legalább negyven százalékkal csökkentik kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest, ezt pedig közösen teljesítik. Ezeket a vállalásokat minden országnak ötévente felül kell vizsgálni, és vagy frissíteniük kell azokat új szakpolitikákkal, vagy magasabb célokat kell elfogadniuk.