időjárás 3°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

„Tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek”

Csókás Adrienn
2021.02.19. 06:44
„Tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek”

Míg a kétezres évek derekán egy tízforintost is alig lehetett elejteni a hazai bölcsészkarokon, annyira tömve voltak hallgatókkal, az utóbbi években egyre csak azt hallani, hogy a műszaki-mérnöki-informatikai tudás a siker záloga. Jól ismerjük a sztereotípiát, miszerint bölcsészdiplomával leginkább a call center–gyorsétterem-tengelyen boldogulhatnak a pályakezdők. Hogy ez mennyire nem így van, azt az jelzi, hogy a hallgatók bizalma töretlen az elméleti tudományok iránt: sokadik éve minden felvételin az ELTE BTK gyűjti be a legtöbb jelentkezőt. Az ország vezető karának leköszönő és újonnan hivatalba lépő dékánjával, Sonkoly Gáborral és Bartus Dáviddal a bölcsészképzés XXI. századi kihívásairól és lehetséges fejlesztési irányairól beszélgettünk.

Minden idők legfiatalabb dékánjával indítja új szemeszterét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK). Bartus Dávid dinamikus lendülettel és nagy tervekkel vág bele a kar vezetésébe, lapunknak azt mondja: hivatalba lépése nem jelent törést a kar életében, mert ő is az előző évek vezetői mentalitását szeretné követni.

– A békés és stabil átmenet különösen fontos a mostani, bizonytalansággal terhelt időszakban. Szeretnénk megtartani a hazai egyetemek közti vezető szerepünket és lehetőség szerint tovább növelni a hallgatói létszámunkat, ezért számos fejlesztést tervezünk a karon – magyarázza Bartus Dávid, kiemelve: ősztől több új képzéssel, például színháztudományi mesterképzéssel bővítik a palettát, de újdonság a mozgókép szak is, emellett számos mesterképzésüknek elindították az angol nyelvű változatát is, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik az idegen nyelvű képzések iránt.

Bartus Dávid (balra) a hivatalba lépő, és Sonkoly Gábor, a leköszönő dékán Fotó: Kurucz Árpád

Nyitni a munkáltatók felé

A BTK éléről távozó Sonkoly Gábor, a történettudományi doktori iskola vezetője hozzátette: meglévő mesterképzéseik is jelentősen átalakulnak, megújulnak. – Mi az ELTE BTK-n hetven különböző nyelvet oktatunk, ennél szélesebb kínálata csak a pekingi diplomataképző intézetnek van a világon.

Nyelvszakjaink tehát az egyik fő vonzerőnket adják, mégis évről évre kihívást jelent, hogy az alapképzés után rengeteg hallgatónkat már elszívja a munkaerőpiac, és a fiatalok nem lépnek tovább a mesterszakokra. Éppen ezért most azon vagyunk, hogy a nyelvi mesterképzéseinket gyakorlatiasabbá, a munkáltatók számára is érdekesebbé, vonzóbbá tegyük.

A célunk, hogy ezek a képzések már ne csak filológiai jellegű tudást adjanak, hanem sokkal több kulturális, gazdasági ismeretet is kínáljanak az adott kulturális régiókra vonatkozóan. Hallgatóinknak így nemcsak a nyelvtanári pálya lesz elsősorban kézenfekvő, hanem kultúrdiplomaták, tolmácsok, külgazdasági kapcsolatokat építő szakemberek is lehetnek – mutat rá Sonkoly Gábor, aki szerint hatalmas tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek.

– Mondhatjuk azt, hogy a jövő a robotoké, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden korábbinál jobban felértékelődik az értelmezés, az érvelés, az információszűrés, a kritikus gondolkodás szerepe. A bölcsészek sokat emlegetett munkanélkülisége egyébként nem létezik, ezt az előítéletet a diplomás-pályakövetési adatok ­egyértelműen cáfolják – hangsúlyozza.

Előnyben az írástudók

– Tény viszont – veszi át a szót Bartus Dávid –, hogy a mesterszakokon tanulók létszáma gyakorlatilag az ország valamennyi egyetemén csökken, a diákoknak viszonylag kis hányada képzeli el a jövőjét tudományos pályán, professzorként, kutatóként, egyre kevesebben jelentkeznek a doktori képzésekre is.

Szeretnénk, ha a mesterszakjaink a társadalmi hasznosulás, az alkalmazott tudományok és a vállalati kapcsolatok irányába mozdulnának el. Eddig az innováció nem elsősorban a bölcsészettudományokra volt jellemző, és mi szeretnénk ezen változtatni. Hatalmas lehetőségeket rejt például a digitális bölcsészet vagy az egyre fontosabbá váló archeogenetika. A klasszikus bölcsésztudással remekül ötvözhető a mesterséges intelligencia – fogalmazott.

Sonkoly Gábor hozzátette: az interneten hatalmas adatbázisok állnak rendelkezésre, de bölcsész szakember, például történész vagy nyelvész kell ahhoz, hogy ezeket értelmezni tudjuk, hogy az iszonyatos mennyiségű adathalmazból a társadalom számára érdekes és hasznos következtetéseket le lehessen vonni. – Azt mondják, ha a bölcsészek a következő évtizedet túlélik, akkor megint róluk fog szólni a tudomány, mint ahogy a XIX. században is róluk szólt – jegyezte meg a professzor.

A BTK két dékánja úgy véli, hogy az innovatív szemlélet egyértelmű és jogos elvárás a társadalom felől egy vezető egyetemmel szemben. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a piaci és a társadalmi elvárásnak való megfelelés mellett megmaradjanak a tradicionális bölcsészértékek, a klasszikus alapkutatások is, vagyis az új irány ne váltsa fel, hanem inkább erősítse, gazdagítsa a régit.

Kiemelték: a kar gazdasági helyzete stabil, sőt komoly beruházások indultak el, az ELTE BTK ad otthont például az egyik nemzeti laboratóriumnak, a digitális örökséggel foglalkozó műhelynek, amely mögött tetemes állami támogatás áll.

Rámutattak arra is, hogy ez évtől változik az egyetemek finanszírozása, miután a létszámalapú állami normatíva mellett most megjelenik egy tudományos, illetve egy üzemeltetési, az épületek fenntartására szolgáló finanszírozási láb is. A modellváltás egyelőre nem érinti az ELTE-t.

Fókuszban a kiválóság

A magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyével kapcsolatban a dékánok azt mondják, hagyományosan nem állunk jól, de látni kell, hogy ezeken a listákon sokszor túlságosan erősen érvényesül az angolszász hatás, emiatt jó néhány német egyetem sem ott szerepel rajtuk, ahol érdemei szerint lennie kellene. Sonkoly Gábor szerint a ranking mára szinte üzletté nőtte ki magát, sokszor a támogató országok egyetemei a kelleténél előkelőbb helyeken szerepelnek, ráadásul nehéz megfelelni a rangsorok elvárásainak, mert a kiválósági szempontok sokszor ellentmondanak a gazdasági szempontoknak. – Szakmai szempontból az a jó, ha minél több oktató jut minél kevesebb hallgatóra, anyagilag viszont egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy kevesebb diákot vegyünk fel – példálózik.

Bartus Dávid hozzáteszi: a Bölcsészettudományi Karon a nyelvészet, a filozófia és a régészet azok a területek, amelyek évek óta a legjobban szerepelnek a rangsorokban. – Az elmúlt három évben nagyon sok energiát fektettünk a karon abba, hogy növekedjen a kiválóságunk, emelkedjen a tudományos publikációk száma és a kutatá­saink külföldi disszeminációja.

– A törekvéseknek van néhány éves átfutási idejük, de bízunk benne, hogy a legtöbb szakterületen hamarosan javulni fog az ELTE BTK pozíciója – fejti ki a dékán.

A két kari vezető szerint komoly lehetőséget rejtenek az intézmény számára a külföldi egyetemekkel való együttműködések is, a közeljövőben ‒ uniós projektek keretében ‒ több kettős képzés is várható az ELTE-n. Az Európai egyetemek elnevezésű projektnek köszönhetően például közös kurzusokat indítanak Barcelona, Dublin, Montpellier és Utrecht egy-egy felsőoktatási intézményével, a hallgatók pedig a képzés egy részét a partnereknél végezhetik. Hasonló együttműködések a doktori képzésekben és a kutatások terén is vannak, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a jövőben.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.