„Tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek”

Míg a kétezres évek derekán egy tízforintost is alig lehetett elejteni a hazai bölcsészkarokon, annyira tömve voltak hallgatókkal, az utóbbi években egyre csak azt hallani, hogy a műszaki-mérnöki-informatikai tudás a siker záloga. Jól ismerjük a sztereotípiát, miszerint bölcsészdiplomával leginkább a call center–gyorsétterem-tengelyen boldogulhatnak a pályakezdők. Hogy ez mennyire nem így van, azt az jelzi, hogy a hallgatók bizalma töretlen az elméleti tudományok iránt: sokadik éve minden felvételin az ELTE BTK gyűjti be a legtöbb jelentkezőt. Az ország vezető karának leköszönő és újonnan hivatalba lépő dékánjával, Sonkoly Gáborral és Bartus Dáviddal a bölcsészképzés XXI. századi kihívásairól és lehetséges fejlesztési irányairól beszélgettünk.

ELTE dékán Fotó: Kurucz Árpád

Minden idők legfiatalabb dékánjával indítja új szemeszterét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK). Bartus Dávid dinamikus lendülettel és nagy tervekkel vág bele a kar vezetésébe, lapunknak azt mondja: hivatalba lépése nem jelent törést a kar életében, mert ő is az előző évek vezetői mentalitását szeretné követni.

– A békés és stabil átmenet különösen fontos a mostani, bizonytalansággal terhelt időszakban. Szeretnénk megtartani a hazai egyetemek közti vezető szerepünket és lehetőség szerint tovább növelni a hallgatói létszámunkat, ezért számos fejlesztést tervezünk a karon – magyarázza Bartus Dávid, kiemelve: ősztől több új képzéssel, például színháztudományi mesterképzéssel bővítik a palettát, de újdonság a mozgókép szak is, emellett számos mesterképzésüknek elindították az angol nyelvű változatát is, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik az idegen nyelvű képzések iránt.

Bartus Dávid (balra) a hivatalba lépő, és Sonkoly Gábor, a leköszönő dékán Fotó: Kurucz Árpád

Nyitni a munkáltatók felé

A BTK éléről távozó Sonkoly Gábor, a történettudományi doktori iskola vezetője hozzátette: meglévő mesterképzéseik is jelentősen átalakulnak, megújulnak. – Mi az ELTE BTK-n hetven különböző nyelvet oktatunk, ennél szélesebb kínálata csak a pekingi diplomataképző intézetnek van a világon.

Nyelvszakjaink tehát az egyik fő vonzerőnket adják, mégis évről évre kihívást jelent, hogy az alapképzés után rengeteg hallgatónkat már elszívja a munkaerőpiac, és a fiatalok nem lépnek tovább a mesterszakokra. Éppen ezért most azon vagyunk, hogy a nyelvi mesterképzéseinket gyakorlatiasabbá, a munkáltatók számára is érdekesebbé, vonzóbbá tegyük.

A célunk, hogy ezek a képzések már ne csak filológiai jellegű tudást adjanak, hanem sokkal több kulturális, gazdasági ismeretet is kínáljanak az adott kulturális régiókra vonatkozóan. Hallgatóinknak így nemcsak a nyelvtanári pálya lesz elsősorban kézenfekvő, hanem kultúrdiplomaták, tolmácsok, külgazdasági kapcsolatokat építő szakemberek is lehetnek – mutat rá Sonkoly Gábor, aki szerint hatalmas tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek.

– Mondhatjuk azt, hogy a jövő a robotoké, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden korábbinál jobban felértékelődik az értelmezés, az érvelés, az információszűrés, a kritikus gondolkodás szerepe. A bölcsészek sokat emlegetett munkanélkülisége egyébként nem létezik, ezt az előítéletet a diplomás-pályakövetési adatok ­egyértelműen cáfolják – hangsúlyozza.

Előnyben az írástudók

– Tény viszont – veszi át a szót Bartus Dávid –, hogy a mesterszakokon tanulók létszáma gyakorlatilag az ország valamennyi egyetemén csökken, a diákoknak viszonylag kis hányada képzeli el a jövőjét tudományos pályán, professzorként, kutatóként, egyre kevesebben jelentkeznek a doktori képzésekre is.

Szeretnénk, ha a mesterszakjaink a társadalmi hasznosulás, az alkalmazott tudományok és a vállalati kapcsolatok irányába mozdulnának el. Eddig az innováció nem elsősorban a bölcsészettudományokra volt jellemző, és mi szeretnénk ezen változtatni. Hatalmas lehetőségeket rejt például a digitális bölcsészet vagy az egyre fontosabbá váló archeogenetika. A klasszikus bölcsésztudással remekül ötvözhető a mesterséges intelligencia – fogalmazott.

Sonkoly Gábor hozzátette: az interneten hatalmas adatbázisok állnak rendelkezésre, de bölcsész szakember, például történész vagy nyelvész kell ahhoz, hogy ezeket értelmezni tudjuk, hogy az iszonyatos mennyiségű adathalmazból a társadalom számára érdekes és hasznos következtetéseket le lehessen vonni. – Azt mondják, ha a bölcsészek a következő évtizedet túlélik, akkor megint róluk fog szólni a tudomány, mint ahogy a XIX. században is róluk szólt – jegyezte meg a professzor.

A BTK két dékánja úgy véli, hogy az innovatív szemlélet egyértelmű és jogos elvárás a társadalom felől egy vezető egyetemmel szemben. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a piaci és a társadalmi elvárásnak való megfelelés mellett megmaradjanak a tradicionális bölcsészértékek, a klasszikus alapkutatások is, vagyis az új irány ne váltsa fel, hanem inkább erősítse, gazdagítsa a régit.

Kiemelték: a kar gazdasági helyzete stabil, sőt komoly beruházások indultak el, az ELTE BTK ad otthont például az egyik nemzeti laboratóriumnak, a digitális örökséggel foglalkozó műhelynek, amely mögött tetemes állami támogatás áll.

Rámutattak arra is, hogy ez évtől változik az egyetemek finanszírozása, miután a létszámalapú állami normatíva mellett most megjelenik egy tudományos, illetve egy üzemeltetési, az épületek fenntartására szolgáló finanszírozási láb is. A modellváltás egyelőre nem érinti az ELTE-t.

Fókuszban a kiválóság

A magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyével kapcsolatban a dékánok azt mondják, hagyományosan nem állunk jól, de látni kell, hogy ezeken a listákon sokszor túlságosan erősen érvényesül az angolszász hatás, emiatt jó néhány német egyetem sem ott szerepel rajtuk, ahol érdemei szerint lennie kellene. Sonkoly Gábor szerint a ranking mára szinte üzletté nőtte ki magát, sokszor a támogató országok egyetemei a kelleténél előkelőbb helyeken szerepelnek, ráadásul nehéz megfelelni a rangsorok elvárásainak, mert a kiválósági szempontok sokszor ellentmondanak a gazdasági szempontoknak. – Szakmai szempontból az a jó, ha minél több oktató jut minél kevesebb hallgatóra, anyagilag viszont egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy kevesebb diákot vegyünk fel – példálózik.

Bartus Dávid hozzáteszi: a Bölcsészettudományi Karon a nyelvészet, a filozófia és a régészet azok a területek, amelyek évek óta a legjobban szerepelnek a rangsorokban. – Az elmúlt három évben nagyon sok energiát fektettünk a karon abba, hogy növekedjen a kiválóságunk, emelkedjen a tudományos publikációk száma és a kutatá­saink külföldi disszeminációja.

– A törekvéseknek van néhány éves átfutási idejük, de bízunk benne, hogy a legtöbb szakterületen hamarosan javulni fog az ELTE BTK pozíciója – fejti ki a dékán.

A két kari vezető szerint komoly lehetőséget rejtenek az intézmény számára a külföldi egyetemekkel való együttműködések is, a közeljövőben ‒ uniós projektek keretében ‒ több kettős képzés is várható az ELTE-n. Az Európai egyetemek elnevezésű projektnek köszönhetően például közös kurzusokat indítanak Barcelona, Dublin, Montpellier és Utrecht egy-egy felsőoktatási intézményével, a hallgatók pedig a képzés egy részét a partnereknél végezhetik. Hasonló együttműködések a doktori képzésekben és a kutatások terén is vannak, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a jövőben.