Fókuszban a korrupció és a kiberbűnözés elleni küzdelem

Nemzetközi konferenciát rendeztek az ügyészség létrehozásának 150. évfordulóján a visegrádi négyek és Ausztria legfőbb ügyészei, valamint az Eurojust elnöke részvételével.

Magyar részről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá a munkame podást Laura Codruța Kövesi európai főügyésszel Forrás: Legfőbb Ügyészség

A korrupció és a kiberbűnözés volt a témája annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Legfőbb Ügyészség szervezett abból az alkalomból, hogy a szervezet idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A konferencia meghívottjai között voltak a visegrádi négyek és Ausztria legfőbb ügyészei, helyetteseik és az Eurojust elnöke.

A legfőbb ügyészek a konferenciát megelőző találkozón közös szándéknyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették, hogy szorosan együttműködnek a kiberbűnözésnek a pandémia idején jellemzővé vált formái, így a gyermekpornográfia, az online csalások és a létfontosságú infrastruktúrákat érintő támadások elleni fellépésben.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész nyitotta meg, majd Áder János köztársasági elnök tartott beszédet, amelyben kihangsúlyozta, hogy 1871-ben született meg hazánkban a modern igazságszolgáltatás, amelyben a vád, a védelem és az ítélkezés hármasa szétválik. A köztársasági elnök kiemelte, hogy az alaptörvény részletes szabályokkal rendezi az ügyészség alkotmányos helyzetét. Beszédében elhangzott, hogy

a mai ügyészség mind a büntetőjogon belül, mind azon kívül jelentős szerepet lát el a törvényesség biztosításában, a jogok érvényesítésében.

Áder János köztársasági elnök megnyitójában kifejtette: a mai ügyészség mind a büntetőjogon belül, mind azon kívül jelentős szerepet lát el a törvényesség biztosításában, a jogok érvényesítésében

Polt Péter a konferenciát megnyitó előadásában áttekintést nyújtott 1871-től napjainkig a magyar ügyészségnek az igazságszolgáltatáson belül elfoglalt helyéről. A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván. A legfőbb ügyész kiemelte, hogy hazánkban a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását az ügyészségen belül elkülönült szervezet, a Központi Nyomozó Főügyészség végzi.

Kiért arra is, hogy a járványhelyzet előtérbe helyezte az informatikának a mindennapi munkavégzést is befolyásoló szerepét.

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában elmondta: hazánkban a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását az ügyészségen belül elkülönült szervezet, a Központi Nyomozó Főügyészség végzi

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész bemutatta a korrupciós bűncselekmények osztrák szabályozását, valamint az elmúlt évek változásairól és eredményeiről beszélt. Méltatta a korrupciós és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátására az egységes ügyészi szervezeten belül létrehozott ügyészséget, amely új szemlélet hozott az ilyen jellegű ügyek elleni fellépésben.

Maroš Žilinka szlovák legfőbb ügyész a korrupciós ügyek vizsgálatára felállított külön ügyészség és bíróság hasznosságát emelte ki. Előadásában kitért azokra az eszközökre, amelyek Szlovákiában nagyban elősegítik a korrupciós cselekmények eredményes nyomozását, így például a lehetőségre, hogy civil személy is bevonható fedett eljárásba.

Bogdan Święczkowski, a lengyel legfőbb ügyész helyettese a hazájában alkalmazott megoldásról elmondta, hogy az ügyészségi szervezeten belül külön osztályok foglalkoznak a korrupciós és kiberbűnözéssel. A korrupcióval leginkább érintett területek meghatározásával, a fellépés leghatékonyabb eszközeink ismertetésével és pár ügy bemutatásával vázolta a lengyel legfőbb ügyész a tapasztalatokat.

Pavel Zeman cseh legfőbb ügyész a kiberbűncselekmények drasztikus növekedéséről számolt be. A járvány alatt a kiberbűnözés korábban nem jellemző formái is megjelentek, mint az egészségügyi szolgáltatók elleni zsaroló vírusok. Az előadó kiemelte, hogy az elektronikus adatok gyűjtésére, felhasználhatóságára, valamint az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályozások átgondolása alapvető fontosságú.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese is hangsúlyozta előadásában, hogy az internet határtalansága újfajta büntetőeljárás-jogi eszközöket igényel, hiszen a bizonyítás döntő részt digitális adatokon alapul, amely adatok felkutatása, bizonyítékként felhasználható módon történő rögzítése új kihívás. A nemzetközi együttműködés emiatt kiemelt jelentőségű.

Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke a jeles évfordulón köszöntötte a magyar ügyészeket, alázatot, lojalitást, türelmet kívánva a magyar állampolgárok biztonsága érdekében folytatott fontos munkájuk gyakorlása során. Az elnök kiemelte, hogy a világ nagyot változott 1871 óta, napjainkban ötmilliárd aktív nethasználó napi háromszázmilliárd e-mailt küld, a bűnözők szervezetten, globálisan lépnek fel. Az elnök hangsúlyozta, hogy a bűnügyi együttműködés az Európai Unión belül sose volt ilyen szoros, mint az elmúlt húsz évben, amely közös munkának 2004 óta a magyar ügyészek is aktív, megbízható résztvevői.

A környező országok ügyészségeinek tapasztalataira, gyakorlatára kitekintést nyújtó konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész összegzése zárta.

Polt Péter legfőbb ügyész és Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke kétoldalú megbeszélést is folytatott. Közös álláspontjuk szerint a már eddig is sikeres kooperációt tovább kell folytatni, mert ez a garanciája annak, hogy a nemzeti ügyészségek igazán hatékonyan tudjanak együttműködni egymással és küzdeni a bűnözés új formáival szemben. Abban is egyetértettek, hogy tovább kell erősíteni az európai együttműködés rendszerében az Eurojust szerepét.