Vakcinaügyben is ragadós a magyar példa

A jó szándék és a pénz is megvolt az uniós közös beszerzés sikeréhez, Európa most mégis a sor végén kullog az oltóanyagért. Jogos, hogy az EP-képviselők és általuk a választópolgárok is választ várnak az Európai Bizottságtól a kudarc okait firtató kérdéseikre – erről Tóth Edina beszélt a lapunknak adott interjúban. A Fidesz EP-képviselője, az uniós parlament egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának tagja kifejtette: akárcsak korábban a migráció kérdésében, most a vakcinák kapcsán is pálfordulást látni az unióban, ugyanis egyre többen osztják a magyar véleményt, miszerint a közegészségügyi válsághelyzetben nem lehet a végtelenségig a nyugati vakcinákra várni.

A Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: Németország és Franciaország is az orosz vakcina használatát helyezte kilátásba. Forrás: Európai Parlament

– Bár az első negyedévről van szó, ez még mindig nem biztató mennyiség. Mit gondol, hol csúszott hiba a gépezetbe?

– Több tényező is befolyásolhatta az eseményeket. Véleményem szerint a legnagyobb probléma, hogy az Európai Bizottság túl későn és nem elég mennyiségű oltóanyagról szerződött a gyógyszercégekkel. A Pfizer–BioNTech esetében például tavaly novemberben kötöttünk egyezséget egy kisebb mennyiségű vakcinaadagról, miközben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már júliusban, jóval nagyobb mennyiségről egyezett meg a vállalatokkal. Az uniós engedélyeztetési folyamat hosszúsága sem segít: az EU-ban körülbelül négy hetet vesz igénybe, mire az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság elvégzi az oltóanyag jóváhagyását. Az Egyesült Királyság ezzel szemben a vészhelyzeti engedélyezés lehetőségéhez nyúlt, ezáltal jócskán gyorsítva a folyamatot.

– Jelenleg a transzparencia is hiányzik, nem tudjuk, hogy az unióval kötött szerződések alapján a biotechnológiai cégek egyáltalán milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve.

– A gyógyszercégekkel kötött szerződések nyilvánosságra hozatalának ügye a kedd esti frakcióülésünkön is szóba került. Az Európai Bizottság eddig a német CureVac és a brit–svéd AstraZeneca cégekkel tető alá hozott egyezségeket hozta részlegesen nyilvánosságra. Én magam olvastam mindkét dokumentumot, és bár a szakterületemről van szó, nem lettem sokkal okosabb. Mindkét szerződésből kitakartak lényegében minden érdemi részt. Megértem, hogy egyes adatok üzleti titoknak minősülnek és befolyásolhatják az EU tárgyalási pozícióit, mindazonáltal látnunk kéne az ütemezési tervet, hogy a cégek milyen határidőkkel szállítanak. Enélkül aligha lehet hatékony az európai oltási kampány. Ismét hangsúlyozom, felelősek vagyunk a választóink felé. Mielőbb meg kell válaszolnunk a kérdést: hogy tarthat most itt egy alapvetően jól indult folyamat?

– Mennyire látványos az EP-ben, hogy a kezdeti szkepticizmus után immár egyre több tagállam fordulna a keleti vakcinák felé?

– Nem ez az első pálfordulás, amit az unióban láthatunk. A migrációs válság alatt a külső határok védelmének fontosságát először Magyarország hangoztatta, és akkor mindenki bennünket támadott, mára viszont egyetértés van a határvédelem jelentőségéről. Vakcinaügyben most hasonló fordulatot látok. Mindenki érzi és látja, hogy nem várhatunk, lépnünk kell. Az összes biztonságos és hatékony vakcinára szükségünk van, beleértve az orosz és a kínai oltóanyagokat is. Angela Merkel német kancellár már állást foglalt az orosz vakcina használata mellett, pár napja pedig a francia kormányszóvivő is hasonló véleményt fogalmazott meg. Jens Spahn német egészségügyi miniszter a minap az orosz mellett már a kínai oltóanyagot is említette lehetséges megoldásként. Egyre többen követik a magyar példát, hiszen egyértelmű: nem lehet a végtelenségig a nyugati vakcinákra várni.

– Az EP tavaly nyáron állásfoglalásban támogatta az egészségügyi unió tervét, amit az Európai Néppárt és a Fidesz–KDNP is felkarolt. Mennyire rossz ómen, hogy a vakcina közös beszerzése is kudarcos? Hátráltathatja ez az egészségügyi unió kialakítására irányuló terveket?

– Az egészségügyi unió létrehozásával kapcsolatban is létezik a korábban említett jó szándék. A Fidesz–KDNP-delegáció is megszavazta az európai parlamenti határozatot. Most azonban épp a vakcinabeszerzés világít rá arra, hogy a papíron jónak tűnő javaslatok gyakorlati megvalósulása rosszul is elsülhet. Nehéz megjósolni, hogy mi lesz az egészségügyi unióról szóló tervekkel a koronavírust követő időszakban. A mostani jelek nem túl biztatók, de én mindenképp megvárnám, hogy milyen helyzet áll elő a járvány után.