Ami a Jobbik vezetőit illeti, a párt elérte és túl is van a mélyponton abban az értelemben, hogy az elmúlt két és fél évben a szervezet meghatározó, első vonalas politikusai már hátat fordítottak a pártnak. – A Jakabhoz lojális magasabb körökben érdemi kilépési hullámra nem számíthatunk – magyarázza az elemző, hozzátéve: sokkal nagyobb kérdés, hogy a 2018-as választási kampányhoz hasonlóan vajon az úgynevezett nagypolitikából kimaradó helyi szervezetek szereplői, vezetői meddig lesznek hajlandók türelemmel nézni azt, hogy a Jobbikból gyakorlatilag a Gyurcsány fémjelezte baloldali kényszerkoalíció egyik szatellitszervezete lett. Könnyen lehet ugyanis, hogy Jakab Péter miniszterelnök-jelölti ambícióit még azelőtt elfojtja a kényszerkoalíció, hogy a baloldali szavazók véleményt alkothatnának róla.
Gyengülő pozíció
Sümeghi Lóránt az elemzésében felhívja a figyelmet rá, hogy a Jobbik egy évtized leforgása alatt gyakorlatilag felszámolta a mozgalmi gyökerű szervezeti struktúráját, amely nemcsak a párt egyik identitást képző sarokpilléreként szolgált, hanem komoly politikai haszna is volt. A többnyire fiatalokból álló egykori aktivista- és tagsági hálózatuk hat-nyolc évvel ezelőtt kiemelkedő intenzitással volt képes felvenni a versenyt a nagy pártok kampányeszközeivel, azonban a párt alól e hálózat nagy része – ahogyan a meghatározó politikusaik is – eltűnt. Ha a Jobbik képtelen lesz érdemi, aktív szerepvállalásra rávehető tagságot felmutatni, könnyen lehet, hogy a baloldali pártok kötelékében Jakabék eddig sem túl erős alkupozíciója még tovább gyengül – zárul az elemzés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!