Százezres bírság jár az engedély nélküli agancsgyűjtésért

Egy illegális agancsgyűjtés miatt keletkezett vitában gyilkossági ügyben is nyomozott már a rendőrség.

a vadászatról szóló törvény értelmében minden erdei vad az állam tulajdonában van. Forrás: police.hu

A koronavírus okozta korlátozó intézkedések egyik pozitívuma, hogy megnőtt az emberek kedve a kiránduláshoz, túrázáshoz. Az erdőjárásnak azonban vannak olyan szabályai, amikkel nem árt tisztában lenni, súlyos bírságot, esetlegesen szabadságvesztést is kockáztathat az, aki ezeket nem tartja be. A tél közepétől tavaszig ilyen az engedély nélküli agancsgyűjtés, az őzbakok, szarvasbikák levetett, elhullajtott agancsai az erdő tulajdonosát illetik meg. Az agancs elvitele lopásnak számít, nem árt tisztában lenni ennek a jogkövetkezményeivel. A januári Buda környéki, zalai, pilisi, somogyi, vasi, bakonyi túrázók már belebotolhatnak az agancsokba, a legjobb tanács, ha gyönyörködnek benne és otthagyják a földön, az erdőben.

A magyarországi vadállomány védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény értelmében minden erdei vad az állam tulajdonában van. A törvény szerint a vadászterületen hullatott agancs a vadászatra jogosult jogi vagy természetes személy tulajdonát képezi. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. A hullatott agancsot összeszedni csak az arra jogosult engedéllyel rendelkezőknek szabad, ennek megfelelően a gyűjtésre csak a tulajdonos, a vadgazdálkodó írásbeli engedélyével nyílik lehetőség.

Homoki András igazságügyi vadgazdálkodási szakértő szerint az engedély nélküli gyűjtés esetében az eltulajdonított agancs értéke határozza meg a cselekmény minősítését. Az ötvenezer forintot meg nem haladó értékig tulajdon elleni szabálysértés, vagyis lopás valósulhat meg. A szervezett lopás jó üzlet, a feketepiacon 5–15 000 forintot is lehet keresni egykilónyi aganccsal. Az erdészek, vadászok az erdők színesfémtolvajainak nevezik az agancsozókat.

Az eltulajdonított agancs értéke határozza meg a cselekmény minősítését – Fotó: police.hu

A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt szinte minimálisra csökkent a vadászatok száma, elszaporodtak a vadak, a megnőtt erdei turistaforgalom viszont rendkívüli módon megzavarhatja a téli időben nehezebben táplálékhoz jutó állatokat. Január 7-e után az egész országban havazás várható, a kirándulók ellepik a havas hegyi utakat, megzavarva az állatokat. A vadgazdálkodási szakértő szerint az agancsát elhullajtott állat amúgy is legyengült, nehezebben tud védekezni, nehezebben védi meg a nőstényeket, emiatt zavart, könnyebben megriad. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén korábban volt olyan esetre is példa, hogy az agancshullatás közben megzavart szarvasbika megrémült és szakadékba zuhant, a Vértesben, Gyarmatpusztánál pedig egy befagyott tó jege szakadt be a megzavart állatok miatt.

Soós Csaba, a gerecsei erdészet természetvédelmi őre szerint nem azokkal a kirándulókkal van a nagyobb baj, akik egy-két elhullajtott agancsot felszednek és hazavisznek. Természetesen ez is jogsértő cselekmény, éppen ezért figyelmeztetik már most az erdő szabályait kevésbé ismerő kezdő turistákat, hogy százezer forintra is büntethetik azokat, akik emlékként, dísztárgyként hazavisznek egy erdőből egy hullatott agancsot. Az igazi probléma azokkal van, akik évről évre, szervezetten, akár többen összeállva, üzletszerűen keresik és szedik össze az agancsokat, hogy aztán eladják a kereskedőknek, akik dísztárgyakat, késmarkolatokat faragnak az agancsokból. Az erdőőr kiemelte, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársainak, a nemzeti parkok őreinek, a hivatásos vadászoknak joguk van átvizsgálni a turisták zsákjait, s ha abban jogszerűtlenül megszerzett dolgot találnak, értesítik a rendőrséget.

A hazai erdővédő társadalom az orvvadászokkal egyenrangúnak tartja a nyereségvágyból „agancsozókat”. Az illegális gyűjtők kutyával, motorral is hajtják az állatokat, csapdákat, hurkokat, drótot húznak ki a téli vadetetők környékén, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa. Ebbe bele is pusztulhat az állat, az agancstolvajt pedig állatkínzás miatt is felelősségre vonhatják.

Az agancslopásokhoz több súlyos bűncselekmény is köthető. 2019-ben tizenkét év letöltendő szabadságvesztésre ítélt emberölési kísérlet miatt a Szombathelyi Törvényszék egy férfit, aki rendszeresen szállított lopott agancsokat egy vállalkozónak. Egy két és fél milliós szállítmányon összevesztek, az agancstolvaj a trófeák helyett engedély nélküli puskájával várta a vevőt, akire rálőtt, életveszélyesen megsebesítette.

Évente akár 20 000 kilónyi szarvasagancsot is kicsempészhettek az országból
Fotó: police.hu

Tavaly év elején a Pápa környéki erődben értek tetten négy férfit, akik a télen hurokba gabalyodott és elhullott – azt nem sikerült bebizonyítani, hogy a csapdákat ők állították – szarvasok fejét levágva jutottak agancsokhoz. 2018-ban Devecsernél egy kaposvári férfi bukott le egy rendőri ellenőrzés során, több millió forint értékű agancsot lopatott ki környékbeliekkel a Bakony erdeiből.

2008 januárjában jött létre az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködési megállapodás azzal a céllal, hogy megelőzhessék az elhullott agancsokkal kapcsolatos jogellenes cselekmények elkövetését. Korábban, nem hivatalos becslések szerint évente akár 20 000 kilónyi szarvasagancsot is kicsempészhettek az országból, el lehet képzelni, milyen mértékben ment a törvénytelen üzlet, ha egy közepesen fejlett bika agancsának párja 10-12 kilót nyom. Az agancsok felvevőpiaca Kína volt, ahol potencianövelő szereket készítettek a magyar szarvasok koronájából.