A Mazsihisz rátámadt a másik két hazai zsidó egyházra

„A Magyar Nemzet 2021. április 29-i számában Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával és Deutsch Róberttel, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnökével jelent meg az úgynevezett örökjáradékkal kapcsolatos összeállítás. Mindjárt a cikk felvezetőjében az »örökjáradék-monopóliummal« bíró Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) szervezete kerül szóba, miközben a valóság az, hogy az örökjáradék az államilag elismert három zsidó felekezet között 2012 óta elosztásra kerül” – állította Heisler András, a Mazsihisz elnöke lapunknak küldött válaszában.

Nem fogadja el a Mazsihisz a Jeruzsálemi Főrabbinátus joghatóságát

Nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson, és nem fogadja el a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Dinjének (Törvény Háza) joghatóságát a Mazsihisz. Deutsch Róbert, a pert indító Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke szerint az örökjáradék-monopóliummal bíró zsidó szervezet ezzel nem tekintheti magát zsidó egyháznak, mivel évezredes hagyománya van annak, hogy az izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban. „Amennyiben a Mazsihisz nem tartja magát egyháznak, akkor nem lehet jogosult arra az örökjáradékra, amelyet a magyar állam az egyházak részére folyósít” – fogalmazott a szervezet vezetője, sőt szerinte az is kérdéses, hogy a beperelt zsidó szervezet eddig milyen alapon kaphatott összesen 26,8 milliárd forintot a kizárólag egyházaknak járó forrásból. Köves Slomó lapunkkal azt közölte, a Mazsihisz több évtizede nem az egyedüli képviselője a magyarországi vallásos zsidóságnak, ezért nem teheti meg, hogy egyedül rendelkezzen azon javak fölött, amelyeknek az egész vallásos magyar zsidóság céljait kell szolgálni. Az EMIH vezetője elszomorítónak nevezte, hogy „a magát zsidó egyházként meghatározó Mazsihisz világi vezetése a lényegről nem akar tudomást venni, és ehelyett nyakatekert konyhai jogászkodással próbálja elodázni a probléma megoldását”.

A Mazsihisz elnöke azt írta, „Deutsch Róbert minimum történelmietlenséget beszél, amikor arról szól, hogy »évezredes hagyománya van annak, hogy izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban«”. „Izraeli intézmény valójában 1948 óta létezik, azaz állítása több mint problematikus” – érvelt Heisler András, aki szerint „ellenben egy fontos zsidó tradíció és törvény olyan választott bíróság illetékességéhez köti a viták rendezését, amelyiket mindkét fél elfogad”.

„A jeruzsálemi vallási bíróságot a Mazsihisz nem fogadja el, mert náluk az elfogulatlanság vallástörvényi parancsát nem látjuk biztosítottnak. Ehhez jogunk van és ezzel nem tettünk semmi olyat, ami vallásunkkal ellentétes lenne”

– szögezte le a zsidó szervezet vezetője.

Köves Slomó korábban elszomorítónak nevezte, hogy a Mazsihisz „a lényegről nem akar tudomást venni”
Fotó: MTI/Kovács Attila

„Köves Slomón kívül minden zsidó egyetért velünk”

Heisler András reagált Köves Slomó nyilatkozatára is, aki szerint a Mazsihisz „nyakatekert konyhai jogászkodással próbálja” elodázni a probléma kezelését. „A valóságban a Mazsihisz a lehető legtisztábban nyilatkozott arról, hogy nem fogadja el a jeruzsálemi bíróságot, illetékességének hiánya okán. Köves Slomón kívül az egész zsidó világ megértette ezt, és egyetért érvelésünkkel” – állította írásában a Mazsihisz elnöke, megjegyezve: „a diaszpórai közösségek felett nem lebeg semmiféle jeruzsálemi vallási bíróság joghatósága – ezt csak azok veszik komolyan, akik még soha nem találkoztak a zsidó vallásjog alapjaival sem”. Heisler szerint Köves megtéveszti a Magyar Nemzet olvasóit azzal is, mikor kiemelt mondatban közli, hogy „a Mazsihisz több évtizede nem az egyedüli képviselője a magyarországi vallásos zsidóságnak, ezért nem teheti meg hogy egyedül rendelkezzen azon javak fölött, amelyek az egész vallásos magyar zsidóság céljait kell szolgálniuk” Heisler úgy véli, hogy „a Mazsihisz ma sem rendelkezik egyedül azon javak fölött, amelyek az egész vallásos magyar zsidóság céljait szolgálják”. Azzal érvelt, hogy „az EMIH sorra kapja meg egykori zsinagógák épületeit, volt zsidó iskolákat, óvodai épületeket, vagy éppen MSZMP-pártházat – gyakran anélkül, hogy bárkinek konkrét elképzelése lenne használatukról, de az EMIH és a MAOIH által követelt örökjáradékból is – a Kövesék által indított peres eljárásban általuk is megerősítetten – megkapják az összeg harminc százalékát”.

Per a Mazsihisz ellen

Az ügy előzménye, hogy a MAOIH pert indított a Mazsihisz ellen, mert – Deutsch Róbert lapunknak adott nyilatkozata szerint – a zsidó egyházak hitéletének, közösségi életének az újraépítését és fenntartását szolgáló, 1998-ban bevezetett örökjáradék jelenleg mintegy 1,8 milliárd forint évente, amelynek a belső elosztása régóta vitatott. „A három, Magyarországon bejegyzett zsidó egyház – a MAOIH, az EMIH és a Mazsihisz – közül utóbbi aránytalanul nagy összegben részesül a másik két hitközséghez képest. Az elmúlt huszonhárom évben folyósított járadékok összvolumene 30,6 milliárd forint, amelyből a Mazsihisz 26,8 milliárd forintot kapott annak ellenére, hogy a számba vett, vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel ötven százaléka az ortodox hitközséghez tartozott” – ismertette a MAIOH elnöke, aki szerint az aránytalan elosztás bénítja működésüket. Köves Slomó a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, az általa vezetett EMIH csatlakozott a bírósági keresethez.

Képtelenségekről ír Heisler András

A Mazsihisz elnöke primitívnek nevezte Deutsch Róbert lapunknak adott érvelését, miszerint ha a Mazsihisz nem fogadja el, hogy a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bírósága döntsön három zsidó szervezet vitájában, azzal azt deklarálja, hogy nem tekinti magát egyházi szervezetnek.

Heisler azt is sérelmezte, hogy a MAOIH vezetője Köves Slomóhoz kapcsolódva megkérdőjelezi a Mazsihisz egyházi státuszát. „Ez egy kicsit olyan, mintha egy kicsiny keresztény gyülekezet kérdőre vonná Erdő Péterék egyházi státuszát, mert nem pontosan olyan liturgia szerint fordulnak a Mindenható felé, mint ők. Képtelenségekkel azonban nem lehet a Mazsihiszt megijeszteni” – írta. Heisler emellett azt is leszögezte, hogy „az EMIH és a MAOIH vezetői még a saját keresetükben szereplő állításokkal sincsenek összhangban.” „Miközben feljelentésük hetven-harminc százalékos megosztást ír, nyilatkozatokban már nyolcvan-húsz százalékos mazsihiszes »hegemóniáról« beszélnek. Arról viszont mindenhol hallgatnak, hogy az egyházaknak felajánlható egy százalékok száma az EMIH és a MAOIH vonatkozásában az összes zsidó felekezetek számára felajánlók húsz százalékát sem éri el” – állította a Mazsihisz vezetője, aki szerint „a közösségek társadalmi támogatottságának ma nincs ennél hitelesebb, empirikus mutatója”.

„Ebbe a játékba nem megyünk bele”

„Minden egyéb csak mese, és ebbe a játékba mi nem szeretnénk belemenni” – közölte Heisler. „Láthatóan Köves igyekszik a feljelentés képtelenségét az általa bábként mozgatott Deutsch Róbertre áttolni” – közölte a Mazsihisz vezetője, aki szerint Köves Slomó – korábbi cikkünkkel ellentétben – nem „csatlakozott” a bírósági keresethez, hanem ő maga a benyújtója. „Alperesként pedig két szervezet került a keresetben megnevezésre: a Mazsihisz és a magyar állam! Utóbbira ugyanúgy semmiféle joghatósággal nem rendelkezik egy másik országban működő vallási bíróság, mint a Mazsihiszre” – írta Heisler, megjegyezve: „autoritásuk elfogadása a magyar állam szuverenitását kérdőjelezné meg”. „Ezt sem zsidó vezetőként, sem magyar állampolgárként nem tudom elfogadni” – zárta válaszát a Mazsihisz elnöke.