Az alaptörvény legutóbbi módosításával az Országgyűlés döntött a különleges jogrendi szabályozás megváltoztatásáról. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője lapunknak elmondta: a módosítás célja az volt, hogy Magyarországnak a XXI. századi biztonsági kihívásoknak megfelelő, rugalmas és a jelenleginél is hatékonyabb, mindemellett megfelelő jogállami garanciákkal rendelkező megoldása legyen a rendkívüli helyzetek kezelésére. Hangsúlyozta, hogy
a mostani módosítás nem kizárólagosan a járvánnyal összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket, hanem egy korábban kezdődött előkészítő munka eredményeként általánosságban korszerűsíti a különleges jogrendi szabályokat,
figyelembe véve a nemzetközi mintákat és a működés hazai tapasztalatait.
Operatív szerep
– Szükséghelyzetben a különleges alkotmányos szabályoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a válságkezelési és rendkívüli intézkedések gyors és hatékony meghozatalát, valamint ezek végrehajtását, mindezt az alkotmányos szervek által kontrolláltan – fejtette ki a KDNP politikusa, aki szerint nem lehet elégszer ismételni, hogy a rendkívüli felhatalmazással rendkívüli felelősség is jár. A magyar jogrendben ilyen operatív szerepre pedig egyértelműen a kormány a legalkalmasabb.
Simicskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő minden bizonnyal tartogat még ismeretlen kihívásokat a világ, Európa és Magyarország számára is.
– A megszerzett tapasztalatok nemcsak a koronavírus okozta járványhelyzetben, hanem bármilyen válság kezelése során értékesek,
ezért is volt szükség egy másfajta, egyszerűbb és letisztultabb koncepció kidolgozására – mondta a KDNP frakcióvezetője. A különleges jogrendi szabályozást érő ellenzéki bírálatok kapcsán Simicskó emlékeztetett, hogy a rendszerváltás még egy kétpólusú, a hidegháborúból épphogy csak kilábaló világban zajlott le, amely a Nyugat és a Kelet szembenállására épült, ezáltal biztonságpolitikailag is a régi beidegződések voltak meghatározók. Mára azonban minden megváltozott. – A globalizáció masszív térnyerésével merőben másfajta biztonsági kihívásokkal szembesülünk.
Az eltelt időben tanúi lehettünk többek között egy terrorista állam felemelkedésének, a globális migrációs válság kitörésének, valamint az egész világot elborító pandémiának is. A különleges jogrendi szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése az új típusú veszélyekkel is számol, tehát minden magyar érdekét szolgálja
– fejtette ki a politikus.
Hadiállapot, szükségállapot
A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője ismertette, hogy a mostani módosítás nyomán az eddigi hat különböző különleges jogrendi tényállás – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás – helyett három, a modern kihívásokhoz igazított, letisztultabb kategória – hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet – kap helyet az alaptörvényben. Simicskó István utalt rá, hogy európai szinten Magyarországon volt a legtöbb különleges jogrendi esetkör az alkotmányos szabályozásban, amely – véleménye szerint – a korunkra jellemző biztonsági környezetben mind a felkészülés, mind a komplex helyzetekben való gyors döntéshozatal szempontjából nehézségeket okozhatott volna.
