Simicskó István kiemelte, hogy az új szabályozással az alaptörvény világossá teszi: a hadiállapot az a különleges jogrend, amely elsődlegesen katonai válaszlépéseket kíván meg, a szükségállapot az országon belüli konfliktusok kezelésére szolgál, veszélyhelyzet pedig továbbra is a katasztrófa típusú válsághelyzetek elhárítására hirdethető ki. Előbbiek kihirdetésére továbbra is az Országgyűlés jogosult, utóbbi esetén pedig az Országgyűlés a kormány által harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást.
A demokratikus kontroll csökkenésével kapcsolatos ellenzéki félelmekkel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta: az új szabályozás alapvető elemét képezi, hogy a korábbiakkal ellentétben az Országgyűlés működése a különleges jogrendi időszakban is folyamatos lesz, tehát a kormány által hozott rendkívüli intézkedések bármikor felülvizsgálhatók.
Fontosnak nevezte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felállított operatív törzs működését, amely naponta tájékoztatta a közvéleményt, így a nyilvánosság is közvetlenül értesülhetett a meghozott döntésekről; ez önmagában is erősíti a különleges jogrenddel kapcsolatos közbizalmat, ami elengedhetetlen a döntések végrehajtásához.
Széles körű jogosultságok
Simicskó István emlékeztetett rá, hogy a mindenkori kormány részére azért kell széles körű jogosultságokat biztosítani, hogy a biztonság garantálása érdekében a lehető legoperatívabban, a legrövidebb időn belül legyen lehetőség a védekezés megkezdésére és a szükséges döntések meghozatalára az emberéletek megóvása érdekében.
– Valamennyi intézkedés azonban az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság folyamatos ellenőrzése alatt áll, így nem sérülhetnek a demokratikus intézmények
– tette hozzá a politikus.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!