Európa és a kereszténység nem létezhet egymás nélkül

– Az elmúlt tíz évben négyszázezerrel nőtt az egyházakat a személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatók száma, megállt a keresztelők számának csökkenése, nőtt az egyházi házasságkötések száma, és félmillió gyermek iratkozott be hitoktatásra – ismertette a kormány eredményeit a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin Hollandia egykori miniszterelnökével és Kurt Koch bíborossal egyetértésben elmondta: a kereszténység és Európa nem létezhet egymás nélkül.

Templomtorony Portugáliában. A kereszténység Európa lelke Fotó: REUTERS/Rafael Marchante

Novák Katalin hangsúlyozta, 2010 óta megduplázódott az egyházi oktatási intézmények és az azokba járó gyermekek száma Fotó: Bach Máté

Egy évtized alatt megduplázódott a házasságkötések száma

Az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps programjaival 2020-ig több mint hetvenezer embernek segítettek abban, hogy a szülőföldjén maradhasson vagy visszatérhessen oda.

Kitért arra, hogy egy évtized alatt háromszorosára emelték a családok támogatására fordított összeget, így a világon arányosan a legtöbbet, a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát fordítja erre a kormány.

– Segíti a kormány az életkezdést, az otthonteremtést, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést, a nagycsaládosokat, a szülőket, a beteg gyermeket nevelőket, az egyszülős családokat és a nagyszülők korosztályát

– sorolta. Rámutatott arra, hogy az elmúlt tíz évben 24 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv és megduplázódott 2010 óta a házasságkötések száma, mindkettő a legnagyobb arányú növekedés Európában. A miniszter kiemelte, hogy egyre több gyermek születik házasságban, a válások száma hat évtizedes mélyponton van, az abortuszok száma házasságban közel a felére, házasságon kívül pedig a kétharmadára esett vissza. Novák Katalin úgy fogalmazott: a hazai politika konzervatív-keresztény fordulatának az a sajátossága, hogy „nem egyszerűen valamilyen keresztény megújulást hirdettünk meg és beszéltünk róla, hanem a kormányzati hatalom és felelősség birtokában döntöttünk úgy, hogy nekivágunk”.

Európát a kereszténység tette Európává

Jan Peter Balkenende, Hollandia korábbi miniszterelnöke a konferencián arról beszélt, hogy az európai keresztény kulturális értékrend számos kihívás előtt áll jelenleg, ide tartozik egyebek mellett a klímaváltozás és a természetes erőforrások szűkössége. Hangsúlyozta, hogy

az EU jövőjével kapcsolatban új narratívára van szükség, amelynek egyik eleme, hogy az eddig elért eredményekre kellene koncentrálni, másrészt, ha új víziót szeretnénk, akkor annak morális megfontolásokon kell alapulnia, mert az közelebb viheti egymáshoz az embereket.

Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Európa keresztény gyökereinek mibenlétéről beszélt. Azt mondta, hogy Európa nem egy földrajzilag pontosan meghatározható földrész, hanem egy „sorsközösség”.

– Európát a kereszténység tette Európává; a történelem során Európa és a kereszténység története olyannyira összefonódott, hogy a kereszténység ma szorosan hozzátartozik Európa önazonosság-tudatához

– mondta, majd Ferenc pápát idézve hozzátette, hogy Európának újra fel kell fedeznie a lelkét.