18°C Aurél 2022. október 5. 
Téved, aki a Demokrata tegnapi cikke után azt gondolta, hogy nem tartogat több érdekes részletet a Cseh Katalin körül kibontakozó botrány.
Való igaz, nehéz nagyobbat mondani annál, mint hogy valaki a magyarországi olimpiára is hivatkozva kér uniós támogatást, majd nem sokra rá kulcsszerepet játszik a játékok megrendezésének megfúrásában.
A Magyar Nemzet a hivatalos adatokból mégis kikutatott egy újabb érdekes összefüggést. Eszerint pedig Cseh Katalinék nem mindennapi körülmények között szerezték meg azt a nagyjából hetvenmillió forintos támogatást, amelyhez a megbuktatott hazai olimpiára is hivatkozva jutottak hozzá.
A hivatalos céges és pályázati adatokból arra lehet következtetni, hogy a Pannónia Nyomda Kft. – melynek 2013 és 2018 között Cseh Katalin volt az ügyvezetője – adott esetben olyan fióktelepet választott magának, amellyel nagyobb arányú európai uniós támogatást lehetett megszerezni. Nézzünk egy példát!
Az ügy kapcsán az EU-s forrásokból finanszírozott Széchenyi 2014–2020 program Versenyképes Közép-Magyarország operatív programjának egyik kiírása érdekes igazán. A szóban forgó pályázatra 2016. június 13-ától lehetett beadni az igényeket.
De miként jön ide Cseh Katalinék cége? Úgy, hogy a Pannónia Nyomda Kft. több éven át kizárólag egy Budapest XIII. kerület Frangepán utcai címre bejegyzett székhellyel rendelkezett. A helyzet éppen 2016 közepén változott meg, június 27-én, vagyis a pályázat megnyílása után nem sokkal egy váci fióktelepet jegyeztek be. Pályázatát pedig a cég 2016. július 8-án már be is nyújtotta.
Mindez azért lényeges, mert ha a cég a budapesti székhellyel pályázik, akkor nem kap egy fillér uniós támogatást sem, de a váci telephelyen már akár 55 százalékos uniós dotáció is elérhető volt. S Cseh Katalinék majdnem el is érték a maximumot.
A társaság 133,8 millió forint értékű beruházást tervezett végrehajtani Vácon, s ehhez a 2018. június 15-i döntés értelmében 68,1 millió forint vissza nem térítendő uniós pénzhez jutott. Vagyis az EU fedezte az összeg 50,9 százalékát. Ha a fővárosban maradnak, az arány bizonyosan nulla százalék, ami kereken nulla forint uniós pénzt jelentett volna. A költözés tehát megérte, nagyon is. Pontosan 68,1 millió forintot ért.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a telephely bejegyzésekor és a pályázat beadásakor is Cseh Katalin aláírása szerepelt a papírokon.
Mindez akkor is különösen érdekes, ha a támogatási döntés megszületésekor, 2018 közepén már nem ő irányította a céget.
A jelek szerint ugyanezt az elvet követte a vállalkozás később is. A Pannónia Nyomda Kft. 2018 májusában ugyanis fióktelepet létesített a Nógrád megyei Szirákon. Ezzel a telephellyel vett részt a cég a szintén uniós pénzt osztó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik pályázatán, és idővel nyert is, 217,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A dotáció – a döntés értelmében – 45 százalékát fedezte a megvalósítani kívánt fejlesztésnek.
S hogy, hogy nem, a költözés itt is kifizetődő volt.
Legalábbis erre lehet következtetni a pályázat feltételeiből. Bár a kondíciók többször is módosultak, a kiírásokban rendre szerepelt, hogy nem támogatható olyan fejlesztés, amely Közép-Magyarországon, vagyis például a fővárosban valósul meg. Bezzeg Nógrádban akár a beruházás felére is támogatást lehetett szerezni.
Utóbbi helyszínre, Szirákra egyébként magunk is ellátogattunk, hogy tájékozódjunk a viszonyokról. Kérdésünkre a helybeliek azt mondták:
szerintük a telephelyen semmilyen érdemi tevékenységet nem végeznek.
Az elmúlt néhány nap sajtóhírei alapján egy olyan – Cseh Katalinhoz, illetve a momentumos politikus családjához köthető – cégháló képe rajzolódott ki, amely EU-s pénzek megcsapolására szakosodott.
A rendszerben fellelhető vállalkozások szisztematikusan együttműködve, tevékenységüket összehangolva 4,8 milliárd forintos uniós forrást zsebelhettek be.
A nyilvánosságra került információk alapján Tényi István bejelentést fogalmazott meg, és jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást feltételezve fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
A Bennfentes.net által kirobbantott, mind jobban gyűrűző
botrány gyakorlatilag szíven ütötte a Momentum kampányát,
amely főként az EU-forrásokkal összefüggő anomáliákra épült. A balliberális párt retorikája lényegében arról szólt, hogy Magyarországon kizárólag Fidesz-közeli cégek pályázhatnak sikerrel. Cseh Katalin és pártja éppen ezért évek óta azért lobbizik, hogy az unió függessze fel a hazánknak járó európai uniós támogatások kifizetését.
Politikai elemzők úgy látják, túl azon, hogy a botrány megtépázza a Momentum hitelességét, felerősödhetnek a párton belüli feszültségek is, amik akár politikai leszámolásokhoz is vezethetnek.
