„A Magyar Nemzet 2021. április 29-i számában Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával és Deutsch Róberttel, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnökével jelent meg az úgynevezett örökjáradékkal kapcsolatos összeállítás. Mindjárt a cikk felvezetőjében az »örökjáradék-monopóliummal« bíró Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) szervezete kerül szóba, miközben a valóság az, hogy az örökjáradék az államilag elismert három zsidó felekezet között 2012 óta elosztásra kerül” – állította Heisler András, a Mazsihisz elnöke lapunknak küldött válaszában.
Nem fogadja el a Mazsihisz a Jeruzsálemi Főrabbinátus joghatóságát
Nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson, és nem fogadja el a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Dinjének (Törvény Háza) joghatóságát a Mazsihisz. Deutsch Róbert, a pert indító Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke szerint az örökjáradék-monopóliummal bíró zsidó szervezet ezzel nem tekintheti magát zsidó egyháznak, mivel évezredes hagyománya van annak, hogy az izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban. „Amennyiben a Mazsihisz nem tartja magát egyháznak, akkor nem lehet jogosult arra az örökjáradékra, amelyet a magyar állam az egyházak részére folyósít” – fogalmazott a szervezet vezetője, sőt szerinte az is kérdéses, hogy a beperelt zsidó szervezet eddig milyen alapon kaphatott összesen 26,8 milliárd forintot a kizárólag egyházaknak járó forrásból. Köves Slomó lapunkkal azt közölte, a Mazsihisz több évtizede nem az egyedüli képviselője a magyarországi vallásos zsidóságnak, ezért nem teheti meg, hogy egyedül rendelkezzen azon javak fölött, amelyeknek az egész vallásos magyar zsidóság céljait kell szolgálni. Az EMIH vezetője elszomorítónak nevezte, hogy „a magát zsidó egyházként meghatározó Mazsihisz világi vezetése a lényegről nem akar tudomást venni, és ehelyett nyakatekert konyhai jogászkodással próbálja elodázni a probléma megoldását”.
A Mazsihisz elnöke azt írta, „Deutsch Róbert minimum történelmietlenséget beszél, amikor arról szól, hogy »évezredes hagyománya van annak, hogy izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban«”. „Izraeli intézmény valójában 1948 óta létezik, azaz állítása több mint problematikus” – érvelt Heisler András, aki szerint „ellenben egy fontos zsidó tradíció és törvény olyan választott bíróság illetékességéhez köti a viták rendezését, amelyiket mindkét fél elfogad”.
„A jeruzsálemi vallási bíróságot a Mazsihisz nem fogadja el, mert náluk az elfogulatlanság vallástörvényi parancsát nem látjuk biztosítottnak. Ehhez jogunk van és ezzel nem tettünk semmi olyat, ami vallásunkkal ellentétes lenne”
– szögezte le a zsidó szervezet vezetője.

Fotó: MTI/Kovács Attila
„Köves Slomón kívül minden zsidó egyetért velünk”
Heisler András reagált Köves Slomó nyilatkozatára is, aki szerint a Mazsihisz „nyakatekert konyhai jogászkodással próbálja” elodázni a probléma kezelését. „A valóságban a Mazsihisz a lehető legtisztábban nyilatkozott arról, hogy nem fogadja el a jeruzsálemi bíróságot, illetékességének hiánya okán. Köves Slomón kívül az egész zsidó világ megértette ezt, és egyetért érvelésünkkel” – állította írásában a Mazsihisz elnöke, megjegyezve: „a diaszpórai közösségek felett nem lebeg semmiféle jeruzsálemi vallási bíróság joghatósága – ezt csak azok veszik komolyan, akik még soha nem találkoztak a zsidó vallásjog alapjaival sem”. Heisler szerint Köves megtéveszti a Magyar Nemzet olvasóit azzal is, mikor kiemelt mondatban közli, hogy „a Mazsihisz több évtizede nem az egyedüli képviselője a magyarországi vallásos zsidóságnak, ezért nem teheti meg hogy egyedül rendelkezzen azon javak fölött, amelyek az egész vallásos magyar zsidóság céljait kell szolgálniuk” Heisler úgy véli, hogy „a Mazsihisz ma sem rendelkezik egyedül azon javak fölött, amelyek az egész vallásos magyar zsidóság céljait szolgálják”. Azzal érvelt, hogy „az EMIH sorra kapja meg egykori zsinagógák épületeit, volt zsidó iskolákat, óvodai épületeket, vagy éppen MSZMP-pártházat – gyakran anélkül, hogy bárkinek konkrét elképzelése lenne használatukról, de az EMIH és a MAOIH által követelt örökjáradékból is – a Kövesék által indított peres eljárásban általuk is megerősítetten – megkapják az összeg harminc százalékát”.
Per a Mazsihisz ellen
Az ügy előzménye, hogy a MAOIH pert indított a Mazsihisz ellen, mert – Deutsch Róbert lapunknak adott nyilatkozata szerint – a zsidó egyházak hitéletének, közösségi életének az újraépítését és fenntartását szolgáló, 1998-ban bevezetett örökjáradék jelenleg mintegy 1,8 milliárd forint évente, amelynek a belső elosztása régóta vitatott. „A három, Magyarországon bejegyzett zsidó egyház – a MAOIH, az EMIH és a Mazsihisz – közül utóbbi aránytalanul nagy összegben részesül a másik két hitközséghez képest. Az elmúlt huszonhárom évben folyósított járadékok összvolumene 30,6 milliárd forint, amelyből a Mazsihisz 26,8 milliárd forintot kapott annak ellenére, hogy a számba vett, vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel ötven százaléka az ortodox hitközséghez tartozott” – ismertette a MAIOH elnöke, aki szerint az aránytalan elosztás bénítja működésüket. Köves Slomó a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, az általa vezetett EMIH csatlakozott a bírósági keresethez.
Képtelenségekről ír Heisler András