Vakcinaügyben is ragadós a magyar példa

A jó szándék és a pénz is megvolt az uniós közös beszerzés sikeréhez, Európa most mégis a sor végén kullog az oltóanyagért. Jogos, hogy az EP-képviselők és általuk a választópolgárok is választ várnak az Európai Bizottságtól a kudarc okait firtató kérdéseikre – erről Tóth Edina beszélt a lapunknak adott interjúban. A Fidesz EP-képviselője, az uniós parlament egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának tagja kifejtette: akárcsak korábban a migráció kérdésében, most a vakcinák kapcsán is pálfordulást látni az unióban, ugyanis egyre többen osztják a magyar véleményt, miszerint a közegészségügyi válsághelyzetben nem lehet a végtelenségig a nyugati vakcinákra várni.

A Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: Németország és Franciaország is az orosz vakcina használatát helyezte kilátásba. Forrás: Európai Parlament

– Beszélgetésünkkor az Egyesült Királyságban már több mint tízmillió dózis vakcinát használtak fel, ugyanez az adat Izrael esetében meghaladja az ötmillió adagot. Az EU huszonhét tagországa viszont összesen alig több mint tizennégy millió lakost tett védetté a koronavírussal szemben. Mekkorák az indulatok az Európai Parlamentben a közös vakcinabeszerzés látványos lassúsága miatt?

– Az a benyomásom, hogy egyre több európai parlamenti képviselő elégedetlen, és ez igaz az Európai Néppárt EP-frakciójára is. Kedd este a politikai csoportunk egy rendkívüli ülésen egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. Az online tanácskozáson én is felszólaltam a Fidesz–KDNP delegációjának részéről, és arra kértem az elnök asszonyt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a beszerzési folyamatot akadályozó problémák elhárításáért. Az Európai Bizottságnak igenis a sarkára kell állnia. Egyrészt az egész unió hitelessége forog kockán, másrészt emberéletek múlnak a jelenlegi uniós döntéseken. Minden nap, minden perc számít. Az Európai Parlamentben most azt tapasztaljuk, hogy a képviselők kritikus kérdéseket kapnak a választópolgároktól. Hogy eshet meg az, hogy az Európai Bizottság tavaly nyáron még azt kommunikálta, hogy Európa lesz a leggyorsabban és legnagyobb arányban átoltott kontinens, most pedig itt tartunk? Arról nem is beszélve, hogy az EB csak a Horizont 2020 nevű kutatás-fejlesztési és innovációs programból hatszázmillió eurót különített el vakcinafejlesztésre. Tehát a jó szándék és a pénz is megvolt a sikerhez, Európa most mégis a sor végén kullog az oltóanyagért. Olyan országok előznek meg minket, mint az Egyesült Királyság, Izrael, valamint az Egyesült Államok. Csak remélni tudom, hogy hamarosan sokkal jobb eredményeket tudunk felmutatni, mert a jelenlegi helyzet finoman szólva is kudarcos.

A Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: Németország és Franciaország is az orosz vakcina használatát helyezte kilátásba
Fotó: Európai Parlament

– Tehát az Európai Néppárt sem elnéző a néppárti bizottsági elnökkel szemben?

– Eddig talán jellemezte némi engedékenység a hangulatot, ám ez mostanra érthető módon megszűnt. Ahogy mondtam, a képviselők felelősséggel tartoznak a választóiknak, emberéletek forognak kockán. Jogos, hogy a néppárti képviselők és általuk a választópolgárok is választ várnak a kérdéseikre. Az elnök asszony mindenesetre biztosított minket arról, hogy az Európai Bizottság próbálja kijavítani a hibákat. Az ülésen elhangzott, és azóta ki is szivárgott, hogy februárban harminchárommillió, március végéig pedig ötvenötmillió adag vakcina érkezik az unióba.

– Bár az első negyedévről van szó, ez még mindig nem biztató mennyiség. Mit gondol, hol csúszott hiba a gépezetbe?

– Több tényező is befolyásolhatta az eseményeket. Véleményem szerint a legnagyobb probléma, hogy az Európai Bizottság túl későn és nem elég mennyiségű oltóanyagról szerződött a gyógyszercégekkel. A Pfizer–BioNTech esetében például tavaly novemberben kötöttünk egyezséget egy kisebb mennyiségű vakcinaadagról, miközben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már júliusban, jóval nagyobb mennyiségről egyezett meg a vállalatokkal. Az uniós engedélyeztetési folyamat hosszúsága sem segít: az EU-ban körülbelül négy hetet vesz igénybe, mire az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság elvégzi az oltóanyag jóváhagyását. Az Egyesült Királyság ezzel szemben a vészhelyzeti engedélyezés lehetőségéhez nyúlt, ezáltal jócskán gyorsítva a folyamatot.

– Jelenleg a transzparencia is hiányzik, nem tudjuk, hogy az unióval kötött szerződések alapján a biotechnológiai cégek egyáltalán milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve.

– A gyógyszercégekkel kötött szerződések nyilvánosságra hozatalának ügye a kedd esti frakcióülésünkön is szóba került. Az Európai Bizottság eddig a német CureVac és a brit–svéd AstraZeneca cégekkel tető alá hozott egyezségeket hozta részlegesen nyilvánosságra. Én magam olvastam mindkét dokumentumot, és bár a szakterületemről van szó, nem lettem sokkal okosabb. Mindkét szerződésből kitakartak lényegében minden érdemi részt. Megértem, hogy egyes adatok üzleti titoknak minősülnek és befolyásolhatják az EU tárgyalási pozícióit, mindazonáltal látnunk kéne az ütemezési tervet, hogy a cégek milyen határidőkkel szállítanak. Enélkül aligha lehet hatékony az európai oltási kampány. Ismét hangsúlyozom, felelősek vagyunk a választóink felé. Mielőbb meg kell válaszolnunk a kérdést: hogy tarthat most itt egy alapvetően jól indult folyamat?

– Mennyire látványos az EP-ben, hogy a kezdeti szkepticizmus után immár egyre több tagállam fordulna a keleti vakcinák felé?

– Nem ez az első pálfordulás, amit az unióban láthatunk. A migrációs válság alatt a külső határok védelmének fontosságát először Magyarország hangoztatta, és akkor mindenki bennünket támadott, mára viszont egyetértés van a határvédelem jelentőségéről. Vakcinaügyben most hasonló fordulatot látok. Mindenki érzi és látja, hogy nem várhatunk, lépnünk kell. Az összes biztonságos és hatékony vakcinára szükségünk van, beleértve az orosz és a kínai oltóanyagokat is. Angela Merkel német kancellár már állást foglalt az orosz vakcina használata mellett, pár napja pedig a francia kormányszóvivő is hasonló véleményt fogalmazott meg. Jens Spahn német egészségügyi miniszter a minap az orosz mellett már a kínai oltóanyagot is említette lehetséges megoldásként. Egyre többen követik a magyar példát, hiszen egyértelmű: nem lehet a végtelenségig a nyugati vakcinákra várni.

– Az EP tavaly nyáron állásfoglalásban támogatta az egészségügyi unió tervét, amit az Európai Néppárt és a Fidesz–KDNP is felkarolt. Mennyire rossz ómen, hogy a vakcina közös beszerzése is kudarcos? Hátráltathatja ez az egészségügyi unió kialakítására irányuló terveket?

– Az egészségügyi unió létrehozásával kapcsolatban is létezik a korábban említett jó szándék. A Fidesz–KDNP-delegáció is megszavazta az európai parlamenti határozatot. Most azonban épp a vakcinabeszerzés világít rá arra, hogy a papíron jónak tűnő javaslatok gyakorlati megvalósulása rosszul is elsülhet. Nehéz megjósolni, hogy mi lesz az egészségügyi unióról szóló tervekkel a koronavírust követő időszakban. A mostani jelek nem túl biztatók, de én mindenképp megvárnám, hogy milyen helyzet áll elő a járvány után.